HÍREK
A Rovatból

A nyugati országok felfegyvereznék az ellenállókat egy esetleges ukrajnai orosz invázió esetén

A nyugati szövetségesek folyamatosan tárgyalnak arról, hogyan reagáljanak, ha Moszkva lerohanja Kijevet.


Boris Johnson a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében kijelentette, a Nyugat kollektív érdeke, hogy egy esetleges orosz invázió „elbukjon, és kudarcot valljon” - írja a Guardian.

Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kijelentette, hogy az USA hajlandó felfegyverezni az ellenállásban harcolókat, és nem fogadná el a nemzeti önrendelkezés elvét eltörlő Oroszország katonai győzelmét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagyobb támogatást és szigorú szankciókat kért a nyugati államoktól az orosz agresszióval szemben.

Szombaton az ukrán hadsereg közölte, hogy két katonájuk meghalt, négyen pedig megsebesültek a szakadár területeken kialakult tűzharcban.

Az ukrán külügyminisztérium szerint felfegyverzett orosz alakulatok „provokatív lövöldözést” indítottak az ország keleti részén fekvő, 250 kilométeres frontvonalon. Többször is felmerült a gyanú, hogy Oroszország igyekszik ürügyet találni a támadásra. Mégpedig úgy, hogy megvádolja az ukrán kormányt: tűz alá vették az oroszbarát szeparatista területeket.

Az Oroszország által támogatott szeparatista területek egyikében,

Luhanszk külvárosában szombat délután sorozatos fegyverropogás hallatszott.

Az ukrán hadsereg szombaton helikopterrel és páncélozott járművekkel vitt be egy csoport újságírót a városba. Ennek célja, hogy segítsen eloszlatni azt a hamis orosz narratívát, amely szerint az ukrán hadsereg áll a felerősödő fegyveres agresszió mögött.

Az ukrán katonai hírszerző szolgálat szombaton közölte: a Kreml továbbra is olyan destabilizáló hadműveleteket tervez, amelyekért Kijevet hibáztatnák - és amelyek akár civilek halálát is okozhatják.

A hírszerzés arról is beszámolt, hogy a donyecki és luhanszki szeparatista „köztársaságokban” olyan hamis szórólapok keringenek, amelyek szerint Ukrajna támadásra készül.

Az ukrán kormány azonban kijelentette, hogy elkötelezett a párbeszéd mellett, és nem áll szándékában támadást indítani vagy szabotázst végrehajtani Donbasz térségében.

Eközben a NATO visszahívta munkatársait Kijevből a nyugati Lviv városába, ahová szombaton Nagy-Britannia is átköltöztette nagykövetségét. A nyugati katonai segítségnyújtás mértékét még mindig vitatják. Boris Johnson ugyanakkor azt is mondta, nem kizárt, hogy fegyvereket biztosítanak majd az ellenállók számára. Ám amíg lehet, inkább diplomáciai úton oldanák meg a konfliktusokat.

A nyugati államok mindenesetre nem szeretnék azt a látszatot kelteni, hogy nagyobb ellenállást szítanak és mélyítik a konfliktust a NATO, illetve Oroszország között.

A Biden-adminisztráció egyébként engedélyezte a balti államoknak, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajna számára, az elmúlt évben pedig az USA is mintegy 650 millió dollárnyi katonai felszerelést biztosított Kijevnek. Ezt nemrég megtoldották egy 200 millió dolláros csomaggal, ami Javelin páncéltörő rakétákat és egyéb katonai eszközöket, fegyvereket tartalmazott.

Joe Biden azt azonban kizárta, hogy amerikai katonákat küldjenek Ukrajnába, mivel az Egyesült Államoknak nincs jogi kötelezettsége Ukrajna katonai megsegítésére. Boris Johnson vele szemben hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak Ukrajna mellé kell állnia, és nem szabad engednie, hogy Oroszország győzzön.

„Ha a párbeszéd kudarcot vall, és Oroszország úgy dönt, erőszakot alkalmaz Ukrajna ártatlan és békés lakossága ellen, figyelmen kívül hagyja az államok közötti civilizált viselkedési normákat és ENSZ alapokmányát, akkor nem lehet kétségünk afelől: közös érdekünk, hogy Oroszország végül kudarcot valljon”

– mondta a brit kormányfő. Hozzátette, hogy a nyugati államoknak fel kell vértezniük magukat egy elhúzódó válság lehetőségére, miközben Oroszország nyomás gyakorol majd rájuk és a gyenge pontjaikat keresi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A kormányszóvivő elhatárolódott Nagy Ferótól, de megjegyezte: „Elgondolkodtató az örökös kettős mérce”
Vitályos Eszter szerint elgondolkodtató, hogy Magyar Péter, Ruszin-Szendi Romulusz vagy Aranyosi Péter kapcsán miért nem emelnek szót, miért nem írnak nyílt levelet „a szemforgatók”.


Tovább gyűrűzik a Nagy Feró körüli botrány. Több ismert ember, politikus is elmondta már a véleményét a zenész Szőlő utcai intézettel kapcsolatos nyilatkozatáról, most pedig a kormányszóvivő is megszólalt.

Vitályos Eszter azzal kezdte a Facebook-bejegyzését, hogy szerinte Nagy Feró zenéje és életműve elvitathatatlan része a magyar kultúrának, és megilleti a tisztelet, mint zenészt, „aki mindig őszintén és szenvedéllyel énekelt arról, amit igaznak hitt”.

„Ugyanakkor nőként, anyaként nem tudok szó nélkül elmenni amellett, ha valaki olyan kijelentéseket tesz, amelyek relativizálják a kiszolgáltatott helyzetben lévők szenvedését. A szavak ereje nagyobb, mint gondolnánk – és ezek a mondatok sokakat sebezhetnek meg újra. Minden ilyen kijelentéstől elhatárolódom”

– jelentette ki.

Mint írta, az erőszak minden formáját elutasítani és elítélni alapvető emberi és erkölcsi kötelességünk, itt azonban kettős mércéről is szó van.

„Ezért is elgondolkodtató az örökös kettős mérce is. Vajon miért nem emelnek szót, miért nem írnak, írtak nyílt levelet a szemforgatók, a tiszás pártelnök által elkövetett családon belüli erőszak ellen? Miért nem hallottuk a felháborodást akkor, amikor Magyar Péter bántalmazta a barátnőjét? Hol voltak a hangos »védelmezők« Ruszin-Szendi Romulusz és Aranyosi Péter agresszív lökdösődésekor? Vagy amikor akasztásra uszítottak a szimpatizánsaik vagy esetleg amikor újságírókat fenyegettek és inzultáltak?”

Vitályos Eszter úgy véli: „a morális igazságosztás nagy lendületében, mikor patikamérlegen mérik, ki mit és miért mond vagy nem mond, talán nem ártana olykor önnönmagukat is mérlegre állítani”.

A Szőlő utcai ügyről a kormányszóvivő azt írta:

„az, hogy mi történt, a bíróság dolga lesz eldönteni, és ha történt bűncselekmény, akkor mi a legszigorúbb büntetést kérjük kiszabni az elkövetőkre!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Gyurcsány Ferenc először szólalt meg a távozásáról: 2026-ban akart visszavonulni, de előbb jött el az ideje
Pártja EP-eredményéről és a házasságáról nem árult el részleteket, de bevallotta: a távozásának időszaka őt is megviselte. Nem tartja kizártnak, hogy soha többé nem nyilvánul meg politikai kérdésekben.


Gyurcsány Ferenc a visszavonulása óta először adott interjút, de már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem beszél politikáról, sem most, sem a közeljövőben. Mint mondta, csak azért nem mondja, hogy soha többé nem fog, mert magának is szokott meglepetést okozni.

A DK korábbi elnöke az ÖT-nek adott interjúban elárulta: anno pár hét alatt született döntés arról, hogy véget vetnek egy hosszú folyamatnak. Arra a kérdésre, hogy összefüggött-e a válása és a lemondása, annyit felelt: „Inkább igen, mint nem.”

Hozzátette: nagyon megviselte, hogy élete két legfontosabb tartóeleme azokban a hetekben egyszerre szűnt meg.

Úgy gondolja, helyes döntés volt, hogy a válását és visszavonulását sem ő, hanem a volt felesége, a DK elnöke, Dobrev Klára jelentette be. A pártnak egyébként továbbra is a tagja maradt.

A beszélgetésben felmerült, hogy a Direkt36 korábban megkereste egy a visszavonulásának körülményeit feltáró cikk kapcsán, de nem nyilatkozott, mert nem akart beszélni a magánéletéről, és politikai kérdésekben sem kívánt megszólalni. Megjegyezte: „a politikai összeomlásról, kínos szerelmi viszonyról és „könnyes búcsúról” értekező írást egyébként nem vette zokon.

„Május nyolcadika óta magánember vagyok” – mondta a volt kormányfő. Hozzátette: közéleti ügyekről nem nyilatkozik, még baráti társaságban sem. Szerinte azzal tudja legjobban segíteni a DK-t, ha nem szólal meg semmilyen politikai kérdésben.

Arra a kérdésre, hogy meddig tart a hallgatás, csak annyit válaszolt: lehet, élete végéig.

Elárulta, hogy eredetileg 2026-ra tervezte a visszavonulását. „A fejemben ez volt. Nagyjából világos, hogy én a magyar politikában mit tudok, mit tudtam csinálni. Ideje volt, hogy befejezzem” – mondta.

Az interjúban szóba került az írói munkássága is. Második könyvének első fejezeteit még a visszavonulása előtt írta meg. Harmadik regénye nem krimi lesz, hanem „a humanista-demokratikus centrumról szól majd, a nyugati civilizációról”, és csupán egy fejezet foglalkozik majd azzal, „miért bukdácsol az európai baloldal”.

Május 8-án Dobrev Klára közölte, hogy a férje lemond minden tisztségéről és visszavonul a közélettől. Akkor azt írta, a politikus azért döntött így, mert

„végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól”.

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben házasodtak össze, három közös gyermekük van, de Gyurcsánynak a korábbi házasságából is született két gyereke. A politikus 2004 és 2009 között volt Magyarország miniszterelnöke, majd 2011-től 2024-ig a Demokratikus Koalíció első embere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Sokkoló budapesti lakásárak: egy év alatt 23 százalékos volt a drágulás – és ebben még nincs benne az Otthon Start hatása
Durva a fővárosi drágulás üteme, de negyedéves szinten a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl húzta a sort. Vidéken is fellángolt a kereslet - a panelek nem sokáig maradnak a piacon.


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakásárindexe szerint 2025 második negyedévében tovább drágultak a lakások az egész országban. Az adatokból kiderül, hogy Budapesten és több vidéki régióban is gyorsult az áremelkedés üteme.

Budapesten 6,3 százalékkal nőttek az árak a korábbi negyedévhez képest, így az éves növekedés 23,1 százalékra emelkedett. A fővárosban az első negyedévben még 10,6 százalékkal drágultak a lakások, de az éves ütem akkor még 21,1 százalékon állt.

A vidéki városokban is nagyot mentek az árak. A második negyedévben 5,9 százalékos emelkedést mértek, ami azt jelenti, hogy éves szinten már 18,7 százalékos a növekedés. Az előző negyedévben még 7,7 százalékos volt a drágulás, akkor az éves adat 15,4 százalékot mutatott.

A községekben kisebb volt a változás: 2,8 százalékkal lettek drágábbak a lakások a negyedév során. Az éves növekedés itt 10,7 százalék volt, ami némileg elmarad az első negyedévi 12,4 százaléktól.

A régiókat nézve a Dél-Alföld vezet, ott 9,9 százalékkal nőttek a városi lakásárak egy negyedév alatt. A Dél-Dunántúlon 9,8, Nyugat-Dunántúlon pedig 8,4 százalékos volt az emelkedés. Pest megyében 6,9, az Észak-Alföldön 4,8, a Közép-Dunántúlon pedig 4,1 százalékos drágulást regisztrált az MNB.

Egy év alatt a dél-dunántúli városokban ugrottak meg legjobban az árak, ott 26,5 százalékkal kerülnek többe a lakások, mint tavaly. Az észak-magyarországi régióban 11,1, a közép-dunántúliban pedig 13,6 százalékos volt a növekedés. A többi térségben 17 és 23 százalék között alakult az éves drágulás.

Országos átlagban 5,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak a második negyedévben, az előző negyedévi 7,5 százalék után. Az éves növekedés így 17,9 százalékra gyorsult, reálértéken pedig 12,9 százalékkal nőttek az árak.

Az MNB-index mostani adatai azért is meglepőek, mert ezek még az Otthon Start Program július eleji bejelentése előtti időszakból származnak. Az összesítés szerint minden településtípus esetében gyorsult az éves lakásár-növekedés 2025 második negyedévében – állapította meg a Portfolio.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Közel 200 ukrán drónt semmisítettek meg Oroszországban – egy kisbuszt eltaláltak
Orosz tisztviselők szerint újabb dróninvázió érte az országot: Moszkva felé több tucatnyi ukrán drón indult, máshol pedig közel 160-at észleltek és lelőttek. A támadásokban legalább egy ember meghalt.


Orosz tisztviselők szerint a hétvégén újabb dróninvázió érte az országot. Több tucatnyi ukrán pilóta nélküli repülőgép indult Moszkva felé, miközben más régiókban közel 160 drónt észleltek és lőttek le. A támadásokban legalább egy ember meghalt, öten pedig megsérültek – közölte a Reuters.

A hírügynökség a Roszaviatszija hétfői tájékoztatására hivatkozva azt írja, biztonsági okokból egy rövid időre lezártak két moszkvai repülőteret, a Domogyedovót és a kisebb Zsukovszkijt. A hatóságok nem jelentettek komolyabb károkat a főváros területén.

Az orosz védelmi minisztérium szerint 34 „Moszkva felé tartó”, 47 Brjanszk régiója felett repülő, összesen pedig 193 drónt lőttek le Oroszországban. „Egy ukrán drón eltalált egy kisbuszt, megölve a sofőrt és megsebesítve öt utast” – számolt be a Telegramon a brjanszki kormányzó, Alekszandr Bogomaz.

Kijevből egyelőre nem érkezett reakció a támadással kapcsolatban. Ukrajna viszont korábban közölte, hogy támadásai „az Oroszország háborújához szükséges infrastruktúra” kiiktatását célozzák.

Közel négy év telt el azóta, hogy megindult a második világháború óta legvéresebb szárazföldi háború Európában. Oroszország jelenleg Ukrajna energiarendszerét próbálja tönkretenni, Kijev pedig a világ „második legnagyobb olajexportőrének” finomítóit igyekszik kiiktatni.

Mindkét fél tagadja a civilek célba vételét, de a konfliktusban minimum ezrek - többségében ukránok - haltak meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: