HÍREK
A Rovatból

A Norvég Gyógyszerügynökség nem aggódik a koronavírus-oltás utáni halálesetek miatt

Szerintük csak azok a nagyon idős és törékeny emberek lehetnek veszélyben, akiknél az alapbetegség lefolyását súlyosbíthatják a mellékhatások. Ennek megfelelően módosítják ajánlásaikat.


Norvégiában már több tízezer embert oltottak be. A Norvég Gyógyszerügynökséghez és az Országos Közegészségügyi Intézethez minden esetben jelentést küldenek, ha valamilyen mellékhatást tapasztalnak. Eddig - főként idősotthonokból - összesen 23 olyan halálesetről kaptak jelentést, amely az oltást követően következett be, és 13 eset kivizsgálását be is fejezték.

Azt állapították meg, hogy az olyan, általában enyhe mellékhatások, mint a magas láz, rossz közérzet vagy hányinger, súlyosabb következményekkel járhatnak a legbetegebb emberekre, mert súlyosbíthatják az alapbetegségük lefolyását.

Már az is komoly következményekkel járhat náluk, ha az émelygés miatt kevesebbet isznak, és kiszáradnak.

A Pfizer és a Moderna vakcinája is erős immunválaszt vált ki, ezért lehetnek olyan hatékonyak. Ugyanakkor pont emiatt mellékhatások is jelentkezhetnek.

"Ha egy nagyon törékeny és alapbetegségben szenvedő beteg oltást kap, ami erős reakciót vált ki lázzal, émelygéssel és étvágycsökkenéssel, az az alapbetegségének súlyosabb lefolyását eredményezheti. Ezek a mellékhatások az emberek többségében teljesen ártalmatlanok és rövid idő alatt elmúlnak, de nagyon megterhelőek lehetnek a legtörékenyebb emberek számára"

- mondta Steinar Madsen, a Norvég Gyógyszerügynökség munkatársa a VG című norvég lapnak.

"Ezekben a számokban azonban nem látunk semmi riasztót"

- tette hozzá a norvég szakember.

Szerinte minden esetben idős és nagyon gyenge állapotban lévő betegek hunytak el, akiknek különböző alapbetegségeik voltak.

A Norvég Gyógyszerügynökség ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a dokumentumok, amelyek alapján az oltás megkapta az ideiglenes jóváhagyást, 85 évnél idősebb emberek eseteit nem tartalmazzák. Tehát az legidősebbeknél jelentkező mellékhatások következményeiről egyelőre csak nagyon keveset tudnak.

A norvég hatóságok eddig összesen 29 mellékhatás-jelentést dolgoztak fel, ezek között 9 súlyos és 7 kevésbé súlyos eset is volt. A mostani vizsgálati eredmények alapján megváltoztatták az ajánlásaikat arról, milyen csoportokat nem ajánlatos oltani.

Az új ajánlásban felhívják a figyelmet arra, hogy a legsérülékenyebb betegeknél az enyhe mellékhatások is súlyos követkeményekkel járhatnak, ezért azoknál, akiknek a várható élettartama már nagyon rövid, az oltás által adott védelem már nem biztos, hogy megéri a kockázatot.

A norvég hatóságok szerint ezt érdemes figyelembe venni például az idősotthonok legrosszabb állapotban lévő lakói esetében.

Másoknál azonban az oltást továbbra is biztonságosnak tartják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
40 millió forintra büntettek egy érintettet abban az ügyben, amiben Magyar Pétert is vizsgálják
Az MNB bennfentes kereskedelem miatt vizsgálódik, a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz. Magyar Péter tagadja, hogy tiltott információk alapján üzletelt volna. Ugyanakkor az Opus eddig nem reagált a fejleményekre.


Magyar Péter neve is felmerült abban a piacfelügyeleti eljárásban, amit a Magyar Nemzeti Bank indított bennfentes kereskedelem gyanúja miatt, írja a Telex. Az ügy az Opus-részvényekhez kapcsolódik, és összesen hét ember érintett benne. A vizsgálatot februárban kezdte a jegybank, miután nyilvánosságra kerültek azok a hangfelvételek, amelyeket Vogel Evelin, Magyar Péter korábbi barátnője hozott nyilvánosságra 2023 novemberében.

A felvételeken az hangzik el, hogy a TISZA Párt elnökének 90 millió forint értékben voltak részvényei, és olyan információk birtokában kereskedett a tőzsdén, amelyekről nem lett volna szabad tudnia.

A gyanú szerint Magyar Péter és a többi érintett 2023. július 21-én úgy adott el és vett Opus-részvényeket, hogy ismerték a cég azon tervét, miszerint aznap részvény-visszavásárlási programot indítanak.

A lap arról is beszámolt, hogy az MNB már 40 millió forintra bírságolta az egyik érintettet. A Telex információi szerint egy pécsi ügyvéd tartotta a kapcsolatot az Opus egyik vezetőjével, és mindkettőjüket vizsgálják. Az eljárásban a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást folytat.

Magyar Péter többször is reagált az ügyre. Közösségi oldalán azt írta, hogy helyreigazítási pert indított és büntetőfeljelentést is tett. Egy interjúban pedig kijelentette, hogy banki kimutatásokkal tudja bizonyítani: nem július 21-én, hanem július 25-én vásárolt Opus-részvényeket, vagyis napokkal a hivatalos bejelentés után.

Az Opus eddig nem adott ki tájékoztatást az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Az angol miniszterelnök, a francia elnök és Zelenszkij Kijevből hívta fel telefonon Trumpot, hogy egyeztessenek
A találkozó után több európai vezető közösen jelezte, hogy támogatják az amerikai javaslatot a 30 napos tűzszünetről.


Keir Starmer brit miniszterelnök Kijevbe utazott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélés után több európai vezetővel közösen felhívta Donald Trump amerikai elnököt.

Starmer Emmanuel Macron francia elnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel együtt vett részt a hajlandóság koalíciójának ülésén. Ezt követően közösen egyeztettek Trump elnökkel a 30 napos tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatról, amelyet támogatnak – írja a BBC.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közben bejegyzést tett közzé az X-en. Ebben megerősítette, hogy támogatja a „teljes és feltétel nélküli 30 napos tűzszünetet”. Mint fogalmazott: a „hajlandók koalíciója összeült”, és a tűzszünet célja, hogy „előkészítse az utat az érdemi béketárgyalásokhoz”.

Hangsúlyozta:

„A célunk egyértelmű: igazságos és tartós béke Ukrajnában, ami létfontosságú a biztonság és stabilitás szempontjából az egész kontinensen.” Arra is figyelmeztetett, hogy a tűzszünet megszegése esetén az EU kész „további harapós szankciókat bevezetni”.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Meg kell nyernünk a harcot!” – megköszönte Orbán Viktor üzenetét a magyargyűlölő szélsőjobbos román elnökjelölt
A román elnökjelölt ismét dicsérte a magyar miniszterelnököt, most egy videó miatt lelkesedett. George Simion korábban magát a „román Orbán Viktornak” nevezte, holott magyarellenes nézeteiről is ismert.


George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje közösségi oldalán köszönte meg Orbán Viktor üzenetét.

„Köszönöm a nagyszerű üzenetet, Orbán Viktor! Meg kell nyernünk a harcot! Együtt!”

– írta a politikus az X felületén közzétett bejegyzésében.

A Transtelex beszámolója szerint Orbán Viktor egy videót tett közzé az X-en, amelyben a felújított tihanyi apátság átadóján elhangzott beszédének azt a részét osztotta meg, amely George Simionra vonatkozott. A felvételt angol felirattal látták el, hogy a román közönség is megértse a mondanivalót.

Simion korábban az Euronews-nak arról beszélt, hogy több kérdésben is szeretné követni Orbán Viktor példáját, mert „ő bebizonyította, hogy harcolt a családokért, a népesség megtartásáért és a kereszténységért az uniós intézményekben.” A Transtelex felidézte azt is, hogy a román elnökjelölt már korábban is úgy nyilatkozott: saját magát a „román Orbán Viktornak” tartja.

Az erdélyi magyarok egy része ugyanakkor tart Simion győzelmétől, aki már többször — például az úzvölgyi katonai temetőnél történt incidensekben – tanúbizonyságát tette magyarelleneségének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pakisztán katonai offenzívát indított India ellen, civilek is meghaltak a támadásokban
A pakisztániak szerint India rakétákkal támadt három katonai bázist, köztük a főváros melletti központot. Válaszul ők is csaptak – állítólag még az S–400-asokat is elintézték.


Egyre komolyabb katonai konfliktus körvonalazódik Dél-Ázsiában: Pakisztán azt állítja, hogy India rakétákkal támadta három pakisztáni katonai légibázisát, ezért válaszul offenzívát indítottak.

A pakisztáni hadsereg szerint az egyik megtámadott bázis a Rawalpindiben található Nur Khan légibázis, amely az ország egyik legfontosabb katonai központja. Ez a bázis mindössze tíz kilométerre fekszik a fővárostól, Iszlámábádtól – vagyis egy esetleges támadás az ország vezetését is közvetlenül veszélyeztetheti.

A pakisztáni hadsereg közlése szerint ők sikeresen megsemmisítették India S–400-as légvédelmi rendszereit, valamint komoly kibertámadást indítottak indiai célpontok ellen.

Állításuk szerint több jelentős indiai weboldalt is feltörtek, köztük a kormányzó pártét is.

India viszont tagadja, hogy ilyen súlyos károk érték volna az országot. A hivatalos közlések szerint a katonai infrastruktúra lényegében sértetlen maradt.

A helyzet a civil lakosságot sem kímélte: az indiai beszámolók szerint a pakisztáni támadásokban többen megsérültek, és meghalt Raj Kumar Thapa, Kasmír régió egyik indiai vezetője. Az indiai források szerint Dzsammu városában, egy sűrűn lakott civil területen is becsapódtak lövedékek.

Pakisztán tagadja, hogy civileket támadt volna, és a tájékoztatási miniszter, Attaullah Tarar szerint nem ők kezdték a konfliktust. Mint fogalmazott, Pakisztán csak válaszlépést tett, miután támadás érte őket.

A BBC megjegyzi: egyik fél állításait sem tudják független forrásból megerősíteni. Az viszont biztos, hogy a helyzet rendkívül feszült, és a két atomhatalom kapcsolata hosszú ideje nem volt ilyen kiélezett.

Az Egyesült Államok is megszólalt az ügyben: Marco Rubio külügyminiszter telefonon egyeztetett mindkét féllel, és azt kérte, hogy próbáljanak békés megoldást találni. Rubio jelezte: az USA kész segíteni a tárgyalásokban, hogy elkerülhető legyen egy újabb súlyos katonai konfliktus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: