„A nőknek szülniük kellene és gyereket nevelni” – elkülönítik a nőket a férfiaktól az egyetemeken Afganisztánban
A tálib kormány új intézkedése megszünteti a koedukációt a felsőoktatásban. A nők további szigorításokra számíthatnak az egyetemeken, felülvizsgálják a tanított tárgyakat és dresszkódot vezetnek be.
Afganisztánban innentől kezdve a nők és a férfiak csak külön egyetemekre, szeparáltan járhatnak - írja az AP News. Ugyan a tálibok nem zárják ki teljesen ezzel a nőket az oktatásból, de erős diszkriminációnak teszik ki őket.
Az oktatási miniszter, Abdul Baki Hakkáni szerint a koedukáció ütközik az iszlám hagyományokkal és szokásokkal.
A tálibok korábbi hatalomátvételükkor a lányokat teljesen kizárták a közoktatásból, ezért most a világ árgus szemekkel figyeli intézkedéseiket. A miniszter állítja, hogy nemzetközileg is versenyképes oktatást szeretnének.
Hakkáni nem akarja visszaállítani az akkori állapotokat, azonban kijelentette: nem fogják engedni, hogy nők és férfiak együtt tanuljanak. A nemi szegregáció pedig egyre jobban erősödni fog feltehetően. A nők további szigorításokra számíthatnak az egyetemeken, felülvizsgálják a tanított tárgyakat és dresszkódot vezetnek be.
Egy népszerű afgán hírcsatorna, a TOLO News interjút készített a tálib szóvivővel, Syed Zekrullah Hashmival. Állítása szerint „a nőknek szülniük kellene és gyereket nevelni”, valamint „nem szükséges az, hogy a kabinetben nők is legyenek”.
A korábbi törvények alapján az általános és középiskolai oktatásban szeparáltan tanultak a fiúk és lányok. A hagyományokhoz híven pedig fejkendőt kellett hordaniuk, és nem viselhettek ékszert, sminket vagy farmert. Ugyanakkor ezek a szabályok az egyetemeken megszűntek, és szabadságot kaptak a nők ebben a tekintetben. A tálib kormány most ezt igyekszik elfojtani.
Afganisztánban innentől kezdve a nők és a férfiak csak külön egyetemekre, szeparáltan járhatnak - írja az AP News. Ugyan a tálibok nem zárják ki teljesen ezzel a nőket az oktatásból, de erős diszkriminációnak teszik ki őket.
Az oktatási miniszter, Abdul Baki Hakkáni szerint a koedukáció ütközik az iszlám hagyományokkal és szokásokkal.
A tálibok korábbi hatalomátvételükkor a lányokat teljesen kizárták a közoktatásból, ezért most a világ árgus szemekkel figyeli intézkedéseiket. A miniszter állítja, hogy nemzetközileg is versenyképes oktatást szeretnének.
Hakkáni nem akarja visszaállítani az akkori állapotokat, azonban kijelentette: nem fogják engedni, hogy nők és férfiak együtt tanuljanak. A nemi szegregáció pedig egyre jobban erősödni fog feltehetően. A nők további szigorításokra számíthatnak az egyetemeken, felülvizsgálják a tanított tárgyakat és dresszkódot vezetnek be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: A főpolgármester rablásról sikítozik, de a kormányrendelet csak az alkotmánybírósági döntés végrehajtását szolgálja
A közmédia munkatársa kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy avatkozhat bele a kormány olyan módon az igazságszolgáltatás munkájába, ahogy azt tették a szociális hozzájárulás ügyében. Gulyás szerint egy politikai vita zajlik, amelyet az Alkotmánybíróság a döntésével le is zárt.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
A közmédia nevében kérdező riporter feltette a kérdést: hogy avatkozhat bele a kormány ilyen módon az igazságszolgáltatás munkájába?
Gulyás Gergely azt mondta, amit a most megjelent kormányrendelet rögzít, az az Alkotmánybíróság döntésének megfelel.
„Mi mindig is azt képviseltük, hogy nem egy közigazgatási eljárásról van szó. Az Alkotmánybíróság a két héttel ezelőtti döntésével ezt egyértelművé tette. Ez csupán a döntés végrehajtását szolgálja”
– magyarázta.
A riporter megemlítette, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a szolidaritási hozzájárulás elkobzó és aránytalan Budapest esetében, amire a miniszter azt mondta, ez tévedés, „a főváros fordítva ül a lovon”.
„Eljutottunk oda, hogy a Főváros egy közteher befizetése kapcsán rablást kiállt. Már úgy kommunikál, hogy egy közterherviselési kötelezettség teljesítése számukra elfogadhatatlan, nem tesznek ennek eleget. Majd amikor az állam ugyanúgy érvényesíti a közteherviselési kötelezettséget, mint bármely más polgárával szemben, akkor a főpolgármester úr rablásról sikítozik”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a közterhek megfizetése minden normális állami működés része.
Kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság ítélete mindenkire nézve kötelező, elég, ha ezt érvényesítik a bíróságok, ehhez nem kell kormányzati szabályozás. Szerinte egy politikai vita zajlik az ügyben, amelyben egyébként is az eljárási szabályokat kérdőjelezték, ezt azonban az Alkotmánybíróság a döntésével lezárta.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás szerint a rendőrség nem Lázár Jánost, hanem az RTL-t cáfolta meg a romák adatai ügyében
A miniszter szerint az RTL állította azt, hogy a botrányba fulladt gyöngyösi Lázárinfón rendőri igazoltatások történtek, ezt cáfolta meg a hatóság. Gulyás szerint már nincs is semmiféle Lázár-ügy.
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
A riporter ezután emlékeztetett, bár Lázár János hogy a keddi pusztaszabolcsi fóruma után újságíróknak azt nyilatkozta, a rendőri igazoltatás révén jutott a kormány az ellene tiltakozó román bűnügyi adataihoz, a Heves vármegyei rendőrség azt közölte, senkit nem igazoltattak a helyszínen.
„Az, hogy ott igazoltatások voltak, azt az RTL Klub közölte. A rendőrség az RTL Klub információját cáfolta”
– mondta erre Gulyás.
Hozzátette, hogy a Magyar Nemzet cikkében jelent meg, hogy a Lázár ellen tüntetők milyen bűncselekményeket követtek el. Szerinte az természetes, hogy bizonyos állami vezetők, így a kormány tagjai is nemzetbiztonsági védelem alatt állnak.
Tehát ha egy olyan rendezvényen, ahol ilyen személy van jelen, és ahol „bűnözők jelennek meg tömegesen”, a nemzetbiztonsági, hatósági feladatok közé tartozik, hogy ezeket a kockázatokat beazonosítsák
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balhés ülésen dőlt el: nem oszlott fel a győri közgyűlés, fegyelmi eljárás indul a polgármester ellen
A városvezető Pintér Bence a Győr-Szol városi cég átláthatatlan gazdálkodása miatt kezdeményezte a testület feloszlatását. A javaslatot a fideszes többség elutasította, és eljárást indított a polgármester ellen.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Pintér Bence a feloszlatási javaslatát azzal indokolta, hogy a városvezetés működésképtelen, és fennáll a vagyonvesztés veszélye. „Győrben nem jó ez a felállás, olyan szinten megnyirbálta a polgármesteri hatáskört még az előző közgyűlés, milliárdok tűnhetnek el, mint kés a a vajon; szóval ilyen működési problémák és vagyonvesztés mellett ez a helyzet már nem fenntartható” – mondta a polgármester.
Hozzátette, neki „1,7 milliárdnyi indoka van a feloszlatására”, amivel a Győr-Szol városi cégnél eltűntnek vélt összegre célzott. A Fidesz-frakciónak címezve pedig kijelentette:
„Arra megy ki minden, hogy kimondhassák: nekem le kell mondanom. Nem sokkal tisztább azt mondani, hogy visszaadjuk a győriek kezébe a döntést? Akkor ugyanis emelt fővel, tiszta szívvel sétálhatnának ki önök is a városházáról.”
Fekete Dávid, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Pintér „pártpolitikai céllal folytat hazug, lejárató kampányt”, amivel „sok kárt okoz a városnak”. A feloszlatási javaslatot „színjátéknak” nevezte, mondván, „2024-ben a győriek döntöttek”.
A kormánypárti többség megszavazta a Pintér Bence elleni fegyelmi eljárást, és újabb feljelentések bejelentésével vágott vissza.
Az ülésen a polgármester meghívására nagy számban jelentek meg győriek, a díszterem és az aula is megtelt. A hangulat pattanásig feszült volt, a karzatról mindkét politikai oldal szimpatizánsai bekiabáltak.
Az egyik felszólalás alatt egy jelenlévő győri a Fidesz-frakciónak címezve azt kiabálta be: „Legyetek bátorak!”
A vita középpontjában két városi cég, a Győr-Szol és a Győr Projekt áll, mindkettőnél rendőrségi nyomozás folyik. A Győr Projekt vezetője, Szombati-Serfőző Eszter visszautasította a vádakat. Elmondta, hogy a cégnél belső ellenőrzés volt, ahol „négyest kaptunk, semmilyen jelentős hibát nem találtak”, és kijelentette: „Nálunk minden esetben alapvetés a törvények szerinti működés.” A Győr-Szol elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter egy friss banki kivonatot mutatott fel, ami szerint 2 milliárd 188 millió forint van a cég számláján. „Itt a győriek pénze” – mutatta a papírt a polgármesternek. Pintér Bence nem fogadta el a magyarázatot, szerinte a hitelkeretet nem lehet ideszámolni, és tavaly szeptember 30-án a pénz nem volt a számlán.
A mostani nem az első feszült ülés volt Pintér Bence másfél éves polgármestersége alatt. Korábban a polgármesteri jogköröket szűkítő szabályzat, majd a 2025 februári költségvetés elfogadásakor is megtelt civilekkel a városháza.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor a Partizán számairól: több esélyt adok a Fidesz egyszerű győzelmének, mint a TISZA kétharmadának
A politikai elemző a közösségi oldalán kérdőjelezte meg a Partizán választási szimulációját. Szerinte a Fidesz sima többségét (12,1 százalék) alábecsülik a Tisza Párt kétharmadának (21,6 százalék) esélyéhez képest. 56,2 százalékos valószínűsége van a TISZA sima győzelmének.
Miközben a Partizán legfrissebb választási szimulációja a Tisza Párt győzelmét tartja a legvalószínűbbnek, Török Gábor politikai elemző szerint nagyobb az esély a Fidesz győzelmére, mint azt sokan gondolják.
A Partizán műsorában bemutatott elemzés szerint 56,2 százalékos valószínűséget tulajdonítanak a Tisza Párt nem kétharmados győzelmének, sőt, még a kétharmados sikerüket (21,6 százalék) is esélyesebbnek látják a Fidesz sima többségénél (12,1 százalék)
Török Gábor a közösségi oldalán reagált a számokra, egyértelművé téve, hogy ő másképp látja az esélyeket.
„Én például az itt láthatónál lényegesen nagyobb esélyt adnék még most is a negyedik forgatókönyvnek [a Fidesz sima többségének], de biztosan határozottan többet, mint az elsőnek [a Tisza kétharmad]”
– fogalmazott posztjában az elemző.
Ugyanakkor az egész előrejelzési műfajjal kapcsolatban szkeptikus. „Miután a jövőről szól, nyilván jelentős részben ködszurkálás, de egyrészt ez egy választás előtt szinte elkerülhetetlen, mert mindenkit ez foglalkoztat, másrészt meg arra is jó, hogy akiket érdekel a politika, átgondolják a saját tippjeiket.”
Ezzel kapcsolatban idézte Philip E. Tetlock kanadai-amerikai politikai pszichológust is, aki szerint „összességében a szakértők jobb teljesítményt nyújtottak, mint a dartsdobáló csimpánzok, de a győzelmi arány nem volt túl jelentős”.
Hozzátette viszont, hogy szintén Tetlock szerint
„a jövőt leginkább valószínűségi lencséken keresztül érdemes vizsgálni”.
Ez az álláspont egyébként nem új Török Gábortól: már a tavaly júliusban, majd decemberben közzétett prognózisaiban is a Fidesz szűk, 100-110 mandátumos többségét tartotta a legvalószínűbb kimenetelnek, miközben végig hangsúlyozta a verseny szorosságát. A végeredményt azonban nemcsak a pártok támogatottsága, hanem a választási rendszer is nagyban befolyásolja.
Miközben a Partizán legfrissebb választási szimulációja a Tisza Párt győzelmét tartja a legvalószínűbbnek, Török Gábor politikai elemző szerint nagyobb az esély a Fidesz győzelmére, mint azt sokan gondolják.
A Partizán műsorában bemutatott elemzés szerint 56,2 százalékos valószínűséget tulajdonítanak a Tisza Párt nem kétharmados győzelmének, sőt, még a kétharmados sikerüket (21,6 százalék) is esélyesebbnek látják a Fidesz sima többségénél (12,1 százalék)
