HÍREK
A Rovatból

A NATO felkészült, ha Moszkva erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió súlyos következményekkel járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén.


A NATO keményen dolgozik a legjobb, a békés politikai megoldás elérésére Oroszországgal, de felkészült arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna szomszédjával, Ukrajnával szemben - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Atlanti Tanács nevű washingtoni székhelyű amerikai elemzőközpont által szervezett online beszélgetésen pénteken.

Jens Stoltenberg közölte:

a katonai szövetség éberen figyeli, hogy Oroszország az ukrán határ közelében végzett csapatösszevonással egy időben több ezer, harcra kész katonát, repülőgépet és a legújabb, S-400-as föld-levegő rakétarendszert telepít Fehéroroszországba.

Kijelentette, hogy az orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban szerinte "nagy erejű invázióhoz" vezethet, de - mint fogalmazott - az agressziónak vannak más formái is. Ezek között a NATO-főtitkár a különféle számítógépes támadásokat, puccskísérlet, valamint szabotázsakció megszervezését sorolta.

"Keményen dolgozunk a legjobb, a békés politikai megoldásért, de felkészültünk a legrosszabbra is. Noha nincs bizonyosságunk az orosz terveket illetően, Moszkva talán még nem hozott végleges döntést a következő lépésekről. A NATO részéről továbbra is készen állunk a politikai párbeszédre, ahogyan készek vagyunk reagálni is, ha Oroszország a fegyveres összecsapás mellett dönt" - fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió "súlyos következményekkel" járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén

- közölte. Elismerte ugyanakkor, hogy a szövetség országai között "akad nézeteltérés" az Ukrajnának nyújtható támogatást illetően abban az esetben, ha Oroszország ismét megtámadná a volt szovjet köztársaságot. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását az ország katonai kapacitásépítéséhez, a kibervédelem területén, a biztonsági intézmények modernizálásához, illetve segíti az információ-megosztást is.

Emlékeztett arra, hogy miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO "felkészült" katonai jelenlétének növelésére. A tagországok védelme érdekében a szövetség hétfőn úgy döntött: hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát.

"Ha Oroszország kevesebb NATO-t akar a határain, akkor ennek pont az ellenkezőjét érte el. Ha pedig ismét erőt alkalmazna Ukrajna ellen, akkor még több NATO-jelenlétet fog megtapasztalni a határain"

- figyelmeztetett. De hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi harcképes csapatok telepítését Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak.

Ezt az államfő pénteken Kijevben jelentette ki külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy 2019-ben, államfővé választása után, ellátogatott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A városban lövések dörejei voltak hallhatóak, pedig akkor Mariupol már nem tartozott a kelet-ukrajnai konfliktus övezetébe - jegyezte meg.

"Ma nem látunk nagyobb eszkalációt, mint korábban volt. Igen, nőtt a katonaság létszáma (az ukrán határ mentén), de erről beszéltem 2021 elején, amikor Oroszország hadgyakorlatairól esett szó. Nem hiszem, hogy feszültebb a helyzet most, mint akkor, a gyakorlatok tetőpontján volt"

- fogalmazott Zelenszkij. Kifejtette, hogy az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak. "Ennek valószínűsége 2021-ben akkora volt, mint most, 2020-ban kisebb és 2019-ben, a normandiai találkozó után még kisebb" - tette hozzá.

Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Az ukrán elnök cinizmusnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Rámutatott arra, hogy Lavrov előre bocsátotta: az orosz fél csak a kétoldalú kapcsolatok javításáról hajlandó vele tárgyalni, de a Donyec-medencei válság rendezéséről nem. "Már hogy tehetném meg Ukrajna elnökeként, hogy nem beszélek a Donyec-medencéről, hiszen az egész világ arról beszél?" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Ugyanakkor jelezte, hogy nem fél Oroszország képviselőivel találkozni, bármilyen formában történjék is. Jelezte továbbá, hogy kész lenne a fogolycsere kérdéséről tárgyalni Moszkvával.

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy létrejön egy ukrán-amerikai-orosz tárgyalási platform a béke elérése érdekében. "Vissza akarjuk kapni a területeinket, meg akarjuk állítani a háborút. Mit tehet Joe Biden amerikai elnök? Nem tudom, megteheti-e, de szeretném hinni, hogy meg tudja csinálni azt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna együtt üljön tárgyalóasztalhoz" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy minden alkalommal, amikor beszél Bidennel, felveti ezt a kérdést. Hozzátette, hogy egyelőre az ezzel kapcsolatos elképzelések még kezdetlegesek, ezért nem kíván részletekbe bocsátkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története
Orbán Viktor az őszi ülésszak nyitányán kemény üzeneteket fogalmazott meg: Magyarország senkivel nem áll háborúban, és Ukrajna EU-tagságát sem támogatja. A kormányfő szerint csak diplomácia hozhat békét.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 22.



Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.

A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,

„Magyarországnak nyíltan meg kellett mondania, és az ősz során meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország senkinek nem adott felhatalmazást arra, hogy a nevében háborút viseljen” – mondta a kormányfő.

Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, de senkivel nem áll háborúban, ezért az Unió sem állhat háborúban. Kiemelte:

„Az uniót háborús célokra nem használhatjuk, amíg akár egyetlen ország ellenzi azt, márpedig Magyarország ellenzi. Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, ezért nem támogatjuk Ukrajna Európai Uniós tagságát.”

A miniszterelnök hozzátette: attól tartanak, hogy Ukrajna belépésével a háború is betenné a lábát az Unióba. Orbán szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása lehet.

A nyári hónapok kapcsán a kormányfő arról beszélt, hogy támadások érték a Barátság kőolajvezetéket. „Szeretném hangsúlyozni, és az ukránoknak is méltányolnia kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamosenergia-ellátója.”

Hozzátette: nyáron Brüsszelben nem sikerült visszavonatniuk a migrációs paktumot. „Kerestünk ehhez társat, de nem vagyunk elegen” – mondta. Úgy fogalmazott: „10 éve áll a határkerítés, 10 éve hirdettük meg a mi politikánkat Brüsszel öngyilkos migrációs politikája ellen.” Szerinte a migráció több nyugati országban zavargásokhoz vezetett, ezzel szemben „Magyarország a béke szigete”.

Orbán a brüsszeli politikát lassúnak és cselekvésképtelennek nevezte, mondván, „ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története”.

„Migráció, zöld átállás, klímapolitika, szankciók. Mennyi nekirugaszkodás, és csekély eredmények” - fűzte hozzá.

A miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy az Egyesült Államok megkezdte a gazdasági világrend átalakítását, a globális dél pedig felvette a kesztyűt, miközben az Európai Unió „kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából”.

Orbán szerint Magyarország nem várhatott tovább a „kétséges irányú brüsszeli gazdaságpolitikára”, ezért „Magyarország saját gazdaságpolitikába kezdett.”

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Brüsszel nem kedveli a magyar gazdaságpolitikát. Szerinte az EU többek között az egykulcsos adózást akarja megszüntetni, így arra következtetett, hogy a közteherviselésről és az egykulcsos SZJA-ról társadalmi vita, nemzeti konzultáció kell. Ezt októberben tervezi elindítani a kormány.

A miniszterelnök a drogkereskedelem hazai helyzetét is fejtegette. Emlékeztetett rá, hogy a kormány hajtóvadászatot indított a drogkereskedők ellen, és ezt az Alaptörvényben is rögzítette. Orbán szerint hiányzik még néhány büntetőjogi részlet, ezért a parlamentet felkérte, hogy az őszi ülésszakban alkossák meg a szükséges szabályokat.

Orbán Viktor szerint Brüsszel kedvezőtlen vámmegállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amit ellensúlyozni kell. Bejelentette a parlamentben, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet készített, és ebben szerepel a kis- és középvállalkozásokat segítő fix kamatozású hitel, a munkáltatói terhek csökkentése és a munkáshitel.

Orbán mindeközben úgy véli, a megújult egyetemek „szárnyalnak”, és a világ 30 ezer egyeteme között 12 magyar intézmény a legjobb 5 százalékban van.

A miniszterelnök „családbarát adóforradalomról” is beszélt. Mint mondta, szeptember 1-jén elindult a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program, az Otthon Start, ami azoknak segít, akiknek nincs saját ingatlanuk.

„Ez a magyar középosztály kiszélesítésének programja.”

A kormányfő beszámolt továbbá arról, hogy a kormány novemberig meghosszabbította az árrésstopot, és maradnak az extraprofit-adók. „Védekezünk a túlzó és indokolatlan áremelések ellen.” Meghosszabbították a kamatstopot is, ami ellen a bankok az Alkotmánybírósághoz fordultak.

„A kormány ezt a konfliktust vállalja.”

Orbán végül az online és offline erőszakról is szót ejtett az Országgyűlésben. Azt kérte a képviselőktől, hogy ne veszítsék el az eszüket, mert „nem őserdőben élünk, vadak módjára”. A Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselésére reagáló kormánypárti sajtóval összhangban felhozta: ma ott tartunk, hogy vannak ellenzéki politikusok, akik fegyverrel járnak nyilvános politikai találkozókra.

Polgári tempót és nyugalmat kért. „Csigavér!” – jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Jövőbe látott az ATV? Orbán beszédéről órákkal korábban beszámoltak
Az ATV már reggel írt Orbán Viktor parlamenti felszólalásáról, noha csak délután került rá sor. A portál azóta javította a hibát, de a baki nagy visszhangot kapott.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 22.



Orbán Viktor az új parlamenti ülésszak első napján úgy fogalmazott: „Merjük naggyá tenni Magyarországot” – tudósított már hétfő reggel 9:09-kor az ATV, pedig a kormányfő csak 13 órától szólalt fel a Parlamentben. Azt is írták, hogy a miniszterelnök szerint „a tavasz óta történt változások felértékelődtek, és sokszor évek alatt megszokott fejleményekkel érnek fel”.

A csatorna oldala persze nem hallhatta előre a beszédet – a szerkesztőség valószínűleg Orbán ma reggeli Facebook-posztját értette félre, ami a parlamenti pulpitusnál álló kormányfő képével illusztrálva azzal kezdődött: „Első ülésnap, indul a parlamenti meló”, és a fent idézett „Merjük naggyá tenni Magyarországot” mondattal zárul.

A Telex érdeklődésére az ATV kommunikációs munkatársa megerősítette, hogy valóban ez történt, ami „súlyos szakmai hiba”, ezért „házon belül következménye lesz”.

A korábbi cikk helyén 11:30-kor már egy olyan változat szerepelt, amely – immár helyesen – a miniszterelnök bejegyzésére hivatkozik, és nem tartalmazza a parlamenti beszédre utaló részeket. A javítást viszont nem jelölték.

Orbán Viktor a posztban egyébként úgy fogalmazott: „Tavasz óta annyi minden történt, mint máskor évek alatt. A napirend előtt mindenről beszámolok, és – kellő szerénységgel – azt is elmondom, hogyan lesz Magyarország a változások győztese.”

A történtekre Tordai Bence országgyűlési képviselő is reagált: azt írta, hogy szerinte lehet, hogy az ATV „látja a jövőt”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nekik luxustáska 120 millióért, neked 25 évig kéne dolgoznod ezért” – Alaposan kiosztja az elit luxizását az új plakátkampány
A Momentum Mozgalom országos plakátkiállítást indított, amely a párt szerint a NER legpofátlanabb luxizásait mutatja be.


„Minden magyarnak el kell mondanunk, hogy azért élünk rosszul, mert a fideszes elit luxusban él. Azért van nélkülözés Magyarországon, mert a NER politikusai és üzleti körei az ország gyarapítása helyett az elmúlt 15 évben a saját vagyonuk gyarapításával voltak elfoglalva” – üzeni hétfő délutáni Facebook-posztjában a Momentum Mozgalom.

A párt, amely saját bevallása szerint azzal támogatja a kormányváltás lehetőségét, hogy – csökkentve az ellenzéki szavazatok megosztottságát – inkább nem indul a 2026-os országgyűlési választáson, plakátkiállítást szervezett.

Mint írják, a luxizás ellen készült tárlat vándorkiállításként jelenik majd meg az ország 20 különböző helyszínén. A program a Kossuth téren indult, ezt követően pedig a Széll Kálmán téren és a Nyugati téren lesz látható.

A mozgalom arról számolt be, hogy a plakátokon „az elmúlt évek legdurvább esetei” láthatók, „Hatvanpusztától a milliárdos luxusjachtokon keresztül Novák Katalin 5,7 milliós luxusnyugdíjáig.”

„Bár a Momentum nem indul a jövő évi választáson, a kormányváltást nemcsak ezzel, hanem országos kampányainkkal is segítjük. A következő hetekben számos olyan választókerületbe visszük el a plakátkiállítást, ahol néhány ezer szavazaton fog múlni a Fidesz jövő évi veresége.”

A szervezet közölte, hogy a kiállítás mellett az aktivistáik is jelen lesznek a helyszíneken, „és személyesen mondják el az embereknek: azért élnek rosszul, mert a pénzük a NER luxusára és nem az ország építésére ment el.”

A Momentum azzal zárja a bejegyzést: „Elég volt abból, hogy a fideszes elit meggazdagodásába nyomorodik bele Magyarország! A jövő évi kormányváltás után nemcsak meg kell szüntetni a közpénzek szétszórását, de vissza is kell szereznünk az ellopott közvagyont.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Semjén Zsolt: Ez maga a vérvád, soha semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt közöm
A miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor után reagált Dobrev Klára Szőlő utcai javítóintézet ügyében tett nyilatkozatára. Szerinte azért támadják, mert „szembe mert menni az LMBTQ-propagandával”.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 22.



Semjén Zsolt is felszólalt a Parlament őszi ülésszakának első napján. Szerinte ördögien felépített karaktergyilkosság zajlik ellene, amely „maga a vérvád”. Az ügy szerinte szemenszedett hazugság és forrás nélküli rágalom, a feljelentéseket pedig már megtették.

Korábban Kuslits Gábor, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatójának nyilatkozata, amelyben megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról.

Dobrev Klára a múlt héten osztott meg egy levelet Pintér Sándornak címezve. Ebben  a DK vezető politikusa leírja, hogy „a hírek szerint a Szőlő utcai gyermekotthonból – és más intézményekből is – rendszeresen szállítottak ki gyermekeket, köztük kisfiúkat és kislányokat, fideszes politikusokhoz”, és számonkéri a belügyminisztert, hogy hol tart az ügy nyomozása.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: ő esküdt ellensége a pedofíliának, és úgy véli, a DK azért támadja, mert korábban megvédte az egyházat. „Én voltam az első, aki szembe mert menni az LMBTQ-propagandával. Most ez a bosszú. Tudják, hogy nem igaz belőle semmi, de nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”.

Semjén hozzátette: Nem kell egyetérteni a nézeteivel, de „ilyen politikai aljasság a rendszerváltás óta nem volt Magyarországon.”

Kijelentette, hogy „soha, semmilyen bűnös viszonyhoz” nem volt köze, és ő Magyarország legátvilágítottabb embere. Mint mondta, „Nem hagyom magam ártatlanul tönkretenni, és nem hagyom magam megfélemlíteni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: