HÍREK
A Rovatból

A nárcisztikus kielégülés miatt posztolnak a szülők a gyerekeikről – meddig megyünk el a lájkokért?

És egyáltalán: miért? Mi történik, ha egy kamasz felfedezi a neten a saját kiskori fotóját? Mi köze ehhez az akár öngyilkosságig vezető zaklatásnak vagy a részvételi jognak?


Természetes, hogy a szülői büszkeség különféle megjelenési formái a közösségi médiában is jelen vannak. Vagyis egészen biztos, hogy mindenkinek van (akár több tucat) olyan ismerőse a Facebookon (ha nem éppen ő maga az), akik előszeretettel osztanak meg fotókat, videókat gyerekeikről, gyakorlatilag már a születés pillanatától kezdve az első fürdetésen, bilin ülésen, tétova lépéseken, teli szájjal, de foghíjasan vigyorgásokon, anyák napi ovis szavalásokon át a színjeles bizonyítványig. Probléma-e, és ha igen, miért az, hogy ezek a (sokszor már-már túl intim) tartalmak kikerülnek a világhálóra? Hol vannak a tartalomgyártás határai, meddig mehetünk el információbiztonság és a gyerek méltóságának megőrzése szempontjából? Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy nem okozunk kárt a gyerekünknek?

Az UNICEF Magyarország és a Magvető Café közös beszélgetéssorozatának legutóbbi alkalmán egy olyan témáról volt szó, ami a gyermekjogokon belül a részvétel jogára reflektál és leginkább a fejlett országokban van jelen. A szervezet részéről Kovács Anna Sára gyermekjogi szakértő beszélgetett Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, Plankó Gergő újságíró moderálásával.

Kovács Anna Sára azzal kezdte, hogy elmondta: nagyon sokszor találkoznak olyan (akár nemzetközi) esetekkel, hogy kamasz gyerekek rátalálnak saját kisgyerekkori fotóikra, videóikra az interneten. Ezek elég nagy valószínűséggel az ő megkérdezésük nélkül kerültek fel a világhálóra, és a szereplőik nagyon nem szeretnék, ha ott is maradnának. Másrészt a szervezet belföldön is sokat foglalkozik gyerekek véleménynyilvánításhoz való jogával, az internetes zaklatással, kapcsolódásuk tehát bőven van a témához.

A legtöbb családban problémát jelent, amikor egy bizonyos életkor után a gyerek elkezdi elhatárolni magát a családtól.

Az identitásfejlődésnek fontos része az, hogy felfedezi: nemet tud és akar is mondani dolgokra, amire például előtte nem volt lehetősége.

Illetve hogy amit mond négyévesen, azt tíz évvel később már egyáltalán nem gondolja komolyan, sőt, kamaszkorában a korábbi igenre egy őrült nagy nemet fog mondani, fűzte hozzá Orvos-Tóth Noémi.

Ilyenkor egyébként is végtelenül érzékenyek arra, hogyan jelennek meg a környezetükben, milyennek látják őt a társak. A szakember szerint nagyon fontos a szülőket tudatosítani abban, milyen határaik vannak, és mikor, mivel lépik át azokat. Az emlékek, családi pillanatok megörökítésének igénye teljesen természetes, gond akkor van, ha a „hatótávolságuk” irreálisan megnő.

„Nagyon más ez, mint amikor még mondjuk papíralapon készültek a fotók és ott lapultak a családi albumban. Gyakorlatilag kilőjük az űrbe a gyerekeink fényképét, nem törődve azzal, hogy jószerével a világon bárkihez eljuthat.”

A gyerek pedig meg akar felelni, és ha látja, hogy a szülei boldogok ettől, természetes, hogy belemegy az üzletbe.

Ugyan gyerekfotókról beszélünk, de a gyerekek valójában „csak” szereplői ezeknek a felvételeknek, nem ők készítik és teszik közzé.

Mégis mit keresnek egyáltalán a gyerekfotók a közösségi oldalakon?

Sokan akár zavarba ejtően bensőséges pillanatokat megőrző fényképeket posztolnak a nagy nyilvánosság számára. Orvos-Tóth szerint

a válasz egyértelműen a nárcisztikus kielégülés – azért, mert a szülők így megkapják az elismerést jelentő lájkokat, kommenteket, ez pedig jó érzés.

Természetesen egy csecsemőnek az adott pillanatban tökéletesen mindegy, kiposztoljuk-e, milyen volt az első fürdetése vagy sem. A szülők részéről érdemes lenne néhány önismereti kérdést feltenni maguknak azokban a helyzetekben, amikor ellenállhatatlan kényszert éreznek az ilyen jellegű tartalmak megosztására. Nyilvánvaló persze, hogy mindenkit beszippant az internet, a közösségi oldalak, mert olyan jutalmakat ígérnek és nyújtanak, amiket az idegrendszerünk egy pillanat alatt érzékel. Az is egy elég sajátos „össztársadalmi trend”, hogy gyakorlatilag barterezünk a lájkokkal: annak reményében nyomjuk meg a gombot, hogy aztán hátha hozzánk is érkezik egy-egy plusz kedvelés.

„Jutaloméhesek vagyunk, és tetszik, nem tetszik, akár a gyerekünket is hajlandóak lennénk felhasználni annak érdekében, hogy megkapjuk”

- mutatott rá Orvos-Tóth.

Az még egy dolog, ha a cuki képeket nézzük, de mi van a kínos pillanatokkal, a bakivideó-szerű esésekkel, megbotlásokkal, melléülésekkel vagy épp a sajtdobálós kihívással, amit először a kisgyerekeiken, majd a háziállataikon próbáltak ki sokan? Ezek a helyzetek a gyerekeknek nyilván a megtörténésük pillanatában is nagyon fájtak (akár fizikailag is), és ha évekkel később szembe találják magukat velük, most is.

Rengeteg szülő tölt fel például olyan gegeket a gyerekéről, amivel nemcsak a részvételhez való jogát, de az emberi méltósághoz való jogát is megsérti, ez ugyanis 18 év alatt is megillet mindenkit

- hívta fel a figyelmet Kovács.

A sikeres gyerekrészvételnek 9 pillére van, néhány kifejezetten erre a kérdéskörre is vonatkoztatható. Például, hogy az a felület, amin a gyerek fotóját, adatát közzétesszük, használjuk, legyen átlátható. Ha a gyerek már nem szeretné, hogy a fotóját, videóját mindenki lássa, lehessen eltüntetni, tehát legyen visszavonható. Fontos még a beleegyezés önkéntessége, amibe nem szabad vegyülnie a szülő elvárásának, illetve hogy a gyerek biztosan megértse, miben kérik ki a véleményét és mibe egyezik bele, fel lehessen készíteni a potenciális következményekre.

Ha ezeket nagyon szigorúan végigvesszük, egyértelműen a nem posztolás felé billenti a mérleget.

Áthidaló megoldás lehet a zárt csoport, ami kifejezetten képmegosztó céllal jött létre és csak egy szűk családi és/vagy ismerősi kör láthatja az ott közzétett bejegyzéseket. Innen ugyanis normális esetben nem kerülnek ki a tartalmak, ráadásul azoknak mutathatjuk meg őket, akiket tényleg érdekel. Ne spóroljuk meg a tudatosságot, tegyünk fel magunknak kérdéseket, hangsúlyozta a szakpszichológus. „Abban a pillanatban, amikor a gyerekemet elkezdem arra használni, hogy a szükségleteimet kielégítsem, nagyon elcsúsznak a határok. Borzasztóan vékony a mezsgye, hogy veszélyzónába lépünk-e vagy sem.”

Persze manapság már az számít furának, ha valaki egyáltalán nem posztol a gyerekéről.

Az UNICEF munkatársa megemlítette, hogy az egyik ismerőse kizárólag terhesfotót töltött fel a Facebookra, a babája megszületése után már nem posztolt róla. Volt olyan, aki a szülés után megkérdezte tőle, minden rendben, él-e a gyerek, mert nem látott róla fényképet az online térben – ez azonban nem volt más, pusztán a pár tudatos döntése. „Meghökkentő, hogy nemcsak számon kérték, de valóban meg is ijedtek az emberek, hogy hátha valami baj történt.”

De miért is problémás ezeken túl a képek netre való felkerülése?

Ha a legrosszabb esetet vesszük, az az, hogy a dark weben kötnek ki ezek a tartalmak, az internet sötét oldalán, ahol a gyermekpornográfiától kezdve a fegyverkereskedelmen át nagyon sok illegális dolog virágzik – persze ez vélhetően akkor is így lenne, ha az összes olyan fotó és videó, amin kisgyerekek pancsolnak meztelenül nyáron a kerti medencében, eltűnne a közösségi oldalakról. A gyerekek számára jóval megfoghatóbb valóságot jelent, ha ezeket a felvételeket mondjuk bántó céllal ássák elő róluk, magyarázta Kovács. Orvos-Tóth erre reflektálva kiemelte: a gyerekek évszázadtól függetlenül, minden korban bántották, kiközösítették egymást, de most már ebben is hatalmas a különbség a régmúlt és a jelen között.

Korábban, ha az iskolában valakit szekált az osztálytársa, délután, amikor kicsöngettek az utolsó óráról, mindenki hazament és megszűnt ez a bántás, legalább volt egy kis fellélegzési lehetőség. Ma ez nem így van: az online jelenlét egész nap, szünet nélkül lehetőséget biztosít az egészen durva zaklatásra is.

A kipécézett gyereknek hajnali 2-kor is lehet olyan üzenetet küldeni, amibe a lelke beleszakad.

És bizony gyakori, hogy régi és/vagy előnytelen képeket túrnak róla elő, hogy ezzel alázzák. Nem egy olyan esetről hallani, ami így kezdődött és bizony (akár más tényezők halmozódásával) öngyilkosság lett a vége.

Talán most fordul elő először a történelemben, hogy a szülő és a gyerek idegrendszere máshol van, már ami az információ-feldolgozás sebességét illeti. A szülők ugyanis sokkal lassabbak lettek a gyerekeknél. Óriási szakadék kezd kialakulni a két generáció között ebben a tekintetben.

A fejlődésünk során soha nem kaptunk ennyi elismerést ilyen rendszerességgel – nem is arra vagyunk berendezkedve, hogy folyamatosan ilyen ingereknek legyünk kitéve. A közösséghez tartozás azonban elemi szükségletünk, így az elismerésre és az összetartozás érzésére, megtapasztalására is rettentően éhesek vagyunk. Ennek ugyancsak evolúciós gyökerei vannak, hiszen a korai időkben nagyobb rettenetet nem nagyon lehetett elképzelni, mint hogy valaki kívül kerüljön a hordán. Az okoseszközök és a közösségi média ezekre az ősi mechanizmusokra játszik rá, pont emiatt is fontos, hogy mennyire engedjük magunkat kiszolgáltatni a technológiának, mennyire tudjuk gyakorolni az önkontrollt.

Ami borzasztóan hiányzik: a kapcsolódási képesség

A magyar lakosság 70 százaléka bizonytalanul kötődik, nem érzi jól magát az intim térben. Vagy nagyon kapaszkodik, mert attól fél, hogy elveszíti a kapcsolatot, vagy attól, hogy elveszíti önmagát, ha nagyon kitárulkozik. Ezek igen komoly, társadalmi szintű problémák, az említett eszközök pedig egyáltalán nem segítenek abban, hogy a kapcsolati terünkben elkezdjünk rendet tenni.

A mostani szülők kisgyerekeinek egy egészen újfajta magányt, elhanyagoltságot kell megtapasztalniuk azzal, hogy a szülő fizikailag ugyan mellettük van, de a figyelmével és érzelmileg nincs ott. Ilyen korábban még soha nem volt, és bizony súlyos idegrendszeri lenyomata van

– gyakorlatilag teljesen észrevétlenül, összegezte a szakpszichológus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megtört a csend, de a titok marad: Áder János tudja, miért adott kegyelmet Novák Katalin, de nem árulja el
A két volt államfő beszélt egymással, Áder János viszont bizalmasan kezeli Novák Katalin válaszát és nem hozza nyilvánosságra. Áder új könyvében az elnöki kegyelmezés gyakorlatáról is írt, ezért került szóba a kegyelmi ügy.


Tudja a választ, de nem mondja el: Áder János volt köztársasági elnök beszélt hivatali utódjával, Novák Katalinnal a lemondásához vezető kegyelmi ügyről, és

választ is kapott tőle, hogy miért adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének. A választ azonban bizalmasan kezeli, és nem hozza nyilvánosságra.

Áder János az Index Kibeszélő Extra című műsorában beszélt erről, ahová 10 éves államfői működéséről írt könyve miatt hívták meg. A könyvben az elnöki kegyelmezés gyakorlatáról is írt, ezért került szóba a kegyelmi ügy.

„Vannak olyan négyszemközti beszélgetések, amelyek bizalmas beszélgetések, és azt gondolom, a két ember közötti jó viszonynak a fenntartása azon múlik, hogy azt nem adja ki sohasem – még szűk körben sem, nemhogy a nyilvánosság előtt –, akkor én itt a megértését kérem Önnek is és a kedves nézőknek is, hogy itt meg kell állnunk”

– magyarázta Áder.

A volt államfő annyit tett hozzá, hogy a kegyelmi döntések hibái „nagy valószínűséggel” elkerülhetők lennének megfelelő előkészítéssel és a sietség mellőzésével, de a konkrét ügyben nem tudja, ki és hol hibázott, mert nem volt részese a döntésnek.

A botrány tavaly februárban robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. K. Endrét azért ítélték el kényszerítés miatt, mert megpróbálta rávenni a szexuális bántalmazás áldozatait, hogy vonják vissza vallomásukat a pedofil igazgató, V. János ellen.

Az ügy nyilvánosságra kerülése után Novák Katalin és a döntést ellenjegyző igazságügyi miniszter, Varga Judit is lemondott. Novák azóta sem adott részletes magyarázatot a döntésére,

lemondásakor annyit mondott: „Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen.”

A botrányra Orbán Viktor miniszterelnök is élesen reagált. „A ’24-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul. Olyan ez, mint egy rémálom” – mondta évértékelő beszédében. A kormány az ügyet egy alaptörvény-módosítással zárta le, amely kimondja, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetői nem kaphatnak elnöki kegyelmet. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a miniszterelnök a sajtóból értesült a kegyelmi ügyről.

Az ellenzéki pártok és civil szervezetek tüntetéseket szerveztek, a bicskei áldozatok egyike, Pop Mert Julián pedig azt üzente: „a kegyelmi döntése megfosztja az áldozatokat a méltó igazságszolgáltatástól.”

A botrányban kulcsszerepet játszó Balog Zoltán református püspök, aki elismerte, hogy ő kérte a kegyelmet Novák Katalintól, lemondott zsinati elnöki tisztségéről. „Súlyos politikai hibát vétettem, de kegyelmi ügyben. Kegyelmet kértem” – mondta Balog.

A kegyelemben részesített K. Endre idén könyvet jelentetett meg, amelyben saját „vesszőfutását” írja le, áldozatnak tartja magát és koncepciós pert emleget. Egy korábbi nyilatkozatában a nyilvánosságot bírálta: „Az inkvizíció szerepét pedig a média és zsákmányt kereső, haszonleső pártok töltik be…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Lázár János elárulta, szerinte mi Orbán Viktor, illetve Magyar Péter legjobb és legrosszabb tulajdonsága
A miniszter villámkérdésekre válaszolva osztotta meg a véleményét. Magyar Péterről csak rosszat tudott mondani.


Lázár János a Mandiner Klubest után villámkérdésekre válaszolt , mely során elárulta, szerinte mi Orbán Viktor legjobb és legrosszabb tulajdonsága:

„A legjobb tulajdonsága, hogy bátor, a legrosszabb tulajdonsága, hogy időnként türelmetlen”

– fogalmazott az építési és közlekedési miniszter.

Ugyanezt a kérdést tették fel Magyar Péterről is, erre így válaszolt a tárcavezető:

„Jó tulajdonságát nem ismerek, a rossz tulajdonsága az, hogy elárulja a hazáját és a barátait.”

A november 12-én, a Várkert Bazárban tartott pódiumbeszélgetésen az építési és közlekedési miniszter részletesebben is beszélt a Tisza Párt vezetőjéről – derül ki a Mandiner cikkéből.

„Mi a magyar érdeket Washingtonban is tudjuk képviselni, míg Magyar Péter Brüsszel érdekeit akarja idehaza képviselni”

– fogalmazott Lázár a teltházas eseményen, ahol a közelgő választásokat „nagyon nagy csatának” nevezte, és óvott „az elbizakodottságtól és a nagyképűségtől.”

A miniszter árulás-vádjának hátterében az a kormányzati állítás áll, amely szerint a Tisza Párt akadályozta meg, hogy a MÁV hozzájusson az Európai Beruházási Bank (EIB) egymilliárd eurós, vagyis nagyjából 385 milliárd forintos hiteléhez. „Tudjuk, hogy Magyar Péter személyesen járt közben, hogy Magyarország ne kaphassa meg” a hitelt, ami Lázár szerint „szégyen, gyalázat.” A miniszter már korábban is tett hasonlóan kemény kijelentéseket, egy áprilisi videóban például azt mondta: „Magyar Péter elárul mindenkit.”

Magyar Péter a vádakra élesen reagált:

„A közpénzek Drakulája, batidai Lázár János végleg meghibbant a százmilliós festmények alatt a kastélyában” – írta közösségi oldalán, hozzátéve: „A TISZA soha semmilyen uniós forrás ellen nem lobbizott. Tudod, mi nem vagyunk fideszesek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter élete egyik legmeghatóbb élményéről posztolt videót
A TISZA Párt elnöke Sükösdön járt, ahol Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.


Magyar Péter Sükösdre látogatott, ahol zenélni tanuló gyerekek egy rögtönzött kis koncerttel fogadták. A láthatóan meghatódott Tisza-vezér ez írta a videója mellé, amit az eseményről posztolt:

"Életem egyik legmeghatóbb élménye. A sükösdi csoda. Köszönjük Nébl Zsoltnak és a srácoknak!"

A településen ugyanis Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.

A kommentek is elismerik a zenetanár munkásságát:

"Miért ne lehetne az egész országban ekkora szeretet mindenhol? ❤️"

"Gyermekjogok Világnapja - ❤️ Mert a Csoda ott kezdődik, ahol az apró szemek is mosolyognak."

"Hat ez tenyleg csoda!!!milyen keves is eleg az őszinte örömhöz. Elimeres, hogy ezeket a gyerekeket nem hagyja elkallódni."

"Ilyen, amikor a tanár szívvel tanít, az eszköze a hangszer, a tananyag a szeretet.... "

"A könnyem kicsordult az egyszerű, de őszinte lélekből jövő szavak hallatán! "

"Zsolt munkássága is mutatja, hogy az igazi hősök köztünk járnak!❤️??"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hó lepte be a Börzsönyt, a Bakonyban 10 centi is eshet péntek reggelre
A hegyekben már megkezdődött a havazás, de az előrejelzések szerint szinte az egész országban kifehéredhet a táj a hétvége folyamán. A legtöbb hó a Bakonyban eshet.


Megérkezett a télies idő: csütörtökön délután a Börzsönyben kiadós havazás kezdődött, hatalmas pelyhekben hull a hó. Az Időkép videót is mutatott arról, hogyan fehéredett ki a Nagy-Hideg-hegy.

Nem ez volt az első hely, ahol már ma havazott: a Kőszegi-hegységben már délelőtt télies hangulat uralkodott. Az Időkép szerint 726 méteres Kendig-csúcson nem sokkal dél előtt egy rövid hózápor volt, a hőmérséklet a hegytetőn fagypont alá csökkent.

Nyugaton alacsonyabban fekvő tájakon is megjelentek az első hópelyhek, az Időkép szerint Kőszeg hegyvidéki városrészén és Cűkon is havas eső esett.

A portál előrejelzése szerint péntek reggeltől az Északi-középhegység magasabban fekvő részein is megkezdődik a halmazállapot-váltás.

A havazás által érintett nyugati, északnyugati országrészben péntek reggelig síkvidéken is lehullhat néhány centiméter vizes, tapadó hó, viszont a magasabb fekvő tájakon ennél több valószínű.

A legtöbb hó a Bakonyban eshet, akár a 10 centimétert is meghaladhatja a friss hótakaró vastagsága.

A hétvége további részében már keletebbre is egyre inkább havas eső, havazás várható, így az ország nagy részén az idei szezonban először kifehéredhet a táj.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk