Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága februárban összességében nem változott, a létszám bővítését tervezők minimálisan többen vannak a csökkentésre számítóknál - jelezte a GKI. Az emberek munkanélküliségtől való, hónapok óta erősödő félelme februárban kissé csökkent, de továbbra is emiatt aggódik a leginkább a lakosság.
Az áremelési törekvés a GKI szerint az építőipar kivételével - ahol a januári markáns erősödést februárban változatlanság követte - minden ágazatban erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is.
A vállalatok körében a magyar gazdaság jövőjének megítélése immár harmadik hónapja egyre kedvezőbb - mutatott rá a gazdaságkutató jelezve, hogy a lakosság véleménye e tekintetben második hónapja javul.
A GKI fogyasztói bizalmi index februárban a januári javulást követően kisebb mértékben, de romlott, értéke mínusz 33,8 pontról mínusz 34,9 pontra csökkent.
A GKI konjunktúraindexe februárban kissé csökkent, ám az üzleti és fogyasztói várakozások is a múlt év véginél kedvezőbbek maradtak - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Az EU támogatásával készített felmérés szerint a konjunktúraindex februárban mínusz 17,6 ponton állt, kissé romlott a januári mínusz 16,3 ponthoz képest.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat a Mediánnál: Magyar Pétert már többen tartják alkalmasnak miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort
A januári felmérés szerint a teljes népességben a TISZA elnökét 54, a Fidesz vezérét 46 százalék tartja alkalmasnak. A jelenlegi kormányfőt azonban kétszer annyian vélik „teljesen” alkalmasnak, mint kihívóját.
Fordult a kocka a miniszterelnöki alkalmassági versenyben: bár a Fidesz-tábor elkötelezettsége megingathatatlannak tűnik Orbán Viktor mellett, a teljes népesség körében januárban már többen tartották Magyar Pétert alkalmasnak a kormányfői posztra.
A HVG megbízásából készült friss Medián-felmérés szerint
a Tisza Párt elnökét a szavazókorú népesség 54 százaléka tartja alkalmasnak a kormányfői posztra, míg a hivatalban lévő miniszterelnököt 46 százalék. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy Orbán Viktort közel kétszer annyian, a megkérdezettek 31 százaléka tartja "teljesen" alkalmasnak, míg Magyar Pétert csupán 16 százalék. Utóbbit a relatív többség, 38 százalék "inkább" tartja alkalmasnak.
Az eltérést főként a saját táborok hozzáállása okozza. A Fidesz-szavazók 81 százaléka szerint a kormányfő teljesen alkalmas az ország vezetésére, míg a Tisza-szavazók csupán 34 százaléka gondolja ugyanezt Magyar Péterről.
A Tisza Párt szavazói körében ráadásul november óta 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik teljesen alkalmasnak tartják Magyart, miközben 11 százalékponttal nőtt azoké, akik már csak "inkább" vélik annak.
A kisebb pártok szavazói és a párt nélküliek körében azonban jelentősen megváltozott a helyzet novemberhez képest. Míg korábban ebben a csoportban Orbánt 51, Magyart 31 százalék tartotta alkalmasnak, addig januárra a miniszterelnök előnye mindössze 2 százalékpontra olvadt, 44-42-re vezet kihívójával szemben.
A januári adat azért is számít fordulatnak, mert a novemberi mérésben még fej fej mellett állt a két politikus: akkor mindkettőjüket 48-48 százalék tartotta alkalmasnak.
Más kutatások ugyanakkor eltérő képet mutatnak: a Nézőpont Intézet szintén januári felmérése szerint arra a kérdésre, hogy ki a "legalkalmasabb miniszterelnök", Orbán Viktor 46, míg Magyar Péter 35 százalékot kapott.
Fordult a kocka a miniszterelnöki alkalmassági versenyben: bár a Fidesz-tábor elkötelezettsége megingathatatlannak tűnik Orbán Viktor mellett, a teljes népesség körében januárban már többen tartották Magyar Pétert alkalmasnak a kormányfői posztra.
A HVG megbízásából készült friss Medián-felmérés szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Lázár János 114 milliárd forintos kárt okozott, le kellene mondania
A volt államtitkár szerint kudarcba fulladt az ősszel kiírt HÉV-járműtender, amiért a miniszternek kellene vállalni a felelősséget. Az utasok így továbbra is az 50-60 éves, elavult szerelvényekkel kénytelenek utazni.
„114 milliárd forint kárt okozott Magyarországnak Lázár János – kudarcba fulladt az ősszel kiírt HÉV-járműtender, elbukja Magyarország az erre elnyert uniós forrást a szerencsétlenkedés miatt!” – írta Vitézy Dávid a Facebook-oldalán csütörtök reggel.
A volt közlekedési államtitkár azt írja,
eredménytelen lett a HÉV-járműbeszerzési tender, mivel információi szerint egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett az 54 darab új HÉV-vonat beszerzésére, így az eljárás teljes egészében megbukott.
Vitézy felidézi, hogy már a tender kiírása után jelezte, hogy az eljárás hibás.
„Már a tender kiírása után jeleztem nyilvánosan: az eljárás hibás, szakmailag és jogilag alkalmatlan. Problémás műszaki kialakítás, kevés ajtó, rossz műszaki koncepció, hiányzó előzetes típusengedély, súlyos jogi kockázatok. A teljes vasúti járműipar is pontosan ugyanezt gondolta, ami végül oda vezetett, hogy senki nem adott be érvényes ajánlatot.
Akkor Lázár államtitkára fröcsögő, személyeskedő posztban támadott vissza - kíváncsian várom, most kire fogják fogni a saját, totális kudarcukat”
– idézi fel a posztban.
Mint írja, a szentendrei HÉV járműcseréjére 114 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre, amelyet 2029-ig lehetett volna felhasználni, de a kudarcos tender miatt ez a pénz elveszett. Úgy véli, Lázár János alkalmatlan közlekedési miniszternek, akinek a tender kudarca miatt le kellene mondania.
„Lázár János előszeretettel hülyéz le és hív alkalmatlannak mindenki mást. Most azonban világossá vált: ő maga alkalmatlan közlekedési miniszternek. A HÉV-tender kudarca után már végképp nem maradt kérdés a miniszter alkalmasságát illetően, önmagában emiatt le kellene mondania - de persze Lázár kapcsán ezt gyakorlatilag mindennap le lehetne írni mostanában”
– fogalmaz a közlekedési szakember.
Azt is írja: „Az így előállt helyzet rendkívül nehéz helyzetbe hozza a következő kormányt is: nyilvánvaló, hogy a 60 éves kort elérő régi HÉV-ek miatt új HÉV-járműtendert kell kiírni, és forrást is kell szerezni hozzá, miközben a jelenlegi, keletnémet gyártású szerelvények az állapotuk miatt már most is a határaikon működnek”. Hozzáteszi, hogy az 50-60 éves kocsikkal egyre nehezebb lesz tartani a menetrendet, és most az is bizonytalanabbá vált, hogy mikor lehet majd lecserélni őket.
Vitézy szerint az már látszik, hogy egy teljes évtizedet és 114 milliárd forintot buktak el a HÉV-en. „Pedig csak egy tendert kellett volna lebonyolítani, de 4 év után még ez sem sikerült. Itt az ideje, hogy Lázár János fröcsögés, ordítozás és uszítás helyett ezúttal vállalja a felelősséget” – zárja bejegyzését.
A MÁV 2025. október 29-én indította el a közbeszerzést 54 darab alacsonypadlós HÉV-szerelvényre, nettó 841,5 millió euró (körülbelül 326 milliárd forint) becsült értékben. A kiírás szerint az első 18 járművet 2029. december 31-ig kellett volna forgalomba állítani, részben uniós forrásból.
Korábbi hivatalos kommunikációk a szentendrei (H5) vonal járműcseréjére körülbelül 113 milliárd forintos uniós keretről szóltak. A tender ajánlatainak beadási határideje 2026. január 12-én járt le, de az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról hivatalos közlemény egyelőre nem jelent meg.
„114 milliárd forint kárt okozott Magyarországnak Lázár János – kudarcba fulladt az ősszel kiírt HÉV-járműtender, elbukja Magyarország az erre elnyert uniós forrást a szerencsétlenkedés miatt!” – írta Vitézy Dávid a Facebook-oldalán csütörtök reggel.
A volt közlekedési államtitkár azt írja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balhés ülésen dőlt el: nem oszlott fel a győri közgyűlés, fegyelmi eljárás indul a polgármester ellen
A városvezető Pintér Bence a Győr-Szol városi cég átláthatatlan gazdálkodása miatt kezdeményezte a testület feloszlatását. A javaslatot a fideszes többség elutasította, és eljárást indított a polgármester ellen.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Pintér Bence a feloszlatási javaslatát azzal indokolta, hogy a városvezetés működésképtelen, és fennáll a vagyonvesztés veszélye. „Győrben nem jó ez a felállás, olyan szinten megnyirbálta a polgármesteri hatáskört még az előző közgyűlés, milliárdok tűnhetnek el, mint kés a a vajon; szóval ilyen működési problémák és vagyonvesztés mellett ez a helyzet már nem fenntartható” – mondta a polgármester.
Hozzátette, neki „1,7 milliárdnyi indoka van a feloszlatására”, amivel a Győr-Szol városi cégnél eltűntnek vélt összegre célzott. A Fidesz-frakciónak címezve pedig kijelentette:
„Arra megy ki minden, hogy kimondhassák: nekem le kell mondanom. Nem sokkal tisztább azt mondani, hogy visszaadjuk a győriek kezébe a döntést? Akkor ugyanis emelt fővel, tiszta szívvel sétálhatnának ki önök is a városházáról.”
Fekete Dávid, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Pintér „pártpolitikai céllal folytat hazug, lejárató kampányt”, amivel „sok kárt okoz a városnak”. A feloszlatási javaslatot „színjátéknak” nevezte, mondván, „2024-ben a győriek döntöttek”.
A kormánypárti többség megszavazta a Pintér Bence elleni fegyelmi eljárást, és újabb feljelentések bejelentésével vágott vissza.
Az ülésen a polgármester meghívására nagy számban jelentek meg győriek, a díszterem és az aula is megtelt. A hangulat pattanásig feszült volt, a karzatról mindkét politikai oldal szimpatizánsai bekiabáltak.
Az egyik felszólalás alatt egy jelenlévő győri a Fidesz-frakciónak címezve azt kiabálta be: „Legyetek bátorak!”
A vita középpontjában két városi cég, a Győr-Szol és a Győr Projekt áll, mindkettőnél rendőrségi nyomozás folyik. A Győr Projekt vezetője, Szombati-Serfőző Eszter visszautasította a vádakat. Elmondta, hogy a cégnél belső ellenőrzés volt, ahol „négyest kaptunk, semmilyen jelentős hibát nem találtak”, és kijelentette: „Nálunk minden esetben alapvetés a törvények szerinti működés.” A Győr-Szol elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter egy friss banki kivonatot mutatott fel, ami szerint 2 milliárd 188 millió forint van a cég számláján. „Itt a győriek pénze” – mutatta a papírt a polgármesternek. Pintér Bence nem fogadta el a magyarázatot, szerinte a hitelkeretet nem lehet ideszámolni, és tavaly szeptember 30-án a pénz nem volt a számlán.
A mostani nem az első feszült ülés volt Pintér Bence másfél éves polgármestersége alatt. Korábban a polgármesteri jogköröket szűkítő szabályzat, majd a 2025 februári költségvetés elfogadásakor is megtelt civilekkel a városháza.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: A főpolgármester rablásról sikítozik, de a kormányrendelet csak az alkotmánybírósági döntés végrehajtását szolgálja
A közmédia munkatársa kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy avatkozhat bele a kormány olyan módon az igazságszolgáltatás munkájába, ahogy azt tették a szociális hozzájárulás ügyében. Gulyás szerint egy politikai vita zajlik, amelyet az Alkotmánybíróság a döntésével le is zárt.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
A közmédia nevében kérdező riporter feltette a kérdést: hogy avatkozhat bele a kormány ilyen módon az igazságszolgáltatás munkájába?
Gulyás Gergely azt mondta, amit a most megjelent kormányrendelet rögzít, az az Alkotmánybíróság döntésének megfelel.
„Mi mindig is azt képviseltük, hogy nem egy közigazgatási eljárásról van szó. Az Alkotmánybíróság a két héttel ezelőtti döntésével ezt egyértelművé tette. Ez csupán a döntés végrehajtását szolgálja”
– magyarázta.
A riporter megemlítette, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a szolidaritási hozzájárulás elkobzó és aránytalan Budapest esetében, amire a miniszter azt mondta, ez tévedés, „a főváros fordítva ül a lovon”.
„Eljutottunk oda, hogy a Főváros egy közteher befizetése kapcsán rablást kiállt. Már úgy kommunikál, hogy egy közterherviselési kötelezettség teljesítése számukra elfogadhatatlan, nem tesznek ennek eleget. Majd amikor az állam ugyanúgy érvényesíti a közteherviselési kötelezettséget, mint bármely más polgárával szemben, akkor a főpolgármester úr rablásról sikítozik”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a közterhek megfizetése minden normális állami működés része.
Kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság ítélete mindenkire nézve kötelező, elég, ha ezt érvényesítik a bíróságok, ehhez nem kell kormányzati szabályozás. Szerinte egy politikai vita zajlik az ügyben, amelyben egyébként is az eljárási szabályokat kérdőjelezték, ezt azonban az Alkotmánybíróság a döntésével lezárta.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
