A Momentum benyújtja a Parlamentnek az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, miután Varga Judit saját párkapcsolati bántalmazásáról beszélt
Igazságügyi miniszterként még politikai hisztinek nevezte a nők elleni és a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló Isztambuli Egyezményt. Akkor azt mondta: a nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon.
A Momentum benyújtja a Parlamentnek a nők elleni és a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló Isztambuli Egyezményt ratifikálásra, melyre a kormány évek óta nem hajlandó – írta Donáth Anna a Facebook-oldalán szerdán.
A Momentum elnöke a bejegyzésében felidézte, hogy korábban Varga Judit még igazságügyi miniszterként milyen indoklással utasította el az egyezmény ratifikálását.
„Az Isztambuli egyezmény politikai hiszti. A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is. Az áldozatsegítésben, szociális és családpolitikában minden védelem adott”
– mondta Varga 2019 júniusában az Európai ügyek-, illetve az Igazságügyi bizottság meghallgatásán a Parlamentben.
Donáth azt írta, hogy erről személyesen is vitázott Varga Judittal, „akinek a szeme sem rebbent akkor, amikor azt állította, a nők helyzetével minden rendben van Magyarországon”.
„Ugyanaz a Varga Judit mondta ezt, aki nemrég azt nyilatkozta, hogy férje, Magyar Péter éveken át terrorizálta, verbálisan és fizikailag is bántalmazta” - tette hozzá az ellenzéki politikus. Szerinte az egyezmény végeredményben minden családon belüli erőszak áldozatán segíthetne, „legyen szó férfiakról vagy nőkről, fizikai, verbális vagy mentális bántalmazásról”.
„Ha valamikor, akkor most eljött az idő, hogy a kormány is belássa ennek szükségességét, és megszavazza a Momentum előterjesztését a parlamentben” zárta a bejegyzését Donáth Anna.
A Momentum benyújtja a Parlamentnek a nők elleni és a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló Isztambuli Egyezményt ratifikálásra, melyre a kormány évek óta nem hajlandó – írta Donáth Anna a Facebook-oldalán szerdán.
A Momentum elnöke a bejegyzésében felidézte, hogy korábban Varga Judit még igazságügyi miniszterként milyen indoklással utasította el az egyezmény ratifikálását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint vasárnap katonai konvoj érkezik Magyarországra Röszkénél. A menetoszlop haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállít.
Az útvonal Röszkétől az M5-ös autópályán, majd az M0-áson és Budapesten keresztül vezet tovább, onnan az M1-esen halad Hegyeshalomig.
A határhoz várhatóan hétfőn érnek.
A közleményben kiemelték, hogy a katonai szállítójárművek közlekedése miatt az érintett útvonalakon fokozott óvatosságra, körültekintésre és türelemre lesz szükség.
Hangsúlyozták, hogy
a járművek mérete és haladási módja eltér a megszokott közúti forgalomtól, ezért a Magyar Honvédség a közlekedők együttműködését kéri.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a katonai menetoszlop tagjai közé behajtani veszélyes és tilos.
A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint vasárnap katonai konvoj érkezik Magyarországra Röszkénél. A menetoszlop haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállít.
Az útvonal Röszkétől az M5-ös autópályán, majd az M0-áson és Budapesten keresztül vezet tovább, onnan az M1-esen halad Hegyeshalomig.
A határhoz várhatóan hétfőn érnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Magyar módra fogok válaszolni” – keményen beszólt Szijjártó Péternek az ukrán külügyminiszter
Andrij Szibiha vasárnap reagált a magyar külügyminiszter kritikájára. A vita az orosz–ukrán háború, a függetlenség napja és a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségek kapcsán lángolt fel.
Vasárnap az X-en reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter bejegyzésére. A magyar külgazdasági és külügyminiszter korábban ugyanezen a felületen írt arról, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij az ukrán függetlenség napját arra használta, hogy Magyarországot fenyegesse.
Szijjártó úgy fogalmazott, hogy elutasítják az ukrán elnök megfélemlítését. Bejegyzésében hangsúlyozta:
„A szuverenitásra és a területi integritásra úgy tekintünk, mint a nemzetközi politika alapvető értékeire. Ezért tiszteletben tartjuk minden ország szuverenitását és területi integritását, és ugyanezt várjuk el cserébe. Az elmúlt napokban Ukrajna súlyos támadásokat hajtott végre az energiaellátásunk ellen. Az energiabiztonság elleni támadás a szuverenitás elleni támadás.”
A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarországnak nincs köze az orosz–ukrán háborúhoz, és az nem lehet indoka a magyar szuverenitás megsértésének. Felszólította Zelenszkijt, hogy hagyjon fel „Magyarország fenyegetésével és az energiabiztonságunk elleni felelőtlen támadásokkal”.
Erre válaszolt Andrij Szibiha az X-en, amit a Telex vett észre. Azt írta:
„Magyar módra fogok válaszolni. Nem kell megmondania az ukrán elnöknek, hogy mikor mit tegyen vagy mondjon. Ő Ukrajna elnöke, nem Magyarországé. Magyarország energiabiztonsága a saját kezükben van. Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól – ahogy Európa többi országa is tette.”
I will reply in a Hungarian manner.
You don’t need to tell the Ukrainian President what to do or say, and when. He is the President of Ukraine, not Hungary.
Hungary’s energy security is in your own hands. Diversify and become independent from Russia, like the rest of Europe. https://t.co/G0JPu5xYHo
Nem ez volt az első alkalom, hogy a két külügyminiszter üzenetváltásba bonyolódott. Múlt héten Szibiha azt írta Szijjártónak, hogy „a panaszait és a fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak”. Ezt azután írta, hogy a magyar külügyminiszter arra kérte Ukrajnát, ne támadják a kőolajvezetékeket, mert a Magyarországról érkező áram fontos szerepet játszik Ukrajna energiaellátásában. Szibiha akkor azt is hozzátette: „Péter, Oroszország az, nem pedig Ukrajna, amelyik elkezdte ezt a háborút, és amelyik nem hajlandó véget vetni neki.”
A szóváltások előzménye, hogy Szijjártó Péter augusztus 18-án a Facebookon jelentette be: Ukrajna megtámadta a Magyarországra vezető Barátság-vezetéket, emiatt átmenetileg leállt a kőolajszállítás hazánk irányába.
A Mol másnap közölte, hogy újra elindult a nyersolajszállítás a vezetéken. Szijjártó a helyreállítás hírére azt írta, elvárják, hogy Ukrajna ne kövessen el újabb támadást „a hazánk energiaellátása szempontjából kritikus vezeték ellen”. Egyúttal megköszönte az orosz energiaminiszter-helyettesnek a vezeték megjavítását.
Vasárnap az X-en reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter bejegyzésére. A magyar külgazdasági és külügyminiszter korábban ugyanezen a felületen írt arról, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij az ukrán függetlenség napját arra használta, hogy Magyarországot fenyegesse.
Szijjártó úgy fogalmazott, hogy elutasítják az ukrán elnök megfélemlítését. Bejegyzésében hangsúlyozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lavrov: Elismerjük Zelenszkijt a rezsim vezetőjének, hajlandóak vagyunk tárgyalni vele
Az orosz külügyminiszter a nemzetközi garanciák szerepét hangsúlyozta, és jelezte, Moszkva tárgyalna az ukrán elnökkel. A Donbasz területe azonban továbbra is központi kérdés marad az orosz követelésekben.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy amerikai televíziós interjúban beszélt arról, hogyan látja a Kreml Ukrajna jövőjét és a lehetséges biztonsági garanciákat. Az NBC News műsorában elhangzottakat a Reuters foglalta össze, amely szerint Lavrov azt is felvetette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai is részt vehetnének egy ilyen rendszerben.
A külügyminiszter emlékeztetett: már 2022-ben is az asztalon volt az a megoldás, amely kizárja a NATO békefenntartók ukrajnai jelenlétét, és kimondja, hogy az ország nem csatlakozhat a szövetséghez. Moszkva álláspontja szerint Ukrajna semleges státusza jelentheti a megoldást, biztonságát pedig egy, a Biztonsági Tanács tagjait is magában foglaló csoportnak kellene garantálnia. Lavrov külön kiemelte Törökországot és Németországot.
„A garanciavállalók Ukrajna biztonságát garantálnák, amelynek semlegesnek kell maradnia, nem köthet katonai szövetséget, és nem lehet nukleáris fegyvere”
– fogalmazott. Hozzátette, hogy Oroszország számára fontos az Ukrajnában élő orosz kisebbség védelme, valamint a területi kérdések napirenden tartása.
Nemrég derült ki, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozóján az orosz elnök a Donbasz teljes területét kérte a háború lezárásáért, beleértve azokat a részeket is, amelyeket Oroszország még nem foglalt el. Volodimir Zelenszkij erről nem kíván egyeztetni.
Lavrov most először mondta ki nyíltan, hogy elismerik Zelenszkijt a „rezsim” tényleges vezetőjének, és ezért hajlandóak vele tárgyalni. Ugyanakkor a Magyar Nemzet szerint hozzátette: „Ami a jogi dokumentumok aláírását illeti, mindenkinek világosan meg kell értenie, hogy Ukrajna alkotmánya szerint Volodimir Zelenszkij jelenleg nem elnök.”
Az orosz külügyminiszter azt is világossá tette, hogy Moszkva céljai változatlanok.
„Vannak céljaink, és ezeket el fogjuk érni. Nevezetesen, kiküszöbölni az Ukrajna területéről kiinduló, Oroszország biztonságát fenyegető veszélyeket, megvédeni az orosz etnikai csoportok és az orosz ajkúak jogait, akik az orosz kultúrához és történelemhez tartoznak”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy amerikai televíziós interjúban beszélt arról, hogyan látja a Kreml Ukrajna jövőjét és a lehetséges biztonsági garanciákat. Az NBC News műsorában elhangzottakat a Reuters foglalta össze, amely szerint Lavrov azt is felvetette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai is részt vehetnének egy ilyen rendszerben.
A külügyminiszter emlékeztetett: már 2022-ben is az asztalon volt az a megoldás, amely kizárja a NATO békefenntartók ukrajnai jelenlétét, és kimondja, hogy az ország nem csatlakozhat a szövetséghez. Moszkva álláspontja szerint Ukrajna semleges státusza jelentheti a megoldást, biztonságát pedig egy, a Biztonsági Tanács tagjait is magában foglaló csoportnak kellene garantálnia. Lavrov külön kiemelte Törökországot és Németországot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
50 évesen meghalt Gál Roland, a gyilkossági ügybe keveredett fideszes politikus
Gál Roland a dunaföldvári vállalkozó meggyilkolásának ügyében került bíróság elé, ahol három év börtönre ítélték bűnpártolásért. A dunaújvárosi önkormányzat korábbi képviselője súlyos betegség miatt halt meg.
Súlyoy betegség következtében 50 éves korában elhunyt Gál Roland, a dunaújvárosi önkormányzat korábbi képviselője – írta meg a duol.hu. A politikus neve akkor került be az országos hírekbe, amikor 2013-ban egy dunaföldvári vállalkozó meggyilkolásának ügyében harmadrendű vádlottként emlegették.
A Szekszárdi Törvényszék három év börtönbüntetésre ítélte bűnpártolás miatt, az ítélet jogerőre emelkedett. A nyomozás idején lemondott képviselői mandátumáról, és felfüggesztették párttagságát is. Ezt Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője jelentette be, aki úgy fogalmazott:
„Semmi közünk ettől a pillanattól hozzá.”
Gál Roland három héttel azután távozott a közgyűlésből, hogy emberölés gyanújával őrizetbe vették. Az ítélet szerint a gyilkosság napján ő vitte a helyszínre az elsőrendű vádlott Gál Antalt, majd a közelben várakozott. A férfi egy betört ablakon keresztül jutott be az épületbe, ahol megfojtotta Molnár Antalt, a 42 éves dunaföldvári vállalkozót.
A vádirat szerint Gál Roland segített a holttest elszállításában, amelyet Gál Antal édesanyjának felújítás alatt lévő házába vittek. A pincében építési törmelékkel takarták le, másnap pedig bebetonoztatták. A gyilkos elvette az áldozat arany nyakláncát, majd 1,3 millió forintot adott a másodrendű vádlott Szabó Józsefnek a közreműködéséért és a hallgatásért.
A holttestet csak három évvel később, 2016 februárjában találták meg. Gál Roland végig tagadta a bűnösségét. Gál Antal azt vallotta, hogy nyugtatót tett Roland kávéjába, aki elaludt az autóban, így nem tudott a történtekről, de a bíróság ezt nem fogadta el.
A börtönben jó magaviseletéért dicséreteket kapott, ugyanakkor az ügyészség antiszociálisnak és nárcisztikusnak jellemezte.
Súlyoy betegség következtében 50 éves korában elhunyt Gál Roland, a dunaújvárosi önkormányzat korábbi képviselője – írta meg a duol.hu. A politikus neve akkor került be az országos hírekbe, amikor 2013-ban egy dunaföldvári vállalkozó meggyilkolásának ügyében harmadrendű vádlottként emlegették.
A Szekszárdi Törvényszék három év börtönbüntetésre ítélte bűnpártolás miatt, az ítélet jogerőre emelkedett. A nyomozás idején lemondott képviselői mandátumáról, és felfüggesztették párttagságát is. Ezt Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője jelentette be, aki úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!