KULT
A Rovatból

A medvék nem ették meg a cápákat, akik viszont többször egymás torkának estek

Rég versengtek a cápák ennyire, mint a chilei származású Ricardo ajánlatáért, Moldován András viszont szokás szerint sokszor vitába szállt kollégáival.


Ha vasárnap, akkor Cápák között. A harmadik adás kapcsán leginkább arra voltam kíváncsi, hogy fogják keverni a cápákat most, hogy heten vannak.

Mint kiderült, sehogy.

Balogh Levente, Balogh Péter és Moldován András állandó, csak a maradék két poszton cserélgetnek. Olyan ez, mint az iskolai órarendben a páros és páratlan hét. A páratlan Sárospataki Alberté és Dr. Varga Eszteré.

Kumincez Gábor és Gáspár Gábor saját véleményük szerint forradalmasították az ételházhozszállítást. Lilu igen találóan rámutatott, hogy ez a piac finoman szólva le van fedve. Való igaz, Budapest belvárosában, ha bárhol óvatlanul nyitod ki a kocsi ajtót, fellöksz egy biciklisfutárt.

Az ifjú üzletemberek szerint azonban pont az a probléma, hogy ott ez a sok ételfutár cég, de mind ugyanazt csinálja. Ők viszont termelői alapanyagokból, prémium minőségű ételeket szállítanak környezettudatos módon, Michelin-csillagos éttermekben edződött szakácsoktól. A számaik is biztatóak, ami annak is köszönhető, hogy ügyfeleik között megtalálható két nagy magánkórház.

Egy konyhát szeretnének építeni és berendezni, ehhez 200 millió forint finanszírozást kértek 10% tulajdonrészért. A cápák elismeréssel hallgatták őket egészen az ajánlatig, ami 2 milliárdos cégértéket feltételez. Ekkor kételkedni kezdtek. Közben kaptak kóstolót is, ami nagyon ízlett neki, bár Moldován András kétségbe vonta, hogy ez fine dining lenne.

A cápák össze is vesztek kicsit, hogy ez akkor most luxus közétkeztetés, vagy sem. Végül mindenki kiszállt. Egyedül Sárospataki Albert tett ajánlatot: 100 millió forintot adott volna 30%-ért, és 100 milliós hitelkeretet.

A fiúk ellenajánlata 100 millió forint kamatmentes hitelről szólt 2 évre, és 100 millióért kínáltak 10%-ot. Albert közölte, hogy 25% alá nem megy, és a kamatmentes hitelre 1 évre tudja odaadni. A Gáborok ezt nem fogadták el, így dolguk végezetlen távoztak.

Danku Tibor kereskedő és Nyíri Szilárd vendéglátós a Onebeer vállalkozást képviselik, amely egy pub, egy store és egy webshop büszke tulajdonosa, ahol különleges italokat kínálnak. Biztosak voltak benne, hogy a cápák verekedni fognak értük. A különleges italok kisüzemi kézműves söröket jelentenek. A webshopot pont a Covid előtt futtatták fel. Végül újabb lábként gerillasörfőzés ágazatot is indítottak, és mára ők lettek a legnagyobb hazai kraftsör-forgalmazók.

Gyorsabban szeretnének növekedni. Saját sörök exportálása, franchise üzlet létrehozása, új üzletek nyitása, és a nagyker gyors felfuttatása szerepel a célok között. 20 millió forintot kérnek a cápáktól 10%-ért.

Ars poétikájuk:

„Mi vagyunk a medvék, a medve halat eszik, és a cápa is csak egy hal.”

Még „Cápák vére” nevű sörrel is készültek.

Moldován Andrásnak nagyon tetszett, különösen a Kopi Luwakos sör – ez ugye a világ legdrágább kávéja, amiben az a pláne, hogy a cibetmacska kikakilta, lásd még a Bakancslista című filmet. András lelkesedését mutatja, hogy nem fektet alkoholba, de kiskapuként az ismert székelyvicc szellemében megállapította, hogy ez nem alkohol, hanem sör. Fel is ajánlott 10 milliót 10%-ért.

Esztert az zavarta, hogy kiderült, Szilárd – akinek a kreativitása nélkül valószínűleg nem tartana ott a cég, ahol – nem tulajdonos a cégben, így elvileg bármikor elmehet. A bankárhölgy ki is szállt. Mondjuk valóban furcsa volt, ahogy a cégtulajdonos Danku közölte, hogy Szilárd pótolható, pedig lássuk be, befektetendő pénze több embernek van, mint kreatív tehetsége.

A végén András mellett Albert maradt csak versenyben, aki némi tépelődés után megadta András ajánlatát: 10 millió 10%-ért. Danku Tibor megpróbálta lealkudni 7-7%-ra, de Moldován András lukat beszélt a hasába, így végül megköttetett az üzlet.

Gábri Gabriella és Juhász Csaba következett. A párból a hölgy a közgazdász, az úr a feltaláló. Egy orvosbiológiai innovációval érkeztek a cápákhoz, amely szerintük a penicillin felfedezése óta a legnagyobb durranás a sebkezelésben. A találmány biológiailag képes módosítani a sebgyógyulás folyamatát.

Két termékkel érkeztek, állatok és emberek részére. Tulajdonképpen egyfajta „folyékony kötszerről” van szó, ami 3-6-szor gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé, mert amellett, hogy fertőtleníti a sebet, olyan réteget képez rajta, amely biológiai folyamatokat indukál.

A piaci bevezetésben szerettek volna segítséget kérni: 1,5 millió eurót kértek 20% cégrészért. Moldován András hülyeségnek és vajákosságnak tartotta a terméket. A többiek ugyan elhitték, hogy a termék jó, de a számok elijesztették őket. Moldován András ki is ment a stúdióból, szerinte felnőtt emberek nem hihetik el ezt a sztorit, hogy 9 éve dolgoznak ezen a terméken, olyan hatékony, ahogy mondják, mégsem csapott le még rá senki.

Végül senki nem tett ajánlatot, de Eszter, Levente és Albert reményét fejezte ki, hogy sikerül Csabáéknak elérni a céljaikat.

Ehhez talán segítség, hogy ebben az adásban ők kapták a Raiffeisen különdíját (mert ilyen is van).

Ricardo Pardo Aroca chilei menekültek gyermekeként nőtt fel Magyarországon. Egy AI alapú kutatási eszközzel érkezett a cápák elé. A HubScience egy tudásfeltáró eszköz, amit kutatók készítettek kutatóknak.

A világban átlag 12 másodpercenként jelenik meg egy új cikk. Ezt a tudásmennyiséget feldolgozni nagyon nehéz. A HubScience mesterséges intelligencia révén „tudásbányászatot” folytat: elemzi és kereshetővé teszi a cikkeket. Más hasonló szoftverekkel ellenben előnye, hogy a kutató kezébe adja az irányítást, és az eredmények visszakereshetőek. Ricardo 50 millió forintot kért 4%-ért.

Balogh Levente Ricardo másik cégéből is szeretett volna részesedést. Varga Eszter 20% részesedést kért volna 50 millióért. Balogh Péter és Moldován András ugyanezt ajánlották ketten.

Az általam eddig látott jelentkezők közül a latin fiatalember érkezett a legjobban átgondolt ajánlattal.

Albert kérdésére, hogy miért csak 50 milliót kért elmondta, hogy az eddigi adások elemzésével arra jutott, ez egy reális összeg, amit megkaphat, de elég sok ahhoz, hogy kezdeni is lehessen valamit belőle. Nem csoda, hogy a cápák versengeni kezdtek érte, ugyanis Albert felajánlott 50 milliót 15%-ért. Petya, Eszter és Levente is felajánlotta, hogy beszáll mellé.

Nem is láttam még ilyen alkudozást, ahol a cápák adtak folyamatosan jobb és jobb ajánlatokat, csak hogy bekerülhessenek a cégbe. Végül Eszter, Albert és Petya hárman kínáltak 20-20 milliót 4-4 százalék üzletrészért, amit Ricardo elfogadott, így hát igazi happy enddel ért véget az adás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk