„Megértjük, hogy a második hullámban már nem lehet olyan szigorú általános intézkedéseket hozni a kormány részéről, mint az elsőben, hiszen a gazdaság és az emberek életlehetősége ugyanúgy szempont, mint az egészség”- mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az ATV Híradónak.
Kincses Gyula szerint a járvány második hulláma biztosan nagyobb lesz majd, mint az első volt.
Az egészségügy alapos felkészítését is kérte az Orvosi Kamara abban a levélben, amit Kásler Miklós és Pintér Sándor minisztereknek küldtek péntek délben.
Választ egyelőre még nem kapott, de mint mondta, járványügyi javaslataikkal kapcsolatos kéréseik nem szoktak visszhang nélkül maradni.
Beszélt arról is, hogy muszáj a magyar egészségügyet átalakítani, mert „hiába van lélegeztető gép, ha nem áll mellette orvos vagy asszisztens”.
„Most egy veszélyhelyzet, egy kockázat van. Nem tudjuk, hogy ez most egy csúcs, ami le is cseng, egy idő után, aztán majd október-novemberben támad újra, vagy egy exponenciális fejlődés miatt máris ráömlik az egészségügyi ellátó rendszerre. Többesélyes még a meccs. Ez fogja eldönteni a stratégiát”
- mondta a kamarai elnök, kiemelve: a nagymértékű robbanást a veszélyérzet hiányának tudja be, és annak, hogy most nem csak az időseket, hanem a fiatalokat is érinti a vírus.
Kincses Gyula szerint nemzetközi tapasztalatok alapján az iskolákat nem érdemes globálisan bezárni. Hozzátette azt is: bár az esetszám dinamikájának növekedése ijesztő, a számszerűsége nemzetközi viszonylatban még mindig nem magas kirívóan.
„Megértjük, hogy a második hullámban már nem lehet olyan szigorú általános intézkedéseket hozni a kormány részéről, mint az elsőben, hiszen a gazdaság és az emberek életlehetősége ugyanúgy szempont, mint az egészség”- mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az ATV Híradónak.
Kincses Gyula szerint a járvány második hulláma biztosan nagyobb lesz majd, mint az első volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: A főpolgármester rablásról sikítozik, de a kormányrendelet csak az alkotmánybírósági döntés végrehajtását szolgálja
A közmédia munkatársa kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy avatkozhat bele a kormány olyan módon az igazságszolgáltatás munkájába, ahogy azt tették a szociális hozzájárulás ügyében. Gulyás szerint egy politikai vita zajlik, amelyet az Alkotmánybíróság a döntésével le is zárt.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
A közmédia nevében kérdező riporter feltette a kérdést: hogy avatkozhat bele a kormány ilyen módon az igazságszolgáltatás munkájába?
Gulyás Gergely azt mondta, amit a most megjelent kormányrendelet rögzít, az az Alkotmánybíróság döntésének megfelel.
„Mi mindig is azt képviseltük, hogy nem egy közigazgatási eljárásról van szó. Az Alkotmánybíróság a két héttel ezelőtti döntésével ezt egyértelművé tette. Ez csupán a döntés végrehajtását szolgálja”
– magyarázta.
A riporter megemlítette, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a szolidaritási hozzájárulás elkobzó és aránytalan Budapest esetében, amire a miniszter azt mondta, ez tévedés, „a főváros fordítva ül a lovon”.
„Eljutottunk oda, hogy a Főváros egy közteher befizetése kapcsán rablást kiállt. Már úgy kommunikál, hogy egy közterherviselési kötelezettség teljesítése számukra elfogadhatatlan, nem tesznek ennek eleget. Majd amikor az állam ugyanúgy érvényesíti a közteherviselési kötelezettséget, mint bármely más polgárával szemben, akkor a főpolgármester úr rablásról sikítozik”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a közterhek megfizetése minden normális állami működés része.
Kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság ítélete mindenkire nézve kötelező, elég, ha ezt érvényesítik a bíróságok, ehhez nem kell kormányzati szabályozás. Szerinte egy politikai vita zajlik az ügyben, amelyben egyébként is az eljárási szabályokat kérdőjelezték, ezt azonban az Alkotmánybíróság a döntésével lezárta.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.
A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás szerint a rendőrség nem Lázár Jánost, hanem az RTL-t cáfolta meg a romák adatai ügyében
A miniszter szerint az RTL állította azt, hogy a botrányba fulladt gyöngyösi Lázárinfón rendőri igazoltatások történtek, ezt cáfolta meg a hatóság. Gulyás szerint már nincs is semmiféle Lázár-ügy.
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
A riporter ezután emlékeztetett, bár Lázár János hogy a keddi pusztaszabolcsi fóruma után újságíróknak azt nyilatkozta, a rendőri igazoltatás révén jutott a kormány az ellene tiltakozó román bűnügyi adataihoz, a Heves vármegyei rendőrség azt közölte, senkit nem igazoltattak a helyszínen.
„Az, hogy ott igazoltatások voltak, azt az RTL Klub közölte. A rendőrség az RTL Klub információját cáfolta”
– mondta erre Gulyás.
Hozzátette, hogy a Magyar Nemzet cikkében jelent meg, hogy a Lázár ellen tüntetők milyen bűncselekményeket követtek el. Szerinte az természetes, hogy bizonyos állami vezetők, így a kormány tagjai is nemzetbiztonsági védelem alatt állnak.
Tehát ha egy olyan rendezvényen, ahol ilyen személy van jelen, és ahol „bűnözők jelennek meg tömegesen”, a nemzetbiztonsági, hatósági feladatok közé tartozik, hogy ezeket a kockázatokat beazonosítsák
Nem Lázár Jánost cáfolta meg a rendőrség a gyöngyösi Lázárinfón történt állítólagos igazoltatások kapcsán, hanem az RTL-t – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a közmédia riportere kérdezte meg, hogy lezártnak tekintik-e a Lázár-ügyet a Fideszben, mire a tárcavezető úgy felelt: nincs ilyen ügy.
Szerinte a miniszter „mondott egy szerencsétlen mondatot”, ezért elnézést kért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balhés ülésen dőlt el: nem oszlott fel a győri közgyűlés, fegyelmi eljárás indul a polgármester ellen
A városvezető Pintér Bence a Győr-Szol városi cég átláthatatlan gazdálkodása miatt kezdeményezte a testület feloszlatását. A javaslatot a fideszes többség elutasította, és eljárást indított a polgármester ellen.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Pintér Bence a feloszlatási javaslatát azzal indokolta, hogy a városvezetés működésképtelen, és fennáll a vagyonvesztés veszélye. „Győrben nem jó ez a felállás, olyan szinten megnyirbálta a polgármesteri hatáskört még az előző közgyűlés, milliárdok tűnhetnek el, mint kés a a vajon; szóval ilyen működési problémák és vagyonvesztés mellett ez a helyzet már nem fenntartható” – mondta a polgármester.
Hozzátette, neki „1,7 milliárdnyi indoka van a feloszlatására”, amivel a Győr-Szol városi cégnél eltűntnek vélt összegre célzott. A Fidesz-frakciónak címezve pedig kijelentette:
„Arra megy ki minden, hogy kimondhassák: nekem le kell mondanom. Nem sokkal tisztább azt mondani, hogy visszaadjuk a győriek kezébe a döntést? Akkor ugyanis emelt fővel, tiszta szívvel sétálhatnának ki önök is a városházáról.”
Fekete Dávid, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Pintér „pártpolitikai céllal folytat hazug, lejárató kampányt”, amivel „sok kárt okoz a városnak”. A feloszlatási javaslatot „színjátéknak” nevezte, mondván, „2024-ben a győriek döntöttek”.
A kormánypárti többség megszavazta a Pintér Bence elleni fegyelmi eljárást, és újabb feljelentések bejelentésével vágott vissza.
Az ülésen a polgármester meghívására nagy számban jelentek meg győriek, a díszterem és az aula is megtelt. A hangulat pattanásig feszült volt, a karzatról mindkét politikai oldal szimpatizánsai bekiabáltak.
Az egyik felszólalás alatt egy jelenlévő győri a Fidesz-frakciónak címezve azt kiabálta be: „Legyetek bátorak!”
A vita középpontjában két városi cég, a Győr-Szol és a Győr Projekt áll, mindkettőnél rendőrségi nyomozás folyik. A Győr Projekt vezetője, Szombati-Serfőző Eszter visszautasította a vádakat. Elmondta, hogy a cégnél belső ellenőrzés volt, ahol „négyest kaptunk, semmilyen jelentős hibát nem találtak”, és kijelentette: „Nálunk minden esetben alapvetés a törvények szerinti működés.” A Győr-Szol elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter egy friss banki kivonatot mutatott fel, ami szerint 2 milliárd 188 millió forint van a cég számláján. „Itt a győriek pénze” – mutatta a papírt a polgármesternek. Pintér Bence nem fogadta el a magyarázatot, szerinte a hitelkeretet nem lehet ideszámolni, és tavaly szeptember 30-án a pénz nem volt a számlán.
A mostani nem az első feszült ülés volt Pintér Bence másfél éves polgármestersége alatt. Korábban a polgármesteri jogköröket szűkítő szabályzat, majd a 2025 februári költségvetés elfogadásakor is megtelt civilekkel a városháza.
Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.
A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor a Partizán számairól: több esélyt adok a Fidesz egyszerű győzelmének, mint a TISZA kétharmadának
A politikai elemző a közösségi oldalán kérdőjelezte meg a Partizán választási szimulációját. Szerinte a Fidesz sima többségét (12,1 százalék) alábecsülik a Tisza Párt kétharmadának (21,6 százalék) esélyéhez képest. 56,2 százalékos valószínűsége van a TISZA sima győzelmének.
Miközben a Partizán legfrissebb választási szimulációja a Tisza Párt győzelmét tartja a legvalószínűbbnek, Török Gábor politikai elemző szerint nagyobb az esély a Fidesz győzelmére, mint azt sokan gondolják.
A Partizán műsorában bemutatott elemzés szerint 56,2 százalékos valószínűséget tulajdonítanak a Tisza Párt nem kétharmados győzelmének, sőt, még a kétharmados sikerüket (21,6 százalék) is esélyesebbnek látják a Fidesz sima többségénél (12,1 százalék)
Török Gábor a közösségi oldalán reagált a számokra, egyértelművé téve, hogy ő másképp látja az esélyeket.
„Én például az itt láthatónál lényegesen nagyobb esélyt adnék még most is a negyedik forgatókönyvnek [a Fidesz sima többségének], de biztosan határozottan többet, mint az elsőnek [a Tisza kétharmad]”
– fogalmazott posztjában az elemző.
Ugyanakkor az egész előrejelzési műfajjal kapcsolatban szkeptikus. „Miután a jövőről szól, nyilván jelentős részben ködszurkálás, de egyrészt ez egy választás előtt szinte elkerülhetetlen, mert mindenkit ez foglalkoztat, másrészt meg arra is jó, hogy akiket érdekel a politika, átgondolják a saját tippjeiket.”
Ezzel kapcsolatban idézte Philip E. Tetlock kanadai-amerikai politikai pszichológust is, aki szerint „összességében a szakértők jobb teljesítményt nyújtottak, mint a dartsdobáló csimpánzok, de a győzelmi arány nem volt túl jelentős”.
Hozzátette viszont, hogy szintén Tetlock szerint
„a jövőt leginkább valószínűségi lencséken keresztül érdemes vizsgálni”.
Ez az álláspont egyébként nem új Török Gábortól: már a tavaly júliusban, majd decemberben közzétett prognózisaiban is a Fidesz szűk, 100-110 mandátumos többségét tartotta a legvalószínűbb kimenetelnek, miközben végig hangsúlyozta a verseny szorosságát. A végeredményt azonban nemcsak a pártok támogatottsága, hanem a választási rendszer is nagyban befolyásolja.
Miközben a Partizán legfrissebb választási szimulációja a Tisza Párt győzelmét tartja a legvalószínűbbnek, Török Gábor politikai elemző szerint nagyobb az esély a Fidesz győzelmére, mint azt sokan gondolják.
A Partizán műsorában bemutatott elemzés szerint 56,2 százalékos valószínűséget tulajdonítanak a Tisza Párt nem kétharmados győzelmének, sőt, még a kétharmados sikerüket (21,6 százalék) is esélyesebbnek látják a Fidesz sima többségénél (12,1 százalék)
