HÍREK
A Rovatból

A magyarok fele szerint az értelmi sérült embereknek nincs joguk szavazni és gyereket nevelni

A társadalom hozzáállása akkor változhat, ha az állam több jogot és szolgáltatást biztosít az érintetteknek, ami az integrációjukhoz és társadalmi láthatóságukhoz vezethet – derül ki a TÁRKI kutatásából.


Széleskörű társadalmi konszenzus van a fogyatékos emberek elfogadottságát illetően, de ennek ellentmond, hogy a leginkább hátrányos helyzetű csoportok közé tartoznak – derül ki a TÁRKI Társadalmi Riportjából.

A magyarok alig kétharmada gondolja azt, hogy az értelmi sérült embereknek joguk van házasodni, vagy a nyílt munkaerőpiacon munkát vállalni

- írja a tanulmány alapján az RTL.hu.

A Társadalomkutatási Intézet kétévente közli Társadalmi Riportját a magyar társadalom helyzetéről. Ebben elemzi és magyarázza is az adatokat. Az ideiben többek között arról is szó van, hogy hogyan viszonyul a magyar társadalom a fogyatékossággal élő emberek jogaihoz és társadalmi részvételéhez.

A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a WHO 2011-es jelentése szerint az emberiség mintegy 15 százaléka él valamilyen fogyatékossággal, Magyarországon a 2011-es népszámláláson 490 578 ember vallotta magát fogyatékosnak. A fogyatékosság társadalmi hátrányt is jelent, a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok közé tartoznak, rosszabb az egészségi állapotuk, alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel és foglalkozással rendelkeznek. Nagyobb köztük a szegénységben élők aránya, nagyobb eséllyel válnak zaklatás, erőszak, bűncselekmények áldozatává, és általában kisebb eséllyel kapnak megfelelő jogvédelmet.

Az idei tanulmány szerint a magyar társadalom inkább elfogadó a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban.

A mozgáskorlátozott, vagy érzékszervi fogyatékossággal élő (látás- vagy hallássérült) emberek elfogadottsága minden területen magasabb, mint az autista, vagy értelmi sérült embereké.

A válaszadók 95-96 százaléka elfogadna szomszédjául mozgássérült, siket vagy vak embert. Autisták elfogadottsága 90 százalék, az értelmi fogyatékos felnőttet a megkérdezettek negyede, gyereket az ötöde nem látna szívesen a szomszédban.

90 százalék szerint a mozgáskorlátozott és érzékszervi fogyatékossággal élő embereknek azonos jogokat kell biztosítani a házasságkötés, gyermeknevelés, munkavállalás, választásokon való részvétel vagy szabadidős tevékenységek terén, illetve gyerekek esetében az integrált oktatásban való részvétel tekintetében. Az autisták esetében ez 72-85 százalék. Csak a fele gondolja úgy, hogy az értelmi sérült embereknek is lehetne joguk gyermeket nevelni vagy szavazni, és alig kétharmaduk szerint kellene, hogy legyen joguk házasodni, vagy a nyílt munkaerőpiacon munkát vállalni. A fogyatékossággal élő gyerekekkel kissé elfogadóbb a társadalom. A magukat vallásosnak tartók elfogadóbbnak mutatkoznak az autista, értelmi fogyatékos és siket emberek jogait és társadalmi részvételét illetően.

A budapestiek kevésbé elfogadók az autista gyerekekkel, valamint az értelmi fogyatékosokkal, mint a más településtípuson élők. Az autista gyerekekkel a felsőfokú végzettségűek, a siketekkel pedig a középfokú végzettségűek jelentősen elfogadóbbak, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők. A legmagasabb jövedelmi kategóriákba tartozók kevésbé elfogadók a siket és vak felnőttekkel, mint a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók.

A korábbi adatokhoz képest 2021-re visszaesett az autista emberek munkaerőpiaci jelenlétének elfogadása, ez a koronavírus-járvány miatt szűkülő gazdasággal is összefügghet a kutatók szerint.

A hazai adatok hasonlóak a nemzetközi adatokhoz, általában kevésbé elfogadottak az értelmi fogyatékossággal élőkkel szemben. Az egyik ok az lehet, hogy a többség előítéletessége nagyobb a kevésbé ismert társadalmi csoportokkal szemben. Emellett a szolgáltatásokkal való ellátottságuk is rendkívül alacsony.

A társadalom hozzáállása akkor változhat, ha az állam több jogot és szolgáltatást biztosít az érintetteknek, ami az integrációjukhoz és társadalmi láthatóságukhoz vezethet

- vélik a szerzők. Szerintük az értelmi sérült vagy autista emberek gyerekvállalását az segítené, ha megszűntetnék a gondnokságot, fejlesztenék a támogatott döntéshozatali rendszert, és a számukra is elérhető szolgáltatásokat kiépítenék. Az elfogadásban a média is segíthetne, mert jelenleg jóval kevesebbszer jelennek meg a médiában, mint más fogyatékos csoport.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pócs János: Majka Magyar Péternek írta a „Csurran-cseppent”
A fideszes képviselő a parlament folyosóján erősítette meg a vádjait a miniszterelnök testvére, Magyar Márton ellen. Pócs a becsületsértési feljelentésre reagálva egy Majka-slágerrel is üzent Magyar Péternek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Pócs János szerint nem is kérdés, hogy a miniszterelnök testvére, Magyar Márton fizetett a Szőlő utcai ügy koronatanújának, hogy terhelő állításokat tegyen korábbi kormánypárti politikusokra. A fideszes politikus hétfőn a parlament folyosóján erősítette meg korábbi állításait – írta a Blikk.

Pócs János arra a hírre reagált, hogy Magyar Márton, a Kontroll alapítója becsületsértés miatt feljelentést tervez ellene.

„Egy hét gondolkodás után valamit mondani kell” – fogalmazott a fideszes politikus.

A képviselő szerint egyszerűbb lett volna, ha a Kontroll munkatársai lejönnek hozzájuk, amikor a szerkesztőségük előtt jártak. „Kétszer is ott voltunk a Kontroll szerkesztősége előtt. Ha Magyar Márton meg akar vádolni a rendőrségen, vagy a bíróságon, ott kellett volna megtennie. Azért mentünk oda” – jelentette ki.

A fideszes politikus arról is beszélt, milyen következményekkel kellene járnia az ügynek.

„Minden normális demokráciában, ha egy miniszterelnök, vagy a hozzá köthető személyek igaztalan vádakat terjesztenek a politikai ellenfelükről, annak súlyos konzekvenciái vannak. Reméljük, hogy itt is így lesz” – jelentette ki.

A fideszes politikus a politikai következmények latolgatása után egy meglepő kulturális utalással zárta gondolatait.

Szerinte Majka a „Csurran, cseppen” című slágerét Magyar Péternek írta, majd idézett is a dalból: „én mindent túlélek”.

Az ügy előzménye, hogy Pócs János múlt szerdán sajtótájékoztatón vádolta meg a Tisza Párthoz köthető személyeket a tanú befolyásolásával. Erre reagálva Bangó Sándor és Magyar Márton is bejelentette, hogy jogi lépéseket tesznek.

Eközben a hivatalos nyomozásban már tizenegy gyanúsított van. Orbán Viktor „gyalázatos provokációnak” nevezte a történteket. A koronatanú, Bangó Sándor, bár korábban bizonytalanságot jelzett, végül az ügyészségen vallomást tett, és megnevezte az általa „Zsolti bácsiként” emlegetett férfit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint napokon belül lemond a legfőbb ügyész
Az Alaptörvény-módosításról szóló javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról. A kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, erről később döntenek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és jogszabályokkal, „akkor okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás” – mondta Magyar Péter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Ebben az esetben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja gyakorolni a jogköreit, Forsthoffer Ágnes pedig biztosan aláírja a módosítást.

A javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról.

A miniszterelnök azt mondta, tudomása szerint a legfőbb ügyész hamarosan magától lemond, a többi közjogi tisztségviselő eltávolításáról pedig később döntenek.

„Abban maradtunk a frakcióval, hogy először túl leszünk ezen, és utána megvizsgáljuk azokat a szervezeteket” - mondta a kormányfő. Várhatóan szeptemberre új elnöke lesz az Alkotmánybíróságnak is, és Polt Péter elveszíti a mentelmi jogát is. tette hozzá Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk