A régióból Magyarországon a legrosszabb az idősek helyzete, amely az évek múlásával egyre csak romlik - derült ki egy friss felmérésből, amelyről a hvg.hu számolt be.
A francia Natixis bank készített egy tanulmányt, amelyben 44 ország időseinek helyzetét vizsgálták és hasonlították össze. Négy fő szempontot vettek figyelembe: az országok egészségügyi helyzetét, bizonyos makrogazdasági adatokat, a környezet állapotát, és a jövedelmi viszonyokat. A tanulmányból kiderül, hogy idősként mely nyugat-európai országokban a legjobb élni, de Magyarország kilátástalan helyzete is lelepleződött - írja a lap.
Az eredményekből ugyanis az látszik, hogy
Magyarország a régió országai közül csaknem mindegyik vizsgált mutató alapján a legutolsó helyet foglalja el.
Különösen leszakadtunk az egészségindex és az életminőség-index szerint, de sereghajtó helyen állunk az időskori pénzügyekben is. Egyedül az "anyagi jólét-index" az egyetlen, amiben sikerült megelőznünk egy szomszédos országunkat, Szlovákiát.
A kutatásban vizsgált 44 ország között Magyarország csak a 33. helyen áll, mögöttünk olyan országok vannak, mint India, Chile vagy Brazília.
Mivel ez a tanulmány idén már hetedik éve készült el, jól nyomon követhető, hogyan változott az egyes országok teljesítménye. Látható, hogy a koronavírus-járvány miatt 2020-ban lényegesen rosszabbodott az európai idősek helyzete, 2021-re azonban a többség fel tudott emelkedni, a gyengébben teljesítők pedig megtartották a tavalyi szintet.
Ám a régióban egyedüliként Magyarországon egy év elteltével még nehezebb helyzetbe kerültek az idősek.
A friss tanulmány szerint pedig most vagyunk a legmesszebb a vizsgált országok mediánpontszámától.
A régióból Magyarországon a legrosszabb az idősek helyzete, amely az évek múlásával egyre csak romlik - derült ki egy friss felmérésből, amelyről a hvg.hu számolt be.
A francia Natixis bank készített egy tanulmányt, amelyben 44 ország időseinek helyzetét vizsgálták és hasonlították össze. Négy fő szempontot vettek figyelembe: az országok egészségügyi helyzetét, bizonyos makrogazdasági adatokat, a környezet állapotát, és a jövedelmi viszonyokat. A tanulmányból kiderül, hogy idősként mely nyugat-európai országokban a legjobb élni, de Magyarország kilátástalan helyzete is lelepleződött - írja a lap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, a Lázár ellen tiltakozókat igazoltató rendőröktől kerültek Lázár Jánoshoz a tüntető romák adatai
Utána ezek az adatok eljutottak a Fideszhez is. A kormánypárt videóján bekarikázták a Lázár WC kefés mondatai ellen tiltakozókat, és egyenként melléjük írták a bűnlajstromukat, majd Orbán Viktor bűnbandáról kezdett beszélni.
„Amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom” – ezzel a mondattal magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogyan jutottak el hozzá a gyöngyösi fórumán ellen tiltakozókról szóló bűnügyi adatok.
Lázár János építési és közlekedési miniszter egy korábbi Lázárinfón tett olyan kijelentést, ami országos felháborodást váltott ki a romák körében. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az Intercityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat, és a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti” - fogalmazott.
Később a szavaiért bocsánatot kért, ennek ellenére következő, január 29-én megtartott fórumán tüntetők jelentek meg. Gyöngyösön többen is felszólaltak, és kikérték maguknak Lázár János szavait. Voltak, akik bekiabáltak, és azt követelték, mondjon le. Azt is skandálták, "Lázár takarodj" és "mocskos Fidesz", valamint piros lapokat mutattak fel a miniszternek. A fórumot ezután a tiltakozók egy része elhagyta, és az épület előtt rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak.
Ezután elindultak a helyszínről, de nem sokkal távolabb rendőrök állították meg őket, akik igazoltatni kezdték a tiltakozókat.
Másnap a kormánypárti Magyar Nemzet már arról írt, „a Tisza cigány bűnözőket uszított a fideszes rendezvényre”.
Az olvasóikkal részleteket is megosztottak. „Emberkereskedelem, zsarolás, sikkasztás, nemi erőszak, testi sértés – információnk szerint egyebek mellett ezekkel a bűncselekményekkel gyanúsítottak vagy vádoltak meg többeket is azok közül, akik csütörtökön botrányt okoztak Lázár János gyöngyösi fórumán.” Hogy mindezt honnan tudták, az a cikkből nem derült ki.
Egy nappal később a Fidesz facebook-oldalán megjelent egy videó, amin bekarikázták a tiltakozó romákat, és egyenként melléjük írták a monogramjukat, az életkorukat, valamint azt, pontosan ki milyen bűncselekményeket követhetett el. A videót Lázár János is megosztotta, és azt írta kommentként: „A Tisza lejáratja a cigányságot: bűnözőket küld a nevükben balhézni. Egymás ellen próbálnak hergelni minket.”
A miniszterelnök is posztolt, és arról írt, „a bűnlajstrom tetemes: garázdaság, rablás, sikkasztás, testi sértés, szexuális erőszak, zsarolás, emberölés. Ők a szeretet tiszás apostolai.”
Aznap délután a Digitális Polgári Körök rendezvényén Orbán Viktor külön is szóba hozta az eseményeket. Hatvanban már „bandába verődött bűnözőknek” nevezte a Lázár János mondata ellen Gyöngyösön tiltakozókat. „Bűnözők, bandába szerveződve, egy párt megbízásából elmenjenek egy békés összejövetelre, és ott balhét csináljanak azzal a céllal, hogy megfélemlítsék a fideszeseket, ilyet még nem láttam” – fogalmazott. Azt állította, hogy megnézte, „kikhez volt szerencsénk”, és azt látta „a priuszukban”, hogy „némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves.”
Bayer Zsolt kormánypárti publicista pedig úgy fogalmazott: „azok a cigányok, akik odamentek Gyöngyösre a másfél méteres priuszukkal, a rablástól az emberölésig, és ott üvöltöztek, mennyivel jobb lett volna nekik is meg a világnak is, ha bűnözés helyett szart pucolnak a vonaton”.
A videón szereplő romák közül többen is kitették erkölcsi bizonyítványukat, és azt mondták, ha évtizedekkel ezelőtt követtek is el bűnöket, az még nem lehet ok arra, hogy ne emeljék fel a szavukat, ha a cigányságot megalázzák. Megszólaltak olyan is, akik nem szerepeltek a videón, és nem is követtek el semmilyen bűncselekményt, és senki sem vezényelte őket Lázár János fórumára, csak úgy érezték, ki kell állniuk a cigányságért, amelyet megaláztak. Azt állították, a kormány meg akarja félemlíteni őket.
Lázárt a legutóbbi, pusztaszabolcsi fóruma után a sajtó arról kérdezte, honnan voltak meg neki ezek az információk. A Telex szerint
a miniszter ezt azzal magyarázta, hogy „a rendőrségnek hivatalból kell igazoltatnia azokat, akik megzavarják a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt, erőszakosan lépnek fel, és bűncselekmény elkövetésével fenyegetnek”.
Amikor visszakérdeztek, hogyan kerültek az adatok az igazoltatás után hozzá, így felelt:
„Bocsánat, de a rendőrség egy állami szervezet. Én az állam egyik vezetője vagyok mint kormánytag. Amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom”.
Arra a kérdésre, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kérte-e ki az adatokat, azt mondta, a belügyminiszter „nem kért ki semmit. Én arra a kérdésre tudok válaszolni, hogy ami a kormányra tartozik, az rám is tartozik”.
Később egy Facebook-videóban már arról beszélt, hogy a rendőrség igazoltatott, „utána a belügyminiszter jelentett a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó”.
A miniszter ugyanakkor nem tudott arra felelni, hogy a gyöngyösi fórumán a tiltakozók mikor és hogyan sértették meg a gyülekezési törvényt.
Jogvédők szerint a bűnügyi személyes adatok pártpolitikai célú felhasználása jogsértő lehet. Hozzátették: ha az állítások hamisak, az rágalmazás gyanúját is felveti.
Lázár János hatvani sajtótájékoztatója
„Amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom” – ezzel a mondattal magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogyan jutottak el hozzá a gyöngyösi fórumán ellen tiltakozókról szóló bűnügyi adatok.
Lázár János építési és közlekedési miniszter egy korábbi Lázárinfón tett olyan kijelentést, ami országos felháborodást váltott ki a romák körében. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az Intercityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat, és a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti” - fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orbán Viktor hibáiból könyvet tudnék írni” – mondta Lázár János, aki azt sem szégyelli, hogy „buditakarító miniszter”
A miniszter szerint a kormányfő erényei ellensúlyozzák a hibáit. Erről a pusztaszabolcsi Lázárinfóján beszélt, ahol ismét elnézést kért a korábbi, romákat sértő kijelentésért.
„Orbán Viktor hibáiból könyvet tudnék írni” – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter keddi pusztaszabolcsi fórumán, ahol a miniszterelnököt méltatta, a Tisza Pártot bűnözők felbérlésével vádolta, és ismét bocsánatot kért korábbi, romákat sértő kijelentéseiért.
A 24.hu tudósítása szerint a békés hangulatú rendezvényen Lázár a fórum elején leszögezte: „Nem kell kiabálni, nem kell fenyegetőzni, nem kell ordibálni.”
Bár a kormányfő hibáiról könyvet tudna írni a sok éve tartó közös munka révén, Lázár szerint Orbán Viktor erényei mégis többségben vannak; ilyen erénynek nevezte például azt, hogy a miniszterelnök nemet tud mondani akár az amerikai, akár az orosz elnöknek is. Ezzel szembeállítva Magyar Pétert, a Tisza Párt alelnökét úgy jellemezte:
„Magyar Péter összecsinálja magát, ha leül Trumppal.”
A miniszter megismételte korábbi vádját, miszerint a Tisza Párt bűnözőket bérelt fel, akiket múlt héten a gyöngyösi fórumára küldtek, hogy konfliktust szítsanak. Orbán Viktor is beszélt arról, hogy büntetett előéletű embereket vezényelhettek a gyöngyösi eseményre, míg Magyar Péter visszautasította a vádakat, és a kormányoldalt vádolta figyelemeltereléssel és szavazatvásárlással.
A fórumon több, magát romának valló felszólaló jelezte Lázárnak, hogy bár tisztelik a bocsánatkérését, rosszul esett nekik, amikor korábban vécépucoló romákról beszélt.
A miniszter erre reagálva ismét elmondta, hogy nincs különbség roma és nem roma között, a mondatai bántóak voltak, fájdalmat és kárt okozhattak az együttműködésben.
A rendezvényen egy fiatal nő azt a kérdést tette fel neki:
„Milyen érzés kielégíteni az Önök által gerjesztett rasszizmust?”
Lázár erre nem válaszolt konkrétan, helyette azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz adótámogatásai nélkül 200 ezer gyerek nem született volna meg az országban, majd hozzátette: „Mi két dolgot csináltunk ebben az országban: rendet és munkát.” Amikor a MÁV tisztasági helyzete került szóba, a közlekedési miniszter kijelentette:
„Én nem szégyellem, hogy buditakarító miniszter vagyok.”
A pusztaszabolcsi fórum után a miniszter újságírók kérdéseire is válaszolt. Többek közt azt is elárulta, hogyan kerültek hozzá a gyöngyösi fórumán ellene tiltakozó romák adatai. A miniszter ezt azzal magyarázta, hogy a rendőrség hivatalból igazoltatta a tüntetőket. Amikor visszakérdeztek, hogyan kerültek az adatok az igazoltatás után hozzá, ezt mondta: „Bocsánat, de a rendőrség egy állami szervezet. Én az állam egyik vezetője vagyok mint kormánytag. Amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom”.
„Orbán Viktor hibáiból könyvet tudnék írni” – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter keddi pusztaszabolcsi fórumán, ahol a miniszterelnököt méltatta, a Tisza Pártot bűnözők felbérlésével vádolta, és ismét bocsánatot kért korábbi, romákat sértő kijelentéseiért.
A 24.hu tudósítása szerint a békés hangulatú rendezvényen Lázár a fórum elején leszögezte: „Nem kell kiabálni, nem kell fenyegetőzni, nem kell ordibálni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Dermesztő az egész” – Karácsony a kormány rendeletéről, amely szerint nem perelhető „a Fővárosi Önkormányzat kirablása”
Az új rendelet gyakorlatilag véget vet a főváros jogi küzdelmének a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A főpolgármester szerint „a kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának”.
„Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt” – írta Karácsony Gergely szerda reggel a Facebook-oldalán egy friss kormánydöntésre reagálva.
Mint megírtuk, a kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Visszamenőlegesen is megszünteti a főváros folyamatban lévő pereit, és előírja, hogy a Kincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajtja a vitatott tartozást.
Mint írja „a kormány kedden az ukrajnai háborúra való hivatkozással alkotott rendeletet azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Budapest bíróság előtti küzdelmét a végtelenül igazságtalan és jogtalan szolidaritási hozzájárulással szemben.”
„Visszamenőleges hatállyal mondja ki a tegnapi kormányrendelet, hogy egyáltalán nem is peresíthető a Fővárosi Önkormányzat kirablása, de a biztonság kedvéért külön is előírja a bíróságok számára, hogy a folyamatban levő pereket meg kell szüntetni.”
Úgy véli, ez a lépés a kormány beismerése arról, hogy egyébként a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, és visszajárna a budapestieknek a pénz.
„Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni”
– írja Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint „a kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának”.
„Remélem, hogy a bíróságok ellen tudnak tartani ennek a rombolásnak. Mert ha nem, az éppen a kormánypárti politikusok számára lesz fájdalmas. Ennek a rendszernek is vége lesz egyszer. Azt pedig hogy hogyan lesz vége, a joguralom keretei között vagy a jogot áthágva, azt az dönti el, hogy mire teremt precedenst a jelenlegi hatalom”
– zárta posztját.
A kedden megjelent kormányrendelet kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a központi költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, ezért ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek nincs helye. A jogszabály a folyamatban lévő, 2023–2025. éveket érintő pereket is megszünteti, a perköltséget az állam viseli. A rendelet szerint ha egy önkormányzat a per megszüntetése után 15 napon belül nem fizeti ki a tartozását, a Magyar Államkincstár hatósági átutalással szedi be azt.
2025-ben több bírósági döntés is a fővárosnak kedvezett. A Fővárosi Törvényszék júniusban azonnali jogvédelmet adott Budapestnek, ideiglenesen megtiltva a vitatott összegek inkasszóját, és elrendelte a korábban levont 10,17 milliárd forint visszautalását is. Emellett ősszel a Kúria is hozott a főváros érvelését támogató döntéseket a beszedés módjáról.
A kormány a 2026-os költségvetési törvénytől eltérve már 2025 végén is rendelettel szabályozta a hozzájárulást: ez 50 millió forintos összeghatár alatt mentesítette az önkormányzatokat a fizetési kötelezettség alól, miközben a sajtó összesítései szerint Budapest 2026-ra közel 98 milliárd forintos befizetéssel számol.
„Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt” – írta Karácsony Gergely szerda reggel a Facebook-oldalán egy friss kormánydöntésre reagálva.
Mint megírtuk, a kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Visszamenőlegesen is megszünteti a főváros folyamatban lévő pereit, és előírja, hogy a Kincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajtja a vitatott tartozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött a kormány: Budapest nem perelhet többé a szolidaritási hozzájárulás miatt
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva hirdetett ki rendeletet az ügyben. Ez visszamenőlegesen is megszünteti a folyamatban lévő pereket, és a Kincstár behajthatja a vitatott tartozást.
Veszélyhelyzetre hivatkozva jelent meg a kedd esti Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében – írta a Telex.
A rendelet szerint a hozzájárulás megállapítása és beszedése csupán a költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, nem hatósági aktus, ezért bíróságon nem támadható. A szabályozás ráadásul a már folyamatban lévő perekre is vonatkozik.
A kormányrendelet szövege szerint a szolidaritási hozzájárulás „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”.
A dokumentum azt is rögzíti, hogy az eljárás nem hatósági aktus, így „ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs.”
A kormány azzal érvel, hogy az Alkotmánybíróság már többször vizsgálta a hozzájárulást, és megerősítette, hogy az összhangban áll az Alaptörvénnyel, és nem sért önkormányzati jogokat. A rendelet az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva hangsúlyozza, hogy a fizetési kötelezettséget következetesen érvényesíteni kell.
A szerdán hatályba lépő rendelet a főváros folyamatban lévő pereit is közvetlenül érinti. Előírja, hogy a 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó pereket meg kell szüntetni, a tartozást pedig a Magyar Államkincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajtja.
2025 júniusában a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelem keretében ideiglenesen megtiltotta a Kincstárnak, hogy leemelje a vitatott összeget a főváros számlájáról, sőt, több mint 10 milliárd forint visszafizetését is elrendelte. Idén január 20-án az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fővárosi Törvényszék kezdeményezését az ügyben, mondván, a kérdésben már korábban döntöttek. Ezt követően, január 29-én a Magyar Államkincstár inkasszót nyújtott be Budapest ellen, miután a főváros nem fizette meg az esedékes januári részletet.
A szolidaritási hozzájárulás a tehetősebb önkormányzatokat terheli, a legnagyobb befizető Budapest, de a listán szerepel többek között Győr, Debrecen, Székesfehérvár és Budaörs is. A mostani rendelet mellékletei szerint Budapest 2023-as hozzájárulása 57,8 milliárd, a 2024-es pedig 75,54 milliárd forint volt.
Veszélyhelyzetre hivatkozva jelent meg a kedd esti Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében – írta a Telex.
A rendelet szerint a hozzájárulás megállapítása és beszedése csupán a költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, nem hatósági aktus, ezért bíróságon nem támadható. A szabályozás ráadásul a már folyamatban lévő perekre is vonatkozik.
A kormányrendelet szövege szerint a szolidaritási hozzájárulás „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
