A lelkészből lett vérfertőző családirtó történeténél azóta sincs kegyetlenebb
Lehet akármilyen szövevényes és hatásvadász egy szappanopera, semmi sem lehet annyira elvetemült, mint maga a valóság. Aki azt mondja nekem, hogy ki tud találni betegebb históriát annál, mint amit Pándy András művelt, annak a hollywoodi sztár-forgatókönyvírók közt van a helye.
A szegény sorból való fiú 1927-ben született a kárpátaljai Csap városában, és a négy testvérből egyedüliként végezte el tanulmányait. Protestáns lelkészként kezdett dolgozni, majd elvette első feleségét, Ilonát. Az ’56-os forradalom utáni zűrzavart kihasználva hivatalos papírok nélkül el tudott helyezkedni Brüsszelben, ahol a kint élő magyarok lelkipásztoraként nagy tekintélyre tett szert. Pándynak hiába nem volt sem kinevezése, sem felszentelése – ráadásul állandó támogatásokért és kölcsönökért folyamodott, és saját alapítványán keresztül is lopott-csalt-hazudott –, két évtizedig folytathatta álszent tevékenységét. A jó magyar lelemény mindig utat tört magának, egyszer például Pándy vett egy leszuperált mikrobuszt, majd pénzért kínált belőle mozgó templomként bűnbocsánatot. Ezek szerint jól ment az üzlet, hiszen három brüsszeli ingatlant is fenntartott a megvezetett hívek pénzéből.
Mindeközben három gyermeket nemzett – egy leányt, Ágnest, és két fiút, Dánielt és Zoltánt –, akik egyaránt ki voltak téve otthon apjuk szexuális bántalmazásának. Amikor a lelkész nyilvánosan megalázta a hívek előtt a feleségét, majd elhagyta őt egy másik nőért, Ilona elköltözött a két fiával.
A legidősebb gyermek, Ágnes azonban az apjával maradt, mivel olyan torz személyiségfejlődésen ment keresztül a traumák hatására, hogy teljesen a hatása alá került, és a szeretője lett.
Az apja-lánya szerelmi viszonyt fokozva András magyar apróhirdetésekben gyerekes nőket toborzott magának álnéven, akiket elcsábított Brüsszelbe.
Miután a belga protestánsoknál betelt a pohár, Pándy hazautazott, ahol megismerkedett második feleségével, Edittel. Az asszonynak már volt három lánya, de szült még Andrásnak kettőt, ifjabb Andrást és Rékát.
Ám a szexuális ragadozó Pándynak nem volt elég új hitvese és elsőszülött leánya, Ágnes: bónuszként teherbe ejtette felesége kislányát, Tímeát is, aki újabb fiúgyermekkel bővítette a démoni almot. A férfi azzal érvelt a nevelt lányának, hogy „az általa biztosított testi kapcsolat szükségszerű a havi ciklus beállításához”.
A betegesen féltékeny Ágnes azonban nem áldozatként, hanem vetélytársként tekintett Tímeára, úgyhogy sajátos konfliktuskezelési módszerként megpróbálta vascsővel agyonverni. Miután nem sikerült a mutatvány, Tímea kimenekült a borzalmas család karmai közül kisfiával együtt, és Kanadában kezdett új életet. Onnan írta meg anyjának, hogy a kisfiú valójában Andrástól van, aki ezután számon kérte hites urát.
A gátlástalan férfi érezte, hogy szorul a hurok, ezért hű szeretője és cinkosa, az apjáért változatlanul rajongó Ágnes segítségét kérte, aki készségesen megölte egy kalapáccsal Editet. András sem volt rest, aki pedig Edit másik lányát verte agyon ugyanazzal a szerszámmal.
Ezek után a testeket közösen feldarabolták és lefolyótisztító vegyszerben feloldották, majd egy vágóhídra vitték a csomagokat.
Az agyafúrt férfi közben alibiket gyártott magának, és Edit harmadik, még életben maradt lányát is a karmai között tartotta. Az első feleség, Ilona elkövette azt a hibát, hogy magára vonta a figyelmet, és két fiával együtt kiállt volt férje ellen. Ennek az lett a következménye, hogy Ágnes karabéllyal megölte apja parancsára a náluk vendégeskedő testvérét, majd a betoppanó saját édesanyját is. A másik fiútestvért is meggyilkolták később, őt maga Pándy, az édesapa lőtte le, miután látványosan nem hitte el a fedősztorit.