News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A legkevesebb szavazatot kapta Járóka Lívia az EP alelnökválasztásának első fordulójában, visszalépett

A magyar politikus az Európai Konzervatívok és Reformerek jelöltjének javára lépett hátra.

Link másolása

hirdetés

Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalépett az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára – tájékoztatott kedd délutáni sajtóközleményében a Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja.

A fideszes EP-képviselők az ECR jelöltjét támogatják annak érdekében, hogy az európai demokratikus jobboldalnak legyen képviselete az Európai Parlament vezető testületében – olvasható a közleményben.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője kedd délután úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy sikerként könyvelik el, hogy el tudták érni Járóka Lívia jelölését az alelnöki tisztségre, annak ellenére, hogy a képviselőcsoport 2021 márciusa óta nem tartozik politikai frakcióhoz az EP-ben, miután kilépett az Európai Néppártból.

Járóka Lívia a szükséges számú képviselői ajánlást jóval meghaladva nyerte el jelöltségének támogatását – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, Járóka nemcsak hogy női jelölt, de 2017 óta az EP történetének első roma származású alelnöke.

hirdetés

Végül a parlament kedd délutáni szavazásán a következő eredmény született az alelnökjelöltek körében:

  1. Othmar Karas (EPP, AT): 536 szavazat
  2. Pina Picierno (S&D, IT): 527 szavazat
  3. Pedro Silva Pereira (S&D, PT): 517 szavazat
  4. Ewa Kopacz (EPP, PL): 467 szavazat
  5. Eva Kaili (S&D, EL): 454 szavazat
  6. Evenly Regner (S&D, AT): 434 szavazat
  7. Rainer Weiland (EPP, DE): 432 szavazat
  8. Katarina Barley (S&D, DE): 426 szavazat
  9. Dita Charanzová (Renew Europe, CZ): 406 szavazat.

Járóka a jelöltek közül a legkevesebb szavazatot kapta, összesen 169-et.

Az Európai Parlament minden választott tisztségét – azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat – két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható. A testület elnökének a néppárti Roberta Metsolát választották kedden délelőtt. Az alelnökökről még kedden szavaznak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Megerősítették: Lázár János minisztériumához kerülnek át a budapesti építési és fejlesztési ügyek
Azt viszont nem árulta el a Miniszterelnökség, hogy a Fürjes Balázs vezette teljes államtitkárság is átkerül-e az Építési és Beruházási Minisztériumhoz.

Link másolása

hirdetés

Hétfőn mi is megírtuk a Telex értesülését, miszerint Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárság - a Budapesti Fejlesztési Központtal együtt - várhatóan átkerül a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségtől Lázár János építési és beruházási miniszterhez.

A Miniszterelnökség kedden megerősítette ezt az RTL Híradónak:

azok a feladatkörök, amelyeket a Budapest Fejlesztési Központ az építésügy és a beruházások területein ellátott, Lázár János tárcájához kerülnek.

Arra viszont nem válaszoltak, hogy a Fürjes Balázs vezette teljes államtitkárság is oda kerül-e.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Orosz állami tévé: „Bármennyire utáljuk ezt bevallani, az egész világ ellenünk van”
Egyre többen gondolják úgy Oroszországban, hogy sehova nem vezet Putyin ukrajnai háborúja. Az elesett katonák családjai is egyre dühösebbek.

Link másolása

hirdetés

Miközben Oroszország továbbra is titkolja ukrajnai veszteségeinek valós mértékét, egyre több információ szivárog ki a hivatalosan továbbra is különleges hadműveletnek nevezett invázióról. Putyin 83 napja tartó háborúja pedig egyre inkább feldühíti az orosz katonák családjait, és már azok is meginogtak, akik eleinte még támogatták Ukrajna lerohanását, írja a The Guardian.

„A háború kezdete óta teljesen másként tekintek a kormányomra” - mondja a 39 éves Tatjana Efremenko, akinek fia az április közepén elsüllyesztett Moszkva hadihajón szolgált, és azóta sem adott életjelet magáról. Egy hónappal az orosz flotta zászlóshajójának számító cirkáló elsüllyedése után hivatalosan csak egyetlen ember halálát ismerték el, a legénység további 27 tagját eltűntként kezeik, de a halottak száma elérheti a kétszázat is. Talán érthető, hogy ezek után Tatjanának kifejezetten „kemény” véleménye van az orosz vezetésről, amit azért nem mond el, mert attól tart, hogy börtönbe zárnák.

„Megkértek egy dokumentum aláírására, amiben az áll, hogy elfogadom a fiam halálát, a veszteségért pedig kárpótolni akartak”

- fakadt ki a nő a lapnak. Hozzátette: tudomása szerint ugyanezt a papírt megkapta az összes eltűnt sorkatona családja. A nő szerint ezzel akarják megvásárolni a hallgatásukat.

Ugyanakkor már egy hónap telt el a hadihajó elsüllyedése óta, és az emberek lassan elfelejtik, hogy mi történt a csatahajóval a Fekete-tengeren. Az odaveszett katonák szülei még mindig tele vannak kérdésekkel, amikre senki nem válaszol: miért voltak sorköteles katonák a Moszkva fedélzetén és miért indultak harcba pontosan?

hirdetés

Kijev közben azt állítja, hogy több ezer orosz katona holtteste van még Ukrajnában, amit csak azért nem fogadnak be az oroszok, mert ezzel elismernék a háborúban elesett katonák riasztóan magas számát. Csak a napokban nyilvánosságra hozott bilohorivkai pontonhíd-összeomlásban a becslések szerint 485 katona mellett 80 járművet vesztett Oroszország a Donyec folyónál, ami komolyan kiverte a biztosítékot még az addig a háborúval egyetértők körében is.

Egy 300 ezer követővel rendelkező Telegram-csatornán azt írják, hogy amíg az ehhez hasonló baklövésekért nem vállalja senki a felelősséget, addig „soha nem lesznek reformok a hadseregben”. Egy másik blogger szerint egyenesen „idiotizmus vagy szabotázs volt ilyen hibát elkövetni a háború harmadik hónapjában”.

A háború kritikája már az orosz állami televíziót is elérte. Egy politikai vitaműsorban az egyik szakértő élesen bírálta a Kreml politikáját, a háború tagadását és a győzelmi esélyeket a nyugati országok által felfegyverzett, rendkívül motivált ukránokkal szemben.

Mihail Khodarjonok hangsúlyozta, hogy Oroszország „teljes geopolitikai elszigeteltségben” van, majd hozzátette:

„Bármennyire utáljuk is ezt bevallani, gyakorlatilag az egész világ ellenünk van. És ebből a helyzetből kell megmenekülnünk.”

Oroszország legutóbb március végén közölt adatokat harctéri veszteségeiről. Ezek alapján a háború első hónapjában 1351 katonájuk esett el, 3825-en pedig megsebesültek. Azóta csak annyit közöltek, hogy a veszteségeik „jelentősek”. Nyugati becslések szerint az oroszok vesztesége az elismert tízszerese vagy hússzorosa is lehet, de akadnak olyan szakértők, akik szerint már a 30 ezret is meghaladhatja az elesett katonák száma.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Orbán Ráhel gyerekei már Budapesten fognak iskolába és óvodába járni szeptembertől
A miniszterelnök lánya ezt a bababoltja megnyitása kapcsán árulta el egy interjúban.

Link másolása

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, kedden megnyílt Orbán Ráhel bababoltja, az ODU Store a Hegyvidék Bevásárlóközpontban. A megnyitó alkalmából Orbán Viktor lánya hosszabb interjút adott, amiben azt is elárulta, hogy szeptembertől már Budapesten fognak iskolába járni a gyerekei.

"A helyválasztás elsősorban annak köszönhető, hogy én is a 12. kerületben nőttem fel, ide kötődik a gyerekkorom, de jelenleg is itt lakom. A gyerekek ide járnak majd szeptembertől iskolába, óvodába"

- árulta el.

Utóbbi mondata azért érdekes, mert Orbán Ráhel és családja tavaly a spanyolországi Marbellára költözött. Először a Blikk értesült erről tavaly szeptemberben, és még abban a hónapban le is fotózták a családot egy tengerparti étteremben. Októberben az egyik Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva arra utalt, hogy Orbán Ráhelék a parlamenti választás miatt költözhettek Spanyolországba. "A magyar közéletben vagyunk és nem várom el, hogy mindenki hozzám hasonlóan legyen megértő, de a választások előtti fél évben valószínűleg könnyebb a családnak, ha nincsenek itt" - fogalmazott akkor.

Orbán Ráhel nyilatkozata viszont arra utalhat, hogy a család visszaköltözik Magyarországra, azon belül pedig Budapestre.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Egy tankelhárító gránátot vitt haza szuvenírként, fel is robbant az orosz férfi csomagtartójában
Egy humanitárius segélyszállítmány kísérőjeként járt Donbaszban, onnan vitte magával a fegyvert.

Link másolása

hirdetés

Felrobbant egy autó a Moszkva közelében lévő Miticsiben kedden, a detonációban ketten megsérültek - írja a 444 a helyi sajtó beszámolója alapján.

A helyszíni képeket látva a lap szerint

egy svéd gyártmányú AT4-es tankelhárító fegyver robbant fel az autó csomagtartójában,

amit egy Viktor K. nevű férfi hozhatott magával Donbaszból, ahol nemrég járt egy humanitárius segélyszállítmány kísérőjeként.

Az nem derült ki, hogy a férfi miért hozta magával a fegyvert. Az AT4-es nem túl bonyolult, ezért olcsó fegyver, az ára 1500 dollár körül van, így azt

nem is eladásra szánta a férfi, hanem szuvenírként hozhatta magával Donbaszból.

Elvileg az ilyen fegyvereket biztonságosasn lehet szállítani, de ez a példány megsérülhetett, mert magától robbant fel a csomagtartóban.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: