HÍREK
A Rovatból

A legkevesebb szavazatot kapta Járóka Lívia az EP alelnökválasztásának első fordulójában, visszalépett

A magyar politikus az Európai Konzervatívok és Reformerek jelöltjének javára lépett hátra.


Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalépett az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára – tájékoztatott kedd délutáni sajtóközleményében a Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja.

A fideszes EP-képviselők az ECR jelöltjét támogatják annak érdekében, hogy az európai demokratikus jobboldalnak legyen képviselete az Európai Parlament vezető testületében – olvasható a közleményben.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője kedd délután úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy sikerként könyvelik el, hogy el tudták érni Járóka Lívia jelölését az alelnöki tisztségre, annak ellenére, hogy a képviselőcsoport 2021 márciusa óta nem tartozik politikai frakcióhoz az EP-ben, miután kilépett az Európai Néppártból.

Járóka Lívia a szükséges számú képviselői ajánlást jóval meghaladva nyerte el jelöltségének támogatását – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, Járóka nemcsak hogy női jelölt, de 2017 óta az EP történetének első roma származású alelnöke.

Végül a parlament kedd délutáni szavazásán a következő eredmény született az alelnökjelöltek körében:

  1. Othmar Karas (EPP, AT): 536 szavazat
  2. Pina Picierno (S&D, IT): 527 szavazat
  3. Pedro Silva Pereira (S&D, PT): 517 szavazat
  4. Ewa Kopacz (EPP, PL): 467 szavazat
  5. Eva Kaili (S&D, EL): 454 szavazat
  6. Evenly Regner (S&D, AT): 434 szavazat
  7. Rainer Weiland (EPP, DE): 432 szavazat
  8. Katarina Barley (S&D, DE): 426 szavazat
  9. Dita Charanzová (Renew Europe, CZ): 406 szavazat.

Járóka a jelöltek közül a legkevesebb szavazatot kapta, összesen 169-et.

Az Európai Parlament minden választott tisztségét – azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat – két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható. A testület elnökének a néppárti Roberta Metsolát választották kedden délelőtt. Az alelnökökről még kedden szavaznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt az új amerikai-orosz béketerv: Ukrajnának olyan területeket is át kellene adnia, amiket Oroszország el sem foglalt
A titokban kidolgozott javaslatot már Kijev asztalára is letették. E szerint az ukránoknak többek közt a teljes Donbászt fel kellene adniuk.


Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.

A javaslat szerint az ukránoknak nemcsak a teljes Donbászt kellene feladniuk, hanem azokat a területeket is, amelyeket az orosz hadsereg eddig még el sem foglalt.

A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.

A csomag a Donbász egészének de facto orosz ellenőrzését írná elő, miközben demilitarizált övezetként kezelné azokat a részeket, ahonnan Ukrajnának vissza kellene vonulnia; a Herszon és Zaporizzsja megyei vonalakat pedig nagyrészt befagyasztaná. „Úgy érezzük, hogy az orosz álláspontot ezúttal valóban meghallják” – mondta Kirill Dmitrijev.

A sajtóinformációk szerint a tervet Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, és Dmitrijev, az orosz kormány tanácsadója készítette elő. Bár az amerikai kormány hivatalosan még nem ismerte el a dokumentum létezését, Marco Rubio külügyminiszter szerda este arról beszélt, hogy „a tartós békéhez mindkét háborús félnek nehéz, de szükséges engedményeket kell tennie.” A helyzetet tovább árnyalja, hogy egy amerikai tárgyaló delegáció éppen szerdán érkezett meg Kijevbe.

Elemzők szerint a tervvel az oroszok nyomást akarnak gyakorolni az ukránokra, kihasználva, hogy a kijevi kormány éppen egy súlyos korrupciós botránnyal küzd.

A meggyengült pozícióban lévő ukrán vezetéstől így próbálhatnak meg engedményeket kicsikarni. A botrány olyannyira továbbgyűrűzik, hogy sokan már az elnöki hivatal erős kezű vezetőjének menesztését várják, akit gyakran Zelenszkij társelnökének is neveznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hol vállalt munkát Novák Katalin, ami miatt ugrott a havi 5,7 milliós tiszteletdíja
A volt államfő az édesapja szegedi magánklinikáját üzemeltető cégben lett tulajdonos. Hogy pontosan milyen pozíciót tölt majd be, azt egyelőre nem tudni.


Ahogy arról korábban írtunk, a versenyszférában vállalt munkát Novák Katalin, ezért a törvények értelmében már nem kapja meg a volt államfőknek járó havi apanázsát.

A 444.hu derítette ki, hogy

a volt köztársasági elnök az Aranyklinika Egészségügyi és Innovációs Kft.-ben lett tulajdonos, amely az édesapja, Novák Zoltán szegedi magánklinikáját üzemelteti.

A cégnyilvántartás adatai alapján Novák Katalin október 1-jétől rendelkezik 25 százalékos üzletrésszel a vállalkozásban. A társaságban rajta kívül Dr. Novák Zoltán, Dr. Novák Zoltánné és Dr. Novák Zoltán Dávid a tulajdonosok, szintén egyenlő arányban.

Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy a volt államfő milyen konkrét pozíciót tölt be a cégben. A munkavállalásával a havi bruttó 5,7 millió forintos tiszteletdíj folyósítása szűnt meg, de a Szabad Európa információi szerint a titkárság és a szolgálati autó használata továbbra is megilleti.

A családi vállalkozás pénzügyi adatai jelentős növekedést mutatnak: árbevételük 2021-ről 2024-re 520 millió forintról 1,6 milliárd forintra emelkedett. A cég a 2024-es évet 178,6 millió forintos adózott eredménnyel zárta, a májusi taggyűlés pedig a teljes összeg osztalékként való kifizetéséről határozott.

Novák Katalin 2024 februári lemondását követően a Momentum törvénymódosítást nyújtott be, amely megvonta volna a mandátumuk lejárta előtt távozó államfők juttatásait. A volt elnök a lemondása óta nemcsak a családi cégben lett aktív: szeptemberben társalapítóként mutatta be X·Y Worldwide nevű nemzetközi szervezetét, amely a demográfiai problémákkal foglalkozik.

A volt államfő a rendszerváltás óta a második köztársasági elnök volt, akinek idő előtt távoznia kellett a hivatalából. Novák elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyerekotthon korábban pedofil bűncselekményekért elítélt igazgatójának helyettesét, K. Endrét. Az ezt követő tiltakozások nyomán nemcsak ő, de a volt igazságügyi miniszter Varga Judit is távozott a közéletből. Ezzel egy időben jelent meg ugyanakkor az azóta Orbán Viktor első számú kihívójává előlépett Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Visszahívták az egyik Milka csokit a boltokból, műanyag darabok lehetnek benne
Aki ilyen csokoládét vásárolt, az ne egye meg a terméket. A hatóságok figyelemmel kísérik a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. november 20.



Azonnali termékvisszahívást rendelt el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) egy népszerű édességre, mert az műanyag darabokat tartalmazhat.

Az intézkedés a 100 grammos karamellás Milka két konkrét tételére vonatkozik.

A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy aki olyan csokoládét vásárolt, amelynek minőségmegőrzési ideje 2026. február 20., és a tételazonosítója OSV1252133 vagy OSV1252141, az ne egye meg a terméket. Más gyártási tételeket a visszahívás nem érint.

A forgalmazó, a Mondelez Hungária Kft. már megkezdte a kifogásolt szállítmányok kivonását a boltokból, és gondoskodik a vásárlókhoz már eljutott termékek visszahívásáról is. A hatóság figyelemmel kíséri a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rágcsálóürülék és penészes húscafatok: horrorisztikus gyrosüzemet záratott be a Nébih Budapesten
A dolgozók a padozaton olvasztották a fagyott csirkecombot, a higiénikus kézmosás feltételei pedig sehol sem voltak biztosítva. Az akció egy Pest vármegyei üzemet is érintett.
Fotó: Nébih - szmo.hu
2025. november 20.



Azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti, gyros-húst előállító üzem működését, miután az ellenőrök döbbenetes higiéniai állapotokkal szembesültek.

A hatóság embereinek érkezésekor a dolgozók éppen fagyott csirkecombfilét olvasztottak a feldolgozó előterének padlóján, mindenféle alátét nélkül, miközben a terméket előhűtöttként jelölték.

A hivatal közleménye szerint súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel.

„Az üzem helyiségeiben a padozat, a falak és a mennyezet rossz állapotú, szennyezett, burkolata számos helyen sérült, repedezett volt, festésük pergett. A falakon és az ajtókon több helyen rászáradt, néhol penészes húscafatok voltak. Az üzem padlózatán csikkek, rovartetemek voltak, a ládamosó berendezés rágcsálóürülékkel volt szennyezett”.

A mosogatómedence is koszos volt, tisztítószert sehol sem találtak az ellenőrök, és a higiénikus kézmosás feltételei sem voltak biztosítva. A hatóság a helyszínen 2691,5 kilogrammnyi, nem nyomon követhető élelmiszert vont ki a forgalomból.

A gyomorforgató helyről egy, a nyugalom megzavarására alkalmas videót is megosztottak:

Az ellenőrzéssorozat nem állt meg a fővárosban: a Nébih egy Pest vármegyei baromfihús-darabolóban is megtiltotta a munkavégzést, ahol szintén gyros-alapanyag készült. A két üzemben összesen mintegy 8500 kilogrammnyi terméket vettek hatósági zár alá.

A bezáratott budapesti üzem addig nem nyithat újra, amíg minden hiányosságot ki nem javít, és ezt egy újabb, sikeres hatósági ellenőrzés nem igazolja. Az eljárások és a bírságok kiszabása folyamatban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk