Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalépett az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára – tájékoztatott kedd délutáni sajtóközleményében a Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja.
A fideszes EP-képviselők az ECR jelöltjét támogatják annak érdekében, hogy az európai demokratikus jobboldalnak legyen képviselete az Európai Parlament vezető testületében – olvasható a közleményben.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője kedd délután úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy sikerként könyvelik el, hogy el tudták érni Járóka Lívia jelölését az alelnöki tisztségre, annak ellenére, hogy a képviselőcsoport 2021 márciusa óta nem tartozik politikai frakcióhoz az EP-ben, miután kilépett az Európai Néppártból.
Járóka Lívia a szükséges számú képviselői ajánlást jóval meghaladva nyerte el jelöltségének támogatását – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, Járóka nemcsak hogy női jelölt, de 2017 óta az EP történetének első roma származású alelnöke.
Végül a parlament kedd délutáni szavazásán a következő eredmény született az alelnökjelöltek körében:
Othmar Karas (EPP, AT): 536 szavazat
Pina Picierno (S&D, IT): 527 szavazat
Pedro Silva Pereira (S&D, PT): 517 szavazat
Ewa Kopacz (EPP, PL): 467 szavazat
Eva Kaili (S&D, EL): 454 szavazat
Evenly Regner (S&D, AT): 434 szavazat
Rainer Weiland (EPP, DE): 432 szavazat
Katarina Barley (S&D, DE): 426 szavazat
Dita Charanzová (Renew Europe, CZ): 406 szavazat.
Járóka a jelöltek közül a legkevesebb szavazatot kapta, összesen 169-et.
Az Európai Parlament minden választott tisztségét – azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat – két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható. A testület elnökének a néppárti Roberta Metsolát választották kedden délelőtt. Az alelnökökről még kedden szavaznak.
Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalépett az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára – tájékoztatott kedd délutáni sajtóközleményében a Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja.
A fideszes EP-képviselők az ECR jelöltjét támogatják annak érdekében, hogy az európai demokratikus jobboldalnak legyen képviselete az Európai Parlament vezető testületében – olvasható a közleményben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A közúti ellenőrzések során új jogosultságokat kapnak a rendőrök és az ellenőrök
A jövőben a rendőrök akár erőszakkal is elszállíthatják a forgalmat akadályozó járműveket. A bírságoknál pedig már a jogsértéssel okozott hátrány mértékét is figyelembe veszik majd.
Egy összesen 35 oldalas, a közlekedés szinte minden területét érintő törvénycsomagot terjesztett be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A javaslat a közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés szabályait is módosítaná, a hétköznapokban leginkább az autósok érezhetik majd meg a változásokat.
A tervezet szerint a rendőrség a jövőben kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatna a közúton veszteglő, forgalmat akadályozó járművekkel szemben, hogy könnyebben eltávolíthassa az akadályokat.
A közlekedési hatóság ellenőrei testkamerát viselhetnének, amivel kép- és hangfelvételt készíthetnének, a hatóság pedig az eddigieknél szélesebb körben, önállóan is intézkedhetne, például bírságot szabhatna ki a helyszínen – írta a Portfolio. A bírságoknál új szempontként jelenne meg a jogsértéssel okozott hátrány mértéke, ami differenciáltabb büntetéseket tenne lehetővé.
A teherforgalomban a kormány felhatalmazást kaphatna egy előzetes időpontfoglalási rendszer bevezetésére. Ez azt jelentené, hogy meghatározott tehergépkocsi-kategóriák és határátkelők esetében előjegyzéssel lehetne biztosítani a várakozás nélküli kilépést, enyhítve a nagy forgalmú határszakaszokon rendszeresen tapasztalható torlódásokat.
A csomag a nemzeti jogba is átültetné az EU új, alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló AFIR-rendeletét. Ez az elektromos töltőinfrastruktúra egységesítését, fejlesztését és elérhetőségének javítását célozza, egységesítve a teljesítménykövetelményeket, a felhasználói információkat és a fizetési szabályokat.
A vasúti közlekedésben egyértelműbbé tennék, hogy mely létesítmények és műveletek igényelnek műszaki engedélyt; a körbe bekerülnének például az állomási épületekben található felvonók és mozgólépcsők is. Jelentős változás, hogy korlátozott szintű vasúti forgalmat – például pályafelújítás, műszaki hiba vagy vágányzár esetén – a vasúttársaságok a jövőben csak a közlekedési hatóság előzetes engedélyével tarthatnának fenn. A módosítás célja a külső szakmai kontroll és a közlekedésbiztonság növelése, ami ugyanakkor több adminisztrációval és hosszabb engedélyezési folyamattal járhat.
A közösségi közlekedésben az önkormányzatoknak részletesebb adatokat kellene szolgáltatniuk a közszolgáltatásban részt vevő autóbusz-állományról, a járművek beszerzésének forrásairól, valamint arról, milyen mértékben teljesítik a „tiszta járművek” arányára vonatkozó uniós előírásokat. Az úthálózat fejlesztésénél új szempontként kellene figyelembe venni azokat a kompátkeléseket is, amelyek a hídépítés helyett gazdaságosabb megoldást jelenthetnek. Az útdíjrendszerrel kapcsolatban szintén uniós jogharmonizáció történne az átjárhatóság javítása érdekében.
Egy összesen 35 oldalas, a közlekedés szinte minden területét érintő törvénycsomagot terjesztett be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A javaslat a közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés szabályait is módosítaná, a hétköznapokban leginkább az autósok érezhetik majd meg a változásokat.
A tervezet szerint a rendőrség a jövőben kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatna a közúton veszteglő, forgalmat akadályozó járművekkel szemben, hogy könnyebben eltávolíthassa az akadályokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szerdai kormányülésen döntés született a 14. havi nyugdíj bevezetéséről – erről Orbán Viktor számolt be csütörtök reggel, a Facebook-oldalán közzétett videóban.
A miniszterelnök elmondta:
2026 februárjában a rendes nyugdíj és a 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi nyugdíj negyedét is megkapják a nyugdíjasok, vagyis egyheti összeget.
Hozzátette: egy évvel később mindenki „megkapja a következőt, és így tovább”.
Orbán Viktor megnyugtatott mindenkit: a pluszjuttatás minden nyugdíjasnak jár, „függetlenül attól, hogy kire szavazott”.
A 14. havi nyugdíjról korábban is beszélt a miniszterelnök, de a lehetőségét először Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter vetette még fel októberben egy lakossági fórumon.
Később a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a 14. havi nyugdíjra körülbelül összesen 170 milliárd forintot fog költeni a kormány. Az összeget a 2026-os költségvetésből fedezik.
A szerdai kormányülésen döntés született a 14. havi nyugdíj bevezetéséről – erről Orbán Viktor számolt be csütörtök reggel, a Facebook-oldalán közzétett videóban.
A miniszterelnök elmondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drogügyi kormánybiztos ByeAlex ügyéről: Minden nagyon kis cucc mögött a szervezett bűnözés áll
Horváth László szerint a kábítószerezésről szóló dalok népszerűsége pénzt hoz az előadóknak, de ezzel százezreket sodornak veszélybe. A kormánybiztos szerint a celebek példaképek, és ez óriási felelősség.
A kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos is megszólalt a ByeAlex-nél tartott házkutatás kapcsán. Mint megírtuk, a Csillag születik zsűritagját és a zenekarának két tagját kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes Facebook-oldalán megerősítette, hogy valóban találtak nála „egy nagyon kis cuccot”.
A drogügyi kormánybiztos korábban T. Danny ügyében is nyilatkozott, most pedig a Harcosok órája című YouTube-adásban beszélt ByeAlex esetéről, amit a Telex szemlézett.
„Minden nagyon kis cucc mögött a szervezett bűnözés áll”
– mondta Horváth László, utalva a zenész szavaira.
Szerinte az, hogy ByeAlex fogyaszt-e kábítószert, az ő problémája, viszont előadóként felelőssége van abban, hogy milyen példát mutat. Rámutatott, hogy az énekes dalaiban rendszeresen visszatérő téma a drogozás, ahogy más celebeknél is.
„És más celebek meg egyértelműen népszerűsítik a kábítószer-fogyasztást, népszerűsítik a kábítószeres életmódot. Az a gond, hogy őket, minden lépésüket, ByeAlex minden lépését több százezer rajongó követi. A népszerűség azzal is jár, hogy valaki példakép”
– fogalmazott a kormánybiztos.
Azt elismerte, hogy a Csillag születik zsűritagjának volt egy jó mondata a beismerő posztjában, az, hogy rajongói ebben ne kövessék a példáját. Horváth László szerint azonban még jobb lenne, ha azt mutatná be, hogy abbahagyja a kábítószer-fogyasztást.
Elmondása szerint egy nagyon erős kábítószer-marketing folyik az online térben, „millió szám árasztják el” a drogot népszerűsítő tartalmak a fiatalokat, amelyek divatot csinálnak a kábítószerezésből. Szerinte sok előadó az ilyen dalokkal keres sok pénzt, mert ezek közkedveltek.
„Népszerű lett a drogot népszerűsíteni, ebben van pénz. Ahogy szoktam mondani, a közönség tapsol a színpad előtt, a kábítószer-kereskedők meg tapsolnak a színpad mögött, mert a kábítószer népszerűsítése gyakorlatilag drogiparnak csinál piacot.”
Németh Balázs műsorvezető kérdésére, hogy lehet-e közvetlen üzleti kapcsolat a két terület között, Horváth László azt mondta, ezt nem hiszi, de azok a zenészek, akik belefoglalják a dalszövegeikbe a drogot, a népszerűsítéssel a szervezett bűnözésnek tesznek szívességet, „és veszélybe sodornak több százezer követőt.”
Azt is mondta, hogy a szülők sokszor nem is tudják, milyen szövegeket hallgatnak a gyerekeik, mert nem értik a szlenget.
„Nem tudja miről van szó, hogy mi az, hogy szinti, meg felni, meg dzsó, meg egyebek, de a fiatalok tudják.”
Arra a kritikára reagálva, hogy cenzúrázni akarja emiatt a dalszövegeket, a kormánybiztos azt mondta, ezt továbbra sem hagyja szó nélkül, de szó sincs cenzúráról. Szerinte kettős beszéd zajlik: amikor elkapnak egy drogterjesztőt, azt mindenki helyesli, de amikor egy celebről van szó, azt már nem. Azt szeretné, hogy legyen erről egy társadalmi párbeszéd, a kábítószer-fogyasztás felé pedig egy társadalmi elutasítottság.
„Hogy ne az legyen, hogy ne azt tudják mondani vagy sugallni, hogy az egy alapjog, az egy szabadságjog. Hogy a kábítószer nélkül már nincsen buli, hogy a kábítószer nélkül már nincsen fesztivál, és hogyha a kábítószert el akarják tőled venni, akkor a szabadságodban fognak téged korlátozni”
– fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy ő küldte volna ByeAlexre a rendőröket a kormányellenes szövegei miatt, Horváth László komolytalanul annyit reagált, hogy „hogyne, hogyne”. Mint mondta, március óta több mint 8 ezer büntetőeljárás indult kábítószeres ügyben, és ezekben fennakadnak celebek is.
„Rájuk is vonatkozik a törvény, mint ahogy mindenki másra. De akkor ezen logika szerint mint a nyolcezerre mi küldtük rá”
– mondta a kormánybiztos.
Arról is beszélt, hogy néhány héttel ezelőtt felszámoltak egy magyar hálózat, miután 61 helyszínre vonultak ki a rendőrök. Ez a hálózat több mint tízezer csomagot küldött ki postai úton, és körülbelül 40 ezer embert értek el.
A kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos is megszólalt a ByeAlex-nél tartott házkutatás kapcsán. Mint megírtuk, a Csillag születik zsűritagját és a zenekarának két tagját kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes Facebook-oldalán megerősítette, hogy valóban találtak nála „egy nagyon kis cuccot”.
A drogügyi kormánybiztos korábban T. Danny ügyében is nyilatkozott, most pedig a Harcosok órája című YouTube-adásban beszélt ByeAlex esetéről, amit a Telex szemlézett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón bejelentése szerint a kormány új gyámügyi álláshelyeket hoz létre: minden járásban és fővárosi kerületben egyet-egyet, így körülbelül 200 új munkahely jöhet létre ezen a területen. A gyámként dolgozók fizetését is megemelik, és ingyenesen szerezhetnek jogosítványt.
A gyámügyi pótlék összege 37 ezer forintról 83 ezer forintra nő. Emellett emelkedik a tisztálkodásra fordítható minimumösszeg is.
Jelentős változás jön a nevelőszülők támogatásában is: a juttatás összege a korábbi minimálbér 30 százalékáról 60 százalékra emelkedik gyerekenként. Nő a zsebpénz, több pénz jut étkezésre is, valamint bevezetik a sportolási keretet.
A gyermekvédelmi intézményekben is erősítik a biztonságot: 40 helyen rendőr lesz jelen, több mint 300 helyen pedig iskolaőr vigyáz majd a rendre.
Az intézkedések összesen 4 milliárd forintba kerülnek.
Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón bejelentése szerint a kormány új gyámügyi álláshelyeket hoz létre: minden járásban és fővárosi kerületben egyet-egyet, így körülbelül 200 új munkahely jöhet létre ezen a területen. A gyámként dolgozók fizetését is megemelik, és ingyenesen szerezhetnek jogosítványt.
A gyámügyi pótlék összege 37 ezer forintról 83 ezer forintra nő. Emellett emelkedik a tisztálkodásra fordítható minimumösszeg is.
Jelentős változás jön a nevelőszülők támogatásában is: a juttatás összege a korábbi minimálbér 30 százalékáról 60 százalékra emelkedik gyerekenként. Nő a zsebpénz, több pénz jut étkezésre is, valamint bevezetik a sportolási keretet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
