Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalépett az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára – tájékoztatott kedd délutáni sajtóközleményében a Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja.
A fideszes EP-képviselők az ECR jelöltjét támogatják annak érdekében, hogy az európai demokratikus jobboldalnak legyen képviselete az Európai Parlament vezető testületében – olvasható a közleményben.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője kedd délután úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy sikerként könyvelik el, hogy el tudták érni Járóka Lívia jelölését az alelnöki tisztségre, annak ellenére, hogy a képviselőcsoport 2021 márciusa óta nem tartozik politikai frakcióhoz az EP-ben, miután kilépett az Európai Néppártból.
Járóka Lívia a szükséges számú képviselői ajánlást jóval meghaladva nyerte el jelöltségének támogatását – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, Járóka nemcsak hogy női jelölt, de 2017 óta az EP történetének első roma származású alelnöke.
Végül a parlament kedd délutáni szavazásán a következő eredmény született az alelnökjelöltek körében:
Othmar Karas (EPP, AT): 536 szavazat
Pina Picierno (S&D, IT): 527 szavazat
Pedro Silva Pereira (S&D, PT): 517 szavazat
Ewa Kopacz (EPP, PL): 467 szavazat
Eva Kaili (S&D, EL): 454 szavazat
Evenly Regner (S&D, AT): 434 szavazat
Rainer Weiland (EPP, DE): 432 szavazat
Katarina Barley (S&D, DE): 426 szavazat
Dita Charanzová (Renew Europe, CZ): 406 szavazat.
Járóka a jelöltek közül a legkevesebb szavazatot kapta, összesen 169-et.
Az Európai Parlament minden választott tisztségét – azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat – két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható. A testület elnökének a néppárti Roberta Metsolát választották kedden délelőtt. Az alelnökökről még kedden szavaznak.
Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalépett az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára – tájékoztatott kedd délutáni sajtóközleményében a Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja.
A fideszes EP-képviselők az ECR jelöltjét támogatják annak érdekében, hogy az európai demokratikus jobboldalnak legyen képviselete az Európai Parlament vezető testületében – olvasható a közleményben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb személycsere történt az Agrárminisztériumban: Botos Gyöngyvér helyettes államtitkár helyére Szeiler Orsolyát nevezte ki Orbán Viktor – derült ki a Magyar Közlönyből.
A miniszterelnöki határozat szerint Orbán Viktor az agrárminiszter előterjesztésére megállapította, hogy Botos Gyöngyvér helyettes államtitkári megbízatása szerdától megszűnik, lemondására tekintettel. Eddig a települési fejlesztések koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként.
Utódja Nagy István agrárminiszter javaslatára Szeiler Orsolya lesz, akit a miniszterelnök október 16-i hatállyal nevezett ki az agrártárca helyettes államtitkárává.
Szeiler tavaly áprilisig a kormányzati személyügyi központot irányította helyettes államtitkárként. Ekkor Orbán Viktor – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor javaslatára – indoklás nélkül, gyakorlatilag azonnali hatállyal mentette fel.
Szeiler Orsolya egyébként 1999-től csaknem mindig valamelyik minisztériumban dolgozott, és az első Orbán-kormány idején került az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.
Nem ez az első személycsere idén az agrártárcánál: áprilisban Orbán Viktor javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali hatállyal felmentette Feldman Zsoltot, aki addig a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelt. Ezután két új államtitkárt is kineveztek Hubai Imre és Viski József személyében.
Újabb személycsere történt az Agrárminisztériumban: Botos Gyöngyvér helyettes államtitkár helyére Szeiler Orsolyát nevezte ki Orbán Viktor – derült ki a Magyar Közlönyből.
A miniszterelnöki határozat szerint Orbán Viktor az agrárminiszter előterjesztésére megállapította, hogy Botos Gyöngyvér helyettes államtitkári megbízatása szerdától megszűnik, lemondására tekintettel. Eddig a települési fejlesztések koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány ragaszkodik Magyarország biztonságos energiaellátásához és ahhoz, hogy a magyar családok továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb gázárait élvezhessék - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.
A tárcavezető az Orosz Energiahét panelbeszélgetésén vett részt, amelyen "őrültségnek" nevezte, hogy az európai vezetők szemében a diverzifikáció valamelyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, miközben a magyar kormányzat inkább minél több szállító és tranzitútvonal elérhetővé tételét célozza.
"Számunkra az energiaellátás nem politikai vagy ideológiai kérdés. Számunkra ez a valóság kérdése, és ez három elemből áll: fizika, matematika és tapasztalat"
- mondta.
Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy lehet bizonyos energiaforrásokról álmodozni, de ha nincs ehhez meg a megfelelő infrastruktúra, akkor ez csupán álom marad, míg a meglévő csővezetékek kapacitását össze kell vetni a fennálló igénnyel, hogy kiderüljön, alkalmasak-e az ország ellátására.
"Harmadszor pedig, (…) van tapasztalatuk a partnerekkel való együttműködésben. És szerintem a világ minden állama elég okos ahhoz, hogy megítélje, kik a megbízható partnerek és kik nem" - fogalmazott.
"Most Európában Brüsszel arra kényszerít minket, hogy olcsó, megbízható energiaforrásunkat drágább és kevésbé megbízható forrásokra cseréljük. Magyarország szempontjából lenne ennek értelme? Nem, nem lenne. Miért? Mert hazánk biztonságos ellátása alapvető szuverenitási kérdés. És ha kénytelenek vagyunk kockáztatni országunk energiaellátásának biztonságát, akkor kockáztatjuk szuverenitásunkat is. És mi nem vagyunk hajlandók kockáztatni a szuverenitásunkat"
- húzta alá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy "politikai nyilatkozatokkal és sajtótájékoztatókkal nem lehet házakat fűteni és gyárakat üzemeltetni", s ezért Magyarország számára az energiaellátás soha nem lesz politikai vagy ideológiai kérdés.
"Élni fogunk azon szuverén jogunkkal, hogy olyan energiamixet állítsunk össze, amely az országunknak előnyös. És soha nem fogjuk hagyni, hogy bárki is nyomást gyakoroljon ránk, hogy az ellátás biztonságát veszélyeztető döntést hozzunk"
- szögezte le.
Majd kifejtette, hogy jelenleg teljes biztonságban van az ország energiaellátása: hosszú távú szerződés van érvényben a Gazprommal, de más forrásokból is folyamatos a földgázbeszerzés, illetve hosszú távú megállapodást írtak alá nemrég a Shell-lel és az ENGIE-vel is LNG vásárlásáról.
Azonban arra figyelmeztetett, hogy ha a Török Áramlat földgázvezetéket és a Barátság kőolajvezetéket ellehetetlenítik, akkor a fennmaradó infrastruktúra nem lesz képes ellátni Magyarországot. "Ez nagyon egyszerű, nem rakétatudomány, csak fizika, matematika és tapasztalat" - vélekedett.
"Tehát az orosz, horvát, török, azeri, francia, holland és amerikai energiaforrásokkal rendben vagyunk. A kérdés az, hogy miért kellene bármelyiket is kivonnunk a nemzeti energiamixünkből. Akik azt akarják, hogy kivezessük az orosz kőolajellátást, a diverzifikációval érvelnek" - folytatta.
"Jelenleg két kőolajvezeték vezet Magyarországra, és Brüsszel azt akarja, hogy a diverzifikáció jegyében az egyiket megszüntessük. De hogy lehet diverzifikációnak nevezni az egyik vezeték megszüntetését? Hogyan lehet biztonságosabbnak tekinteni egy vezetéket, mint kettőt?" - tette fel a kérdést.
A miniszter ezt "őrültségnek, teljes logikátlanságnak" minősítette, s megjegyezte, hogy a tapasztalatok alapján Magyarország nagyra értékeli az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködést.
"Soha nem okoztak csalódást. A szállítások is mindig megérkeztek. Amikor több kellett, többet kaptunk, amikor kevesebb kellett, kevesebbet kaptunk. A szerződéseket mindig tiszteletben tartották"
- sorolta.
Továbbá kiemelte, hogy az energiaellátással kapcsolatos döntéseknél kizárólag a nemzeti érdek számít, márpedig az az ellátásbiztonság és az Európai Unió legalacsonyabb gázárainak fenntartása.
"Tehát ragaszkodunk szuverén jogunkhoz, hogy biztosítsuk Magyarország biztonságos ellátását, s hogy a magyar családok Európa legalacsonyabb gázárait élvezhessék. Ragaszkodunk ezen álláspontunkhoz, függetlenül attól, hogy milyen nyomást gyakorolnak ránk"
- összegzett.
Végül pedig üdvözölte, hogy a patrióta pártok minden támadás ellenére Európa-szerte előretörnek, és ennek nyomán a kontinens előbb-utóbb visszatérhet "a racionalitás és a józan ész útjára".
A miniszter erről a témáról beszélt szerda reggel az orosz Izvesztyija nevű lapnak is. Ebben azt is kifejtette, hogy a magyar infrastrukturális hiányosságok miatt
a Barátság kőolajvezeték nélkül az ország „fizikailag” képtelen lenne üzemanyaggal ellátni magát, ezért a vezetéken esett bármilyen kárt a magyar kormány az ország szuverenitását fenyegető veszélynek tekinti.
Az orosz-ukrán háború során a Barátság kőolajvezeték szivattyúállomásait egyébként már többször is támadás érte.
A kormány ragaszkodik Magyarország biztonságos energiaellátásához és ahhoz, hogy a magyar családok továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb gázárait élvezhessék - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.
A tárcavezető az Orosz Energiahét panelbeszélgetésén vett részt, amelyen "őrültségnek" nevezte, hogy az európai vezetők szemében a diverzifikáció valamelyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, miközben a magyar kormányzat inkább minél több szállító és tranzitútvonal elérhetővé tételét célozza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A milliárdos Lázár János most épp 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbánnal mélyszegénységbe
A TISZA Párt elnöke szerint a miniszter egy igazságtalan nyugdíjtervet támogat. Magyar Péter azonban SZÉP-kártyás utalvánnyal segítené a nyugdíjasokat.
Magyar Péter szerint a milliárdos Lázár János most épp a 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbán Viktorral együtt mélyszegénységbe. A TISZA Párt elnöke szerdán, a közösségi oldalán azt írta:
"2010 óta ötszörösére nőtt a létminimum alatt élő nyugdíjasok száma. Orbán Viktor kormányzása alatt majd egymillió nyugdíjasnak elfogy a pénze a hónap 20. napja után és 1000 forintja sincs naponta élelmiszerre, választania kell a gyógyszer és az élelmiszer között."
Lázár János, építési és közlekedési miniszter a kedd esti, kaposvári Lázárinfón arról beszélt, hogy szerinte nem lenne célszerű a kisebb nyugdíjak jelentős emelése. Felidézte, hogy 2001-ben már próbálkoztak hasonlóval, de az szerinte „politikai nehézségeket és igazságtalanságérzetet okozott”. Úgy véli, a 14. havi nyugdíj valódi megoldást jelentene.
"Mit tesz a választásokhoz közeledve a pánikban lévő kormány? 14. havi nyugdíjról kezd el hazudni. Nem a létminimum alatt élőknek, nem a 140 ezer forint alatti nyugdíjban részesülőknek akar érdemi segítséget adni, hanem az egymilliós nyugdíjat felvevőknek ígér 14. havi nyugdíjat."
Emlékeztetett rá, hogy a TISZA más megoldást javasol:
"A TISZA-kormány amellett, hogy megtartja a 13. havi nyugdíjat, maximum 200 ezer forintos SZÉP-kártyát ad a nyugdíjasoknak élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre. Ez egymillió nyugdíjasnak több mint a 14. havi nyugdíj lenne. De egy jelenleg 80 ezer forint nyugdíjban részesülőnek plusz 2,5 havi nyugdíj.
És emelett a TISZA 120 ezer forintra emeli az ez alatti nyugellátásban részesülők nyugdíját. Ez több százezer embernek 50 %-os nyugdíjemelést is jelent. És jelentősen emeljük a 140 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők nyugellátását".
Úgy számol, hogy a miniszter által javasolt elképzelés alapján "az alacsony nyugdíjban részesülő százezreknek Lázár szinte semmit nem adna, de a havi egymillió forintot bezsebelő régi elvtársak plusz egymilliót kapnának”.
A G7 szerint 2025-ben 536 milliárd forintot költöttek az állami költségvetésből a 13. havi nyugdíjakra. Ha bevezetnék a 14. havit is, az körülbelül ugyanekkora kiadással járna - írja a Telex.
A TISZA Párt idén szeptemberben mutatta be nyugdíjprogramját. Ebben sávos emelést ígértek az alacsony nyugdíjaknál, valamint 120 ezer forintos minimálnyugdíjat. Emellett azt is vállalták, hogy kormányra kerülésük esetén megtartják a 13. havi nyugdíjat, és még 200 ezer forintos SZÉP-kártya utalványt is adnának a nyugdíjasoknak. Ezt élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne elkölteni.
Magyar Péter szerint ez az utalvány egymillió nyugdíjas számára több pénzt jelentene, mint a 14. havi nyugdíj.
Magyar Péter szerint a milliárdos Lázár János most épp a 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbán Viktorral együtt mélyszegénységbe. A TISZA Párt elnöke szerdán, a közösségi oldalán azt írta:
"2010 óta ötszörösére nőtt a létminimum alatt élő nyugdíjasok száma. Orbán Viktor kormányzása alatt majd egymillió nyugdíjasnak elfogy a pénze a hónap 20. napja után és 1000 forintja sincs naponta élelmiszerre, választania kell a gyógyszer és az élelmiszer között."
Lázár János, építési és közlekedési miniszter a kedd esti, kaposvári Lázárinfón arról beszélt, hogy szerinte nem lenne célszerű a kisebb nyugdíjak jelentős emelése. Felidézte, hogy 2001-ben már próbálkoztak hasonlóval, de az szerinte „politikai nehézségeket és igazságtalanságérzetet okozott”. Úgy véli, a 14. havi nyugdíj valódi megoldást jelentene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Büntetőfeljelentést tett Orbán Viktor ellen egy EP-képviselő, kémszoftveres támadás gyanúja miatt vizsgálatot kért
A német Daniel Freund szerint egy levélben megküldött kémszoftverrel próbálták megfigyelni őt. Úgy véli, a támadás hátterében a magyar titkosszolgálat állhat.
Daniel Freund, a német zöldpárti EP-képviselő feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök ellen, miután az európai parlamenti választások előtt megpróbálták feltörni a levelezését kémszoftverrel.
A feljelentést a Gesellschaft Für Freiheitsrechte (GFF – Társaság a Szabadságjogokért) nyújtotta be Németországban. A dokumentumot a Politico szerezte meg, és az „Orbán Viktor és ismeretlenek” megfogalmazás szerepel benne. A feljelentés a krefeldi ügyészséghez, illetve a kiberbűnözéssel foglalkozó hatóságokhoz került, és arra kérik őket, hogy indítsanak vizsgálatot.
A képviselő és a jogvédő szervezet közös közleményt adott ki. Ebben Freund azt mondta:
„Vannak arra utaló jelek, hogy a magyar titkosszolgálat áll a támadás mögött.” A közlemény szerint az Európai Parlament informatikai szakértői is úgy vélik, hogy a magyar kormány lehet a megfigyelési kísérlet hátterében.
A feljelentés szerint 2024 májusának végén egy ismeretlen személy, aki ukrán diáknak adta ki magát, levelet küldött Daniel Freund hivatalos parlamenti e-mail címére. Ebben arra kérte, hogy írjon néhány sort Ukrajna uniós csatlakozásának támogatásáról. A levél tartalmazott egy linket is, de a képviselő nem kattintott rá.
Az EP informatikusai figyelmeztették a politikust, hogy a link egy kémszoftvert rejtett. A programot valószínűleg az izraeli Candiru cég készítette, amelyet az amerikai kormány már 2021-ben feketelistára tett emberi jogsértések miatt.
A közleményben Freund úgy fogalmazott:
„Ez nem meglepő: Orbán megveti a demokráciát és a jogállamiságot. Ha a gyanú beigazolódik, az felháborító támadást jelentene az Európai Parlament ellen.”
A feljelentésben nyomozást, tanúk kihallgatását és független igazságügyi vizsgálatot sürgetnek. A Politico megkereste a magyar kormányt is, de nem érkezett válasz.
Daniel Freund korábban is bírálta a magyar kormányt. Ő kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság fagyassza be a Magyarországnak szánt uniós pénzek egy részét. 2023-ban azt javasolta, hogy Magyarország ne tölthesse be az EU Tanácsának soros elnökségét. Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője emiatt „lenácizta” a német politikust. Freund idén májusban a Blikknek adott interjúban azt mondta, hogy a Magyarországnak járó uniós támogatások teljes felfüggesztését is követelik - írja a 24.hu.
Daniel Freund, a német zöldpárti EP-képviselő feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök ellen, miután az európai parlamenti választások előtt megpróbálták feltörni a levelezését kémszoftverrel.
A feljelentést a Gesellschaft Für Freiheitsrechte (GFF – Társaság a Szabadságjogokért) nyújtotta be Németországban. A dokumentumot a Politico szerezte meg, és az „Orbán Viktor és ismeretlenek” megfogalmazás szerepel benne. A feljelentés a krefeldi ügyészséghez, illetve a kiberbűnözéssel foglalkozó hatóságokhoz került, és arra kérik őket, hogy indítsanak vizsgálatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
