„A legfontosabb lenne ilyenkor őszintén szembenézni a helyzettel” – Bod Péter Ákos a legfrissebb GDP adatokról
A magyar gazdaság még mindig recesszióban van. 27 éve (mióta mérik a negyedéves GDP adatok változását) nem volt példa rá, hogy annyira hosszú ideig csökkenjen a gazdasági teljesítmény, mint most, vagyis egy éven át. A szerdán közzétett második negyedéves adat 2,4 százalékos csökkenést mutat az egy évvel korábbi értékhez képest.
Nagy Márton miniszter az adatsort kommentálva azt mondta, ez a mélypont, ősszel megkezdődik a gazdaság „visszapattanása”. Hogy valóban ez várható-e, arról Bod Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti bank korábbi elnökével beszélgettünk.
– A kormánypárti sajtó sikerként adja elő az, míg mások azt mondják, hogy ezek lesújtó adatok, hol az igazság?
– Az adatok némileg meglepők, de inkább papírformának mondanám az első hat hónapot. Most az jött ki, hogy a második negyedév ebben az évben 2022 második negyedévéhez képest bő 2%-kal lejjebb van. Ezek még előzetes adatok, még némileg módosulhat a GDP-számítás, de hogyha vesszük ezt a 2,3%-ot, akkor azt lehet mondani, ez papírforma. 2022 második negyedéve nagyon speciális időszak volt.
rengeteg a bekerülő pénz: az adócsökkentés, a minimálbér jelentős megemelése, szektorokba adott külön pénzek, fegyverpénz, meg egy-két kiválasztott ágazatnak, meg a vállalkozói körnek nyújtott jelentős hitelnyújtás, amit hol a Nemzeti Bank, hol az Eximbank, hol a költségvetés, hol valamilyen vállalatmentő alap intézett. Ezt már nem is nagyon lehet követni. Ezek a pénzek együttesen feltolták a magyar bruttó hazai terméket. A 2022-es év, ami Európában az orosz támadás után egy nagyon kockázatos, törékeny év volt, Magyarországon 4,6%-os GDP növekedéssel zárult.
Az már kellemetlen, hogy némileg az első negyedév alatt van. Ez a 0,3 % azt jelenti, hogy bizony ez recesszió. Ez a mínusz 0,3% önmagában nem lenne megrázó, és európai összefüggésben nem is olyan jelentős, de azért a kettő együtt azt jelenti, hogy a magyar gazdaság most már negyedik negyedévében egy olyan pályán van, ahol mindig egy kicsit lejjebb van az output, mint a csúcs. Viszont ez a csúcs a mi esetünkben egy mesterséges csúcs. Tehát igazából azt gondolom, hogy az mond igazat, aki nem azt állítja, hogy ez az elmúlt harminc év legnagyobb mélypontja, mert hallottam ilyet is, de ez félreértés.
Amit a kormányzat mond, a kormányzati sajtó, vagy az azt támogató médiumok, azért komikus, mert ez a kormányzat erre az évre másfél százalékos növekedést mondott ki, erre építette a maga kalkulációját, és a jövő évi költségvetést pedig arra, hogy erre a másfél százalékos növekedésre jövőre még 4 százalékos növekedés jön, és hogy mi gyorsabban fogunk fejlődni az európai átlagnál. Ez tudható volt, hogy alaptalan. Tehát ebben a nagy meglepetés nincs. Ha megnézem a forint árfolyamát, a pénztulajdonosok megvonták a vállukat, mert mondom még egyszer, ez szinte papírforma, de azért arra utal, hogy a magyar hivatalos számítások valami olyasmi képet rajzolnak ki, és ezt komolyan is akarják vetetni a külvilággal, aminek nincs meg a realitása.
– Mi kell ahhoz, hogy kilábaljunk a recesszióból?
– A külső környezet nem rossz. Viszont a magyar gazdaság sajnálatos módon nagyon-nagyon energiafüggő, és ezt a függést nem csökkenteni, hanem érthetetlen módon még növelni is akarja a kormányzat. A nemzetközi olajárra és gázárra semmilyen ráhatása nincsen a magyar hatóságoknak. Tehát ami a kilábalást segíti, az előfeltételek részben rajtunk kívül vannak. A belső fogyasztás pedig nagyobbat esett vissza, mint lehetett gondolni, és ez nem annyira csoda, mert bár a bérek növekedtek valamennyivel, de
Az lenne a jó, hogyha a magyar infláció összezsugorodna, legalább a bolgár-román mértékre lezuhanna. Ennek a legfőbb eszköze a Magyar Nemzeti Bank politikája, mely magasan tartva a kamatokat stabilizálja a forintot, és ezzel megóv minket egy inflációs tényezőtől, viszont a magas kamatszint miatt kevesebb a beruházás, ipari beruházás, kevesebb a lakásberuházás, nehezebben váltanak autót az emberek, mert drágább a hitel. Az így kialakult helyzetben a növekedés tényezői nem látszanak. A legfontosabb lenne ilyenkor őszintén szembenézni a helyzettel, mert most a beadott költségvetés arra az illúzióra épül, hogy tulajdonképpen felszívódott a probléma, és aztán a magyar gazdaság köszöni szépen, rátér egy dinamikus pályára. Hát ezt hallottam, mégpedig minisztertől. Igaz, mondott más dolgokat korábban is, de ez nem nagyon tesz jót, mert lehet látni, hogy a valóság nem ez.
– Nagy Márton miniszter lehet, hogy azért fogalmazott így, mert a jövő évi költségvetéshez elvárt teljesítmény már csak úgy valósulhatna meg, ha egy ilyen mesebeli visszapattanás bekövetkezik a második félévben?
– Én nem tudom megítélni egy politikai mondásnak az értelmét. Az bizonyos, hogy a szakmai közönség ilyenkor a vállát vonogatja, mert ezek a megállapítások nem fedik a valóságot. Már csak azért is különös a dolog, mert az európai konjunktúra nem rossz. Tehát nem nagyon lehet a külvilágot okolni. Egy olyan tényező van, amiben a kormányzati védekezésnek van alapja, ez az európai pénzekhez való hozzáférés, az RRF-nek nevezett helyreállítási alap, annak az ingyenes kedvezményes hitelrésze, amire nagyon nagy szükség volna, illetve a hétéves pénzügyi keretből lehívható felzárkóztatási pénzekre is. Ezek valóban tudnak dinamizálni. Na de itt
Ha egy tényezőt kellene megneveznem, amire ráhatása van a kormánynak, az nem a gázár, nem az olajár, nem az agrártermés, hanem az uniós pénzekhez való hozzáférés, ami dinamizálhatná valamilyen mértékben a magyar gazdaságot. Eközben a román, a bolgár, a cseh, a szlovák, szlovén gazdaságok hozzá tudnak jutni ezekhez a forrásokhoz. A magyar pénzek is ott vannak, senki se vitte el, de nem lehet hozzáférni, mert a feltételek eddig nem teljesültek.
– A magyarországi infláció jóval felette van a többi ország adatának. Ez a kirívó különbség is a hiányzó európai uniós pénzek miatt van? Mert a kormány az elhibázott brüsszeli szankciókra fogja a dolgot.
– Ez egy teljesen alaptalan és immár komikus visszatérő szövege a propagandának. Ha már a szankciók szóba jönnek, ami igazán kemény, fáj, és a németeket például nagyon nagy kiadásba verte, hogy hogyan váljanak le teljesen az orosz energiaellátástól. Ezt Magyarország meg se csinálta. Az energiához hozzáférést nem érinti semmilyen szankció ránk nézve hátrányosan. Tehát ez egy nagyon rossz szöveg. Valóban a magyar infláció toronymagasan a legnagyobb, és senki sem tud minket ledönteni erről az első helyről, és attól félek, hogy jövőre sem, egyébként. A magyar helyzet sajátos, és a sajátosság egyik oka az
Ne felejtsük el, hogy óriási volt a költségvetés hiánya, sokkal nagyobb, mint a megengedett. Ezért most még ráadásul egy befékezés is vár az állami pénzügyeken keresztül a gazdaságra. Ebben az összefüggésben is nagyon-nagyon fontos lenne az uniós pénzekhez való hozzáférés.
– Nagy Márton azt is mondta, hogy többek között még a német gazdaság stagnálása sem segített. Ez azt is jelentheti, hogy túlságosan is függünk egy ország gazdaságától?
– Az valóban érdekes, hogy míg az európai konjunktúra egy kicsivel jobb, mint ahogy az elemzők várták, de ebben az európai konjunktúrában a német nem nagyon áll annyira jól. Talán egy ezreléknyi zsugorodást regisztráltak ott is, kisebbet, mint a mi recessziónk, de valóban, nem tökéletes a német gazdaság helyzete. Azonban pontosan a fejlesztési miniszternek csínján kellene bánni ezzel az érvvel, mert miért is ekkora gond ez Magyarország számára? Ekkora mértékben talán Szlovákia függ, mint Magyarország iparilag például a német gazdaságtól.
Így azonban, amikor a német gazdaság lelassul, vagy beragad egy szinten, az közvetlenül kihathat a beszállító láncolatra. De ebből nem következik, hogy ezzel meg lehetne magyarázni az összes bajunkat. Viszont az iparfejlesztésnél ügyelni kellene arra, hogy egy gazdaság ne függjön nagymértékben egyetlen ágazattól, például az automobilizmustól. Azonban most is pontosan arra irányul a kormányzat fejlesztési stratégiája, hogy annak
Ebből nagy fejlesztési erőfeszítéssel nagyhatalommá akar válni, miközben tudjuk, hogy mind a két szóba jövő iparágnak nagyon nagy az energiaigénye, az pedig importot jelent, az import pedig külső függést jelent, és azt se hallgassuk el, hogy alapvetően orosz függést jelent, hiszen fizikai és egyéb okok miatt a gázolaj és áramellátás alapvetően keletről jön. Tehát ez korábban is nagyon kérdőjeles, most pedig egyenesen az azonnali felülvizsgálást igénylő vonatkozása a magyar fejlesztéspolitikának.
– Ugyanakkor azt is mondja a miniszter, hogy „a jármű- és az akkumulátorgyártás jól teljesít, az export szárnyal”, erre hivatkozik, mint stabil pontra a gazdaságban.
– Nos, hát itt az ellentmondás. Egy olyan iparágnak a fejlesztését dicséri, amely nagyon kötődik a ciklushoz, és ahogy megemlítette az exportot, tegyük hozzá, hogy miután ezeknek a tevékenységeknek nagyon kicsi a hozzáadott értéke, ezért
Ez egy külön téma, de a mostani helyzetben is jelzi, hogy a magyar gazdaság nagyon ki van téve a külső körülményeknek, a belső öröklött gondoknak. Én öröklöttnek tekintem az államadósságnak a nagyon jelentős mértékét, öröklöttnek tekintem az európai intézményekhez való viszony elromlását, mely következtében most ott állunk, hogy
– Azt mondják, hogy októberre egy számjegyűvé válhat az infláció. Ez valóban stabil tendencia, vagy lehetnek még meglepetések?
– A jövőt nem lehet látni, de a múltat igen. Azt látjuk, hogy az Európai Unióban, az eurózónában különösen, tavaly novemberben elérték a csúcsot, és onnantól lefele megy az inflációs ráta, és Magyarországon kívül most már talán mindenhol egy számjegyű.
Ezért tehát azt lehet feltételezni, ha valóban nem jön közbe valamilyen lehetetlen fordulat, akkor ez az inflációs ütem lejjebb megy. Nyugat-Európában most már egy ideje 5% körüli az inflációs ráta. Ez is nagy, ez is lejjebb fog menni, hogy nálunk mennyi lesz, nem tudjuk. Azt lehet látni, hogy a következő éves költségvetésben 6%-os éves inflációs rátát írt be a kormány, meglátjuk.
– Ezzel számolhatunk?
– Meglátjuk. A Magyar Nemzeti Bank azt mondta, hogy szerinte ez egy kicsit sok, és azt lehet lejjebb is vinni. Én személyesen nem végeztem még makroszámítást, de körülbelül ez az 5 és 7 százalék közötti tartomány sajnos elég valószínű. Azért nagyon sajnos, mert abban az időszakban már - a hacsak nem fordul fel a világ - az európai inflációs környezet 2-3% között lesz. Tehát megint az lesz, hogy a magyar infláció ugyan már nem olyan irdatlan nagy számokkal dolgozik, de kétszeres lesz az üteme, mint a környezetünknek.
Ez is arra utal, hogy a magyar gazdaság pénzügyi alapjai bizony ingatagok.