hirdetés

A laboratóriumi szakorvos nem ajánlja, hogy az oltás után bárki vérvizsgálatot végeztessen

Szerinte ugyanis a laikusok ezeket a leleteket nehezen tudják értelmezni, ehhez mindenképp szakember kell. Viszont még ők sem tudják, hogy a koronavírussal szembeni védettségben milyen jelentőségük van ezeknek az értékeknek.
Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Sorra kerülnek fel a közösségi oldalra a főként magánlaborokban elvégzett antitest-vizsgálatok eredményei. Ezek az IGG-t, az immunoglobulinok szintjét mutatják a koronavírus elleni oltások után. Ez az érték a vírus tüskefehérje ellen termelődött ellenanyag-szintjét jelöli.

Sokan esnek kétségbe, ha az eredmény negatív vagy a számot nem érzik elég magasnak.

Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos azt mondta az RTL Híradónak:

"Én egy magánlaboratóriumban dolgozom, ahol többek között az ilyen jellegű vizsgálatok nyilvánvalóan bevételi szempontból lényegesek, és magam ellen beszélek, de NEM javaslom azt, hogy mindenki az oltás ellenőrzése céljából ilyen vizsgálatokat végezzen folyamatosan, felesleges".

Nem javasolja, hogy az oltás hatékonyságának ellenőrzése céljából bárki vérvizsgálatot végeztessen. Szerinte ugyanis a laikusok ezeket a leleteket nehezen tudják értelmezni, ehhez mindenképp szakember kell. Viszont még ők sem tudják, hogy a koronavírussal szembeni védettségben milyen jelentőségük van ezeknek az értékeknek.

A szakemberek sem tudják még, van-e összefüggés a magasabb antitestszám és a nagyobb vagy épp hosszabb ideig tartó védettség között. Még most folynak vizsgálatok annak kiderítésére, hogy az ellenanyag hogyan, meddig véd.

"Az a baj, jelen pillanatban nem tudjuk biztonsággal meghatározni, hogy az immunoglobulin-meghatározások, így az IGG meghatározás tükrözi-e ezt, hogy ő védett, illetve, ha ő védett, akkor kicsit védett vagy nagyon védett" - mondta.

hirdetés

Félév, egy év után lesz majd lehetőség arra, hogy az egyes vakcináknál megmondják, hogy mennyi ideig nyújtottak védettséget. Nem mindegy az sem, hogy milyen antitestet vizsgálnak. Vannak komoly, költséges vizsgálatok is, amik pontosabb értékeket tudnak adni. A piacon kapható tesztek is eltérőek, még a mértékegységek is változóak - mondja a szakember.

Úgy véli, hogy az oltásoknál a második vakcina beadását követő 10-14 nap után szinte biztosan kialakul valamilyen védettség. De ezt szerinte fölösleges egyénileg ellenőriztetni.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A számokat méricskélni Rusvai Miklós víruskutató szerint sem érdemes. Úgy véli, hogy ezeket a számokat méricskélni nem érdemes, hogy az 615 vagy 5314. Az számít, hogy 50 feletti értéket kapunk vagy 50 alatti értéket.

A tisztifőorvos szerint pedig az se aggódjon, akinek nem mutattak ki ellenanyagot, mert nagyon is lehetséges, hogy a sejtes immunitása a háttérben működik, ő védettnek minősül.

Boldogkői Zsolt virológus szerint az biztosnak látszik, hogy akinek van antitestje, az valamennyire védett a vírussal szemben: "Hogy ezzel az információval mit kezdjen, az megint más kérdés, mivel nem tudjuk pontosan még ha védettek is vagyunk, ha elkapjuk a vírust, akkor képesek vagyunk-e továbbadni, ezek az információk még nem bizonyosak. Ezért ebben az esetben is tartsuk be a különböző óvintézkedéseket."



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

A teljesen beoltottaknak már nem kell maszkot viselni a legtöbb helyen Amerikában

Sőt, többségében már távolságtartásra sem kell figyelniük.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2021. május 14.

hirdetés

Az Amerikai Járványügyi Hivatal csütörtökön kiadott útmutatása szerint

a teljesen beoltott embereknek nem kell viselniük maszkot kültéren, illetve a legtöbb beltéri helyszínen sem.

A CDC tájékoztatása szerint

a teljesen beoltott embereknek a legtöbb helyen már távolságot sem kell tartaniuk

- írja a Reuters.

Ezek az enyhítések azokra vonatkoznak, akiket már teljesen beoltottak: tehát kétdózisú vakcinák esetében a második dózis után két héttel, míg az egydózisú Janssen-vakcina esetében az oltás után két héttel.

Ugyanakkor a CDC azt is mondja, hogy a teljesen beoltott embereknek továbbra is maszkot kell viselniük, ha azt a szövetségi, állami, helyi törvények előírják, és be kell tartaniuk a vállalkozások előírásait és a munkahelyi útmutatásokat is. Illetve a hivatal továbbra is azt ajánlja, hogy a beoltott emberek is viseljenek maszkot például a repülőgépeken és vonatokon, valamint a repülőtereken, a tranzitállomásokon, a tömegközlekedésben, valamint kórházakban és az orvosi rendelőkben.

hirdetés

Kemenesi Gábor virológus a hírre reagálva a Facebook-oldalán azt írta, végre megérkezett a válasz arra, hogy lesz-e még valaha maszk nélküli életünk.

"Hogy lehetséges ez? Végre elég bizonyíték gyűlt össze, egyelőre az mRNS vakcinák esetében, hogy a teljes vakcinációt követően a vírussal való megfertőződésre kevesebb/jóval kevesebb mint 1%-nyi esély van.

Nemrég hallhattunk azokról a tesztekről, amelyek az mRNS vakcinák esetében mérték fel a tünetmentes fertőződés lehetőségét, amely a második vakcinát követően 90%-kal csökkent. Azonban nagyobb mintaszámon, eltérő közegekben, munkakörülmények közt nem volt teljes a kép. Az újabb adatok rendkívül pozitívak, munkakörnyezet függvényében 0,05-0,9%-os a vírussal való fertőződés esélye" - írja posztjában a virológus, aki szerint

"ez az idei év egyik legjobb híre, amely nem csupán a biztató jövőt festi elénk, de a lehető leghangosabb jelzés a vakcinák fontosságára vonatkozóan",

és a tegnapi napot, amikor a CDC ezt a szabályozást léptette életbe, "felírhatjuk a járvány történetének könyvébe".

A teraszok nyitása óta itthon is még inkább felmerül a kérdés, szükség van-e továbbra is a kötelező szabadtéri maszkviselésre, hiszen ott a fogyasztó vendégek számára nem előírás, néhány méterre tőlük, az utcán azonban igen. Duda Ernő virológus lapunknak korábban azt nyilatkozta: egyelőre nem tartja indokoltnak a szabály eltörlését.

"Indokoltnak semmiképp nem mondanám, még akkor sem, ha a zárt helyek összehasonlíthatatlanul veszélyesebbek, hiszen szabadtéren nemcsak a népsűrűség ritkább, hanem a levegő is mozog"

– nyilatkozta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: igaz, hogy meleg és száraz időben valóban kevésbé terjed a vírus, ha azonban jön egy hűvösebb, esősebb időszak, ez a tendencia máris megfordul.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Érettségiző diák: Sokan koronavírusosan mentek vizsgázni, volt, aki ott kapta el

Egy lány a középszintű vizsgákon még részt tudott venni, de miután megfertőződött, az emelt szintűre már nem tudott elmenni, emiatt az érvényes érettségitől és az egyetemi felvételitől is elesett.
Fotó: MTI/Varga György - szmo.hu
2021. május 14.

hirdetés

Több végzős diák lemaradt az érettségiről azért, mert koronavírus-fertőzött volt, vagy karanténban kellett maradnia. De arra is volt példa az egyik vizsgázó szerint, hogy sokan éppen azért, mert nem akarták bukni az érettségit és vele együtt az egyetemi felvételit, fertőzötten mentek be vizsgázni.

„Sokan úgy voltak vele, hogy inkább akkor covidosan is bemennek, amire nagyon sok példa volt. Hiszen a barátnőm, aki elkapta a covidot, az érettségik előtt három hétig direkt nem ment sehova, viszont a középszintű érettségiről már a coviddal távozott, tehát valószínűleg valaki behozta az iskolában a vírust”

– nyilatkozta Csatár Eszter az ATV Híradónak.

A lány barátnője emiatt nem tudott részt venni két emelt szintű vizsgáján, emiatt az érvényes érettségitől és az egyetemi felvételitől is elesett.

Cseke Eszter petíciót indított, hogy a karanténba került érettségizők pótnapon vizsgázhassanak. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár korábban ugyanis azt mondta, hogy akik most megfertőződnek és emiatt nem tudnak érettségizni, azok legközelebb októberben vizsgázhatnak a pótérettségin.

Az ADOM Diákmozgalom már januárban felhívta a figyelmet erre a problémára.

hirdetés
„Csak azért, mert megbetegedtek koronavírusban és becsületesen otthon maradtak, igyekeztek senkit sem megfertőződni, emiatt részesültek diszkriminációban? Konkrétan lemaradtak a saját érettségijükről. Mi ezt egy felháborító dolognak tartjuk!”

– jelentette ki Schermann Fruzsina, az Adom diákmozgalom szóvivője.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Falus Ferenc: „Nem kellene tartalékolni, oltani kell, de azonnal!”

A volt országos tisztifőorvos egy posztban reagál Orbán Viktor szavaira.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 14.

hirdetés

Orbán Viktor hosszan beszélt a koronavírus elleni oltásról péntek reggel a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök elmondta, 944 ezer olyan regisztrált van, aki még nem vette fel az elérhető vakcinát, Orbán szerint olyanra várnak, ami nincs. Most pedig a Pfizer oltóanyagából nincs elég.

A miniszterelnök elmondása szerint átlagosan hetente 330 ezer adag érkezik a Pfizertől, ebből általában 180-185 ezret második oltásra kell felhasználni.

Most a 16-18 éveseknek tették félre az első oltásra szánt adagokat, de ha az ő kampányoltásuk lezajlott, hetente 150 ezren kérhetnek majd Pfizert, ennyi jut a következő hetekben Orbán szerint. Arról is beszélt, hogy bár még nem lehet tudni, hogy kell-e harmadik oltás ősszel, a kormánynál már felbecsülték, hogy mennyi tartalékra van szükség, a szükséges megrendeléseket leadták.

Falus Ferenc a Facebook-oldalán reagált a miniszterelnök szavaira.

hirdetés
"Ha tényleg sietnénk az átoltottság növelésével, akkor 4 hétig, heti 330 ezer embert lehetne beoltani. Így 1.290.000 ember kaphatná meg az első oltást, a következő hónapi szállítmányokból pedig a másodikat. Nem kellene tartalékolni, oltani kell, de azonnal!"

- fogalmazott a volt országos tisztifőorvos.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán a Karikó Katalinnal való találkozásáról: „Csomó érdekes dolgot mondott, volt, amit megértettem”

A kémcsövek és a védőoltás mellett viszont olyan szakmai kérdéseket is megvitattak, mint a disznósajt vagy a fűszerpaprika.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher - szmo.hu
2021. május 14.

hirdetés

Mint megírtuk, Orbán Viktor csütörtökön találkozott Karikó Katalinnal, azzal a világhírű magyar biokémikussal, akinek óriási szerepe volt a koronavírus elleni vakcinák, azon belül is az újfajta mRNS-vakcinák technológiájának kifejlesztésében.

A miniszterelnök sajtófőnöke annyit árult el a találkozóról, hogy "a kötetlen beszélgetés során a tudós személyes életútjáról, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséről, a magyar tudomány nemzetközi teljesítményéről és az oltás fontosságáról is szó esett".

Péntek reggeli rádióinterjújában viszont a kormányfő részletesen elmesélte, milyen témák kerültek szóba köztük.

"Csomó érdekes dolgot mondott, orvosbiológiai szakmai dolgokat is, volt, amit megértettem. Egy ilyen beszélgetés egy magamfajta jogász számára nem olyan egyszerű"

- kezdte viccelődve.

hirdetés

Ezután méltatta a biokémikust, aki szerinte ma ő a legismertebb ma élő magyar a világon, és méltán az, hiszen egy olyan teljesítménnyel jutott el a világhírnévig, amellyel sok millió ember életét lehet megmenteni.

"Ismét egy nagy magyar teljesítménnyel állunk szemben. Van abban valami nagyszerű, ha valaki Kisújszállásról kiindulva a ma élő legismertebb magyarrá válik"

- mondta.

Azt is hozzátette, hogy bár ő nem volt a kémcsöveknél, amikor a kutatónő a kísérleteket folytatta, mégis büszkének érezte magát, mert szerinte "mi is benne vagyunk ebben, mert mi egy közösség vagyunk", egy nemzeti közösség és egymás sikerébe is belelátjuk magunkat".

Mint mondta, biztonságban érezte magát attól, hogy van egy olyan magyar ember, aki tud mindent a koronavírus elleni oltásról, és bármikor fel lehet hívni ez ügyben, ha bármi baj van, és tanácsot tud adni, hogy mit tegyünk. Szerinte mindannyiunk biztonságérzetét növeli az a tudás, amit a csütörtöki találkozás során a biokémikustól megszerzett.

Ugyanakkor lazább témák is előkerültek a beszélgetés során, például a disznósajt vagy a fűszerpaprika.

"Ha jól emlékszem, akkor hentes családból is származik a professzor asszony, úgyhogy a kémcsövek és a védőoltás mellett meg tudtunk vitatni szakmai kérdéseket, mint a disznósajt és hasonló ügyeket. A paprikát csak Szegedről, mondta, én is így tudom. Nagyon barátságos és a saját gyökereire, magyarságára büszke professzor asszonnyal találkoztam"

- mesélte.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: