Újpesten furcsa kálvária kezdődött, amikor az MKKP-s Nagy Dávid úgy döntött, hogy ideje kicsit belenézni, mire költi az önkormányzat az adófizetők pénzét - írta meg a Telex.
Nagy egyszerűen csak annyit kért, hogy kapja meg az 5 millió forint feletti szerződések másolatát a 2023-24-es időszakra vonatkozóan. Az önkormányzat azonban először nem azt küldte el, amit kért, majd közölték vele, hogy szerinte nem is lenne joga ilyeneket kérni.
Nagy és az MKKP nem hagyta annyiban a dolgot, és egyesével kérték ki mind a 88 szerződés másolatát. A válasz? A jegyző szerint ez
„kifejezetten ártó szándékú”, „öncélú” és kimeríti „a fárasztás fogalmát”. Sőt, azzal érveltek, hogy az adatigénylés „nem szolgál közcélt”.
A kért szerződések másolatát végül nem kapták meg.
Újpesten furcsa kálvária kezdődött, amikor az MKKP-s Nagy Dávid úgy döntött, hogy ideje kicsit belenézni, mire költi az önkormányzat az adófizetők pénzét - írta meg a Telex.
Nagy egyszerűen csak annyit kért, hogy kapja meg az 5 millió forint feletti szerződések másolatát a 2023-24-es időszakra vonatkozóan. Az önkormányzat azonban először nem azt küldte el, amit kért, majd közölték vele, hogy szerinte nem is lenne joga ilyeneket kérni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kétmilliárd forintot is kaphat a Jókai utcai házomlásban megsérült balerina, aki élete végéig havi 3,5 milliót kap kártérítésként
A bíróság pénteken pontot tett az ügy végére, és jóváhagyta a peren kívüli egyezséget. A felelős cégek felszámolása sem akadály, a hatalmas összeget a biztosítóknak kell kifizetniük.
Élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot és egy összegben 200 millió forintot kap az a balerina, akire 2022-ben ráomlott egy felújítás alatt álló ház homlokzata a budapesti Jókai utcában. A Fővárosi Törvényszék pénteken jóváhagyta a felek sérelemdíjról szóló egyezségét, így a kifizetés biztossá vált – számolt be róla az RTL Híradó.
Az áldozat ügyvédje szerint a teljes összeg, amit a táncművész kaphat, idővel a kétmilliárd forintot is meghaladhatja.
A bíróságon Dr. Uzsoky Ágnes bíró mondta ki a végzést, amely jóváhagyta a korábban létrejött megállapodást: „A 2025. október 28-án létrejött, jelen végzés elválaszthatatlan mellékletét képező megállapodás 4–8. pontjaiban foglalt egyezséget jóváhagyja.”
A most jóváhagyott egyezség szerint Tóth Nikolett és édesanyja 15-15 millió forint sérelemdíjat kap. Ez azon a több mint 40 millió forinton felül értendő, amit az építtető cég már korábban kifizetett. A táncművész ügyvédje, Ikanov Gábor a Híradónak elmondta, hogy a járadék és a kártérítés együttesen biztosítják az áldozat jövőjét.
„200 millió forint kártérítés és sérelemdíj megfizetésére kötelezték a kárért felelős jogi személyeket, ezen felül pedig további havi 3,5 millió forintos járadék megfizetésére is, véghatáridő nélkül, vagyis amíg a jogosult meg nem hal” – magyarázta az ügyvéd. Bár a balesetért felelős cégek mindegyike felszámolás alatt áll, a kifizetést ez nem veszélyezteti, mert azt a biztosítóknak kell állniuk.
A korábbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a statikus tervezőmérnök, a műszaki vezető, a generáltervező és a kivitelező is hibázott, ezek a mulasztások együttesen vezettek a katasztrófához. A rendőrségi nyomozás során több szakembert is meggyanúsítottak, de ők nem ismerték el bűnösségüket.
A jogi hercehurca mellett Tóth Nikolettnek a mindennapokban is súlyos küzdelmet kell vívnia. A baleset óta kerekesszékben él, és az állapota az utóbbi időben jelentősen romlott.
„Rengeteg problémát okoz: nagyon erős fejfájást, vérnyomás-ingadozást, kézzsibbadást, arcpirosodást, ilyesmiket. Az elmúlt időszakban nagyrészt ki kellett hagynom a gyógytornákat és a munkát is” – mondta Tóth Nikolett. Orvosai szerint a panaszai megszüntetéséhez további műtétekre lesz szükség.
A tragédia 2022. június 27-én történt a VI. kerületi Jókai utca 1. szám alatti háznál, amikor a felújítás alatt álló épület homlokzati díszfala és tetőszerkezeti elemei az utcára zuhantak. A leomló törmelék négy járókelőt sebesített meg, a legsúlyosabban az Operettszínház táncművészét, aki többek között koponya- és gerincsérülést szenvedett.
Élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot és egy összegben 200 millió forintot kap az a balerina, akire 2022-ben ráomlott egy felújítás alatt álló ház homlokzata a budapesti Jókai utcában. A Fővárosi Törvényszék pénteken jóváhagyta a felek sérelemdíjról szóló egyezségét, így a kifizetés biztossá vált – számolt be róla az RTL Híradó.
Az áldozat ügyvédje szerint a teljes összeg, amit a táncművész kaphat, idővel a kétmilliárd forintot is meghaladhatja.
A bíróságon Dr. Uzsoky Ágnes bíró mondta ki a végzést, amely jóváhagyta a korábban létrejött megállapodást: „A 2025. október 28-án létrejött, jelen végzés elválaszthatatlan mellékletét képező megállapodás 4–8. pontjaiban foglalt egyezséget jóváhagyja.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németh Szilárd már bele is állt a látássérült aikidomesterbe, aki a Tisza csepeli képviselőjelöltje lesz
Kátai-Németh Vilmos megvakult, majd gyógymasszőr, danos aikidós, végül pedig ügyvéd lett. Most a budapesti 9-es számú választókerületért harcol majd meg, várhatóan nem a rezsibiztossal.
A jelöltek mögött több izgalmas életút is felsejlik: ezek közül az egyik legkiemelkedőbb Kátai-Németh Vilmosé, aki a többek között Csepelt is magába foglaló 9-es választókerület jelöltje lesz. A Dívány.hu két évvel ezelőtti cikke szerint Kátai kamaszkorában, édesanyja halála előtt tudta meg, hogy egy örökletes betegség miatt teljesen meg fog vakulni, és bár a látása elvesztése után mély válságon, sőt öngyilkossági gondolatokon is átment, végül az elfogadást és az újrakezdést választotta. Vakon gyógymasszőr lett, majd visszatért a küzdősportokhoz, a világon elsőként vált danos vak aikidomesterré, thai box edzőként és önvédelmi trénerként látóknak és látássérülteknek egyaránt tart edzéseket, róla szól a Fehér kard film, és a para-karate világbajnokságon is a magyar válogatott tagjaként indul.
Harmadik „életeként” elvégezte a jogi egyetemet, gyakorló ügyvéd, és egyik ügyfele szerint azért bízza rá az ügyeit, mert bár az életben „háromszáz méter hátrányból indul”, a rajt után mégis mindenkit lehagy.
Bár szinte biztosnak mondható, hogy a Fidesz nem a párt csepeli legismertebb emberét, Németh Szilárdot indítja ellene, most mégis a rezsibiztos állt bele Kátai-Némethbe a Facebookon. Németh azt írta:
„Ne engedjük, hogy Brüsszel bábjai a pénzünket és a fiainkat Ukrajnába vigyék! A Tisza-jelölti előválasztási komédia, Magyar Péter brüsszelita haszonélvezője a csepeli baloldali jelölt. Brutális adóemelés, a nyugdíjak megadóztatása, a 13–14. havi nyugdíj elvétele, a fogyatékkal élők és a családok kedvezményeinek csorbítása, a rezsicsökkentés kinyírása, valamint kötelező sorkatonaság vár minden magyarra, ha ezek jönnek! Ne dőlj be nekik!”
A körzetben 2014-ben, 18-ban és 22-ben is nyert a függetlenként indult Szabó Szabolcs, aki már korábban bejelentette, hogy 2026-ban is indulni tervez a választáson és döntetlen közeli eredményt vár.
„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – a minisztérium szerint azért háborodott fel Pintér Sándor mondatán Grecsó Krisztián, mert nem ismeri a válasz folytatását
„Aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut” - fogalmazott az író.
„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – így reagált Pintér Sándor, amikor a Telex a kórházban hagyott babákról kérdezte a parlamentben. A belügyminiszter szavain felháborodott Grecsó Krisztián író, aki - ahogy a közösségi oldalán fogalmazott: abban bízik, hogy „a pokol legmélyére jut, aki olyasmiket mond”. Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint, ha az emberek nyomorban és mélyszegénységben élnek, az a kormány felelőssége. Szilvási Léna szerint a kormány ígérete, hogy csecsemőotthonokba kerülnek ezek a babák, látszatmegoldás.
„Ilyesmit egy útszéli tróger sem engedhet meg magának, nemhogy valamiféle miniszter”
– fakadt ki közösségi oldalán Grecsó Krisztián író, aki szerint
„aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut.”
A Belügyminisztérium közleményben vágott vissza, mondván, Grecsó nem ismeri a miniszter válaszának folytatását.
„Grecsó Krisztián érthető indulattal fűtött reakcióját a Belügyminisztérium annak tulajdonítja, hogy a költő nem ismeri a belügyminiszter kórházakban hagyott csecsemőkkel szembeni felelősségéről bekiabált kérdésre adott válaszának folytatását: »Meg is oldjuk! Ígérem«”
- fogalmaztak a tárca közleményében,
Egyúttal bejelentették: Miskolcon egy 72 férőhelyes csecsemőotthont december 3-án, Karcagon egy 32 férőhelyeset pedig december 12-én adnak át. A tervek szerint 2026 első félévében Miskolcon további 40, Mátészalkán pedig 80 férőhelyet hoznak létre.
A botrány azután robbant ki, hogy a Telex a parlamentben szembesítette a belügyminisztert a legfrissebb adatokkal. „Hogy lehet, hogy még mindig 353 magára hagyott csecsemő van a kórházakban? Miért nem tudták ezt megoldani az elmúlt egy évben?” – hangzott a kérdés, amire Pintér Sándor annyit felelt: „Jó napot kívánok. Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk ott!”. A miniszter később, egy bizottsági meghallgatáson már arról beszélt, a csecsemőotthonok építésével „a pillanatnyilag még kórházban lévő csecsemők problémáját teljes egészében megoldjuk.”
Ezzel szemben Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője az RTL Híradónak azt mondta, a kormány terve csupán a probléma elnapolása.
„Most akkor elkerülnek a csecsemőotthonba, de onnan is el kell valahová kerülniük. Ez csak a probléma elnapolása, mert továbbra is az a kérdés, hogy hány csecsemő kerülhet haza, hány kerülhet nevelőszülőkhöz, és hány kerülhet örökbefogadó családhoz”
– magyarázta a szakember.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint a gyerekek egy részét azonnal haza lehetne engedni.
„A jogsegélyszolgálatunkhoz érkező esetekből azt látjuk, hogy sok esetben jogtalanul választották el őket a szüleiktől. Ők otthon élhetnének, ha a gyámhivatal nem hozna ilyen döntést”
– nyilatkozta Boros Ilona, a szervezet programvezetője.
A TASZ bírósághoz fordult a kórházakban élő gyerekekkel kapcsolatos adatokért, és első fokon pert nyert: a kormánynak és a kórházakat felügyelő állami szervnek 15 napja van kiadni azokat.
„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – így reagált Pintér Sándor, amikor a Telex a kórházban hagyott babákról kérdezte a parlamentben. A belügyminiszter szavain felháborodott Grecsó Krisztián író, aki - ahogy a közösségi oldalán fogalmazott: abban bízik, hogy „a pokol legmélyére jut, aki olyasmiket mond”. Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint, ha az emberek nyomorban és mélyszegénységben élnek, az a kormány felelőssége. Szilvási Léna szerint a kormány ígérete, hogy csecsemőotthonokba kerülnek ezek a babák, látszatmegoldás.
„Ilyesmit egy útszéli tróger sem engedhet meg magának, nemhogy valamiféle miniszter”
– fakadt ki közösségi oldalán Grecsó Krisztián író, aki szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.
Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.
A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.
„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”
– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.
„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”
– fogalmazott.
A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.
A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.
Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.
A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
