A kukában landoló anyagok felét újra lehetne hasznosítani – ezt be is bizonyították a Kutatók Éjszakáján
A szemét újrahasznosítása azért fontos, mert a népesség növekedésével egyre több szemetet termelünk.
"Meg kell tanulnulnunk olyan, még biológiailag aktív komponenseket kinyernünk a szemétből, amit újra lehet hasznosítani. Akár természetes antioxidánsként, akár tartósítószerként vagy színezékként rengeteg olyan anyag létezik, amelyet az élelmiszeripartól a kozmetikai iparig széles körben lehetne alkalmazni" - magyarázta Vági Erika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa a Kutatók Éjszakáján.
Bemutatóján az érdeklődők elsősorban a különböző technológiákkal készült kivonatokkal ismerkedhettek meg. Hazai gyógy- és fűszernövényekből, valamint olyan hulladékokból, mint a szőlőhéj és mag, kenderszár, homoktövis-szár és eperfa-gyümölcsmag oldószeres extrakcióval, vízgőzdesztillációval és szuperkritikus szén-dioxiddal kapott kivonatokat lehetett tesztelni, szagolgatni és érzékszerveinkkel megvizsgálni.
”Szimat-teszttel és egyéb játékos feladványokkal a gyerekek saját érzékszerveikkel tapasztalhatták meg a gyógy- és fűszernövények csodálatos világát" - mondta Vági Erika.
Teszteket is kitöltöttek, ahol az illatok alapján próbálták meg felismerni az egyes fűszernövényeket. "Fontosnak tartjuk, hogy találkozzanak ilyen növényekkel azok természetes vagy szárított formájában, és megértsék azt is, hogy a hulladékból is lehet értékes, illatos vagy színes anyagok kinyerni.”
A BME Extrakciós és Nagynyomású Műveletek Kutatócsoportja több évtizede kutatja a szuperkritikus szén-dioxiddal előállítható teljesen tiszta, oldószernyomoktól mentes, természetes kivonatok extrakcióját illetve a kivonatok összetételét és biológiai aktivitását.
"Mi főleg élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékokat próbálunk meg újrahasznosítani, illetve kivonni belőle az aktív anyagokat. Az Unióban nagyon erős törekvések vannak arra, hogy amit tudunk, azt visszaforgassuk a mindennapi életbe. Itt főleg az állati takarmányozásra elvihető és visszakomposztálható alapanyagokról van szó, amelyek az aratás, begyűjtés vagy szüret után visszamaradnak, pedig még rengeteg, biológiai aktivítással is rendelkező hatóanyag, komponens található bennük" - magyarázta a kutató.
Nagy felvevőjük lehet az élelmiszer- és kozmetikai ipar, amely egyre inkább a természetes anyagok felé fordul. A szintetikus anyagokat növényi alapanyagokkal szeretnék kiváltani.
Jó példa erre a szőlőből előállított bor és a mellete megjelenő melléktermék, hulladék a szőlő törköly, amely a préselés után fennmaradt héj és magrészeket takarja. Ezt nálunk jelenleg csupán borkősav előállítására hasznosítják, amely a befőzés alapanyaga, holott a szőlő héja és magja nagy mennyiségben tartalmaz még zsíros olajat, fenolos vegyületeket valamint a reszveratrolt, amelyet öregedésgátló hatásának köszönhetően akár kozmetikai termékként, például krémekben is lehetne hasznosítani.
A szőlőtörkölyből a borkősav előállítása előtt kivonják a színanyagokat, a fenolos vegyületeket, és a reszveratrolt, majd külön kiporciózva értékesítik az egyes piacoknak. Magyarországon ez még egy kiaknázatlan terület, mondta Vági Erika.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
