HÍREK
A Rovatból

A kötelező oltáson gondolkodnak, az oltatlanoknak bírságot kellene fizetnie Németországban

Úgy tűnik, nagyjából két módon lehet megállítani a korábbiaknál jóval erősebben terjedő járványt: vagy teljes lezárással, ahogy az osztrákok teszik, vagy kötelező oltással.


Felerősödött Németországban az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltás beadásának kötelezővé tételéről szóló vita, miután az osztrák kormány elrendelte az oltási kötelezettséget. Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint a német lakosság többsége támogatná, ha hazájuk követné Ausztria példáját.

A Bild am Sonntag című lapban közölt adatok szerint a németek 52 százaléka egyetértene az oltási kötelezettséggel, és 41 százalékuk utasítaná el, ha a szomszédos ország mintájára elrendelnék, hogy mindenkinek be kell adatnia az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltást.

A lapnak nyilatkozó egészségügyi szakjogász, Alexander Ehlers kiemelte, hogy a kötelezettség nem egyenlő a kényszerrel, vagyis nem azt jelenti, hogy rendőrök hurcolják az oltatlanokat az oltópontokra, hanem azt, hogy közigazgatási bírságot kell fizetnie, akiről valamilyen eljárásban kiderül, hogy nem adatta be a vakcinát.

A szakértő szerint a teljes lakosságra vonatkozó általános kötelezettség elrendelésénél valószínűbbnek tűnik, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatot sűrűn igénylő szakmákban, ágazatokban, például a vendéglátásban vezetik be az egyelőre csak az egészségügyben tervezett oltási kötelezettséget.

Az osztrák kormány bő két hónapot adott a védőoltás önkéntes beadására, és 2022. február 1-jétől teszi kötelezővé. Németországban a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek legutóbbi, csütörtöki találkozóján határozták el, hogy előkészítik az orvosokra és ápolókra vonatkozó kötelezettség bevezetését.

Azonban a lakosság többsége mellett a politikában is egyre többen szorgalmazzák a Covid-19 elleni oltás beadatását előíró általános kötelezettséget. Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke például egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában aláhúzta: egyelőre nagyon reméli, hogy az eddig eszközökkel is megállítható a járvány. Ha azonban nincs más út, mint az általános oltási kötelezettség, akkor "erre a lépésre is készen állok" - mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető politikusai közé tartozó tartományi kormányfő.

Az első háromnál jóval erősebb negyedik hullám lefékezésének lehetséges eszközeiről folytatott vita egy másik fő témájáról, az általános lezárások felújításáról azt mondta, hogy nem tartja megfelelőnek a korlátozás ezen formáját. A Covid-19 ellen "mindenkit meg lehet védeni, méghozzá a védőoltással, ez a különbség az egy évvel ezelőtti helyzethez képest" - mondta Daniel Günther a Die Welt című lap hétfői számában megjelenő összeállításból előzetesen ismertetett részletek szerint.

A CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös ifjúsági szervezetének vezetője, Tilman Kuban ugyancsak a Die Welt hétfői számába írt vendégkommentárjában kiemelte, hogy az önkéntes oltakozásra szólító felhívások nem találtak kellőképpen meghallgatásra, ezért "elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amelynél nagyon világosan ki kell mondani, hogy szükséges egy de facto oltási kötelezettség és a csak az oltatlanokat sújtó lezárás".

Hasonlóan fogalmazott a Bajorországban a CSU-val kormányzó Szabad Választók (Freie Wähler) pártjának tartományi törvényhozási (Landtag) frakcióvezetője, Florian Streibl, aki a ZDF országos köztelevíziónak vasárnap nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az oltási kötelezettség alkotmányjogi szempontból igen nehezen vezethető be, de elkerülhetetlen lesz, "ha nem akarjuk minden ősszel azt kockáztatni, hogy egyetlen betegség miatt túlterhelődik az ellátórendszer".

A negyedik hullám a hétvégén is erősödött. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi adatai szerint egy nap alatt 42 727 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 30 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 33 498-hoz képest. Az új esetekkel együtt 5 354 942 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 75 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 062-re emelkedett Németországban.

A következő héten egy sor új járványlassító szabályt vezetnek be. Várhatóan a hét közepétől él majd a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben az úgynevezett 3G-szabály, miszerint az oltatlanoknak - az oltottakkal és a fertőzésen igazoltan átesettekkel szemben - friss negatív vírusteszt lelet is kell az utazáshoz. A Deutsche Bahn vasúttársaság a hét elején közli, hogy miként ellenőrzik az új szabályt.

A negyedik hullám a legalacsonyabb átoltottságú területeken pusztít leginkább. Ezek keleti és déli tartományok, főleg Szászország és Bajorország. Hétfőtől Szászország legsúlyosabb helyzetben lévő járásaiban éjszakai kijárási korlátozás sújtja az oltatlanokat. Az egész tartományban elmaradnak a karácsonyi vásárok, és más tömegrendezvényeket sem szabad tartani. A vendéglőknek 20 órakor be kell zárniuk, a szállodák csak üzleti úton lévőket fogadhatnak. A kulturális intézmények a könyvtárak kivételével mind felfüggesztik működésüket.

Hasonló szabályokat vezetnek be a hét közepétől Bajorországban is. A szomszédos Baden-Württemberg tartományban három járásban ugyancsak éjszakai kijárási korlátozást vezettek be az oltatlanoknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Jogerős: a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia, hány darab páncélozott szállító harcjárművet adott Szerbiának
A per során a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal. A bíróság ezt nem fogadta el.
F. O. Fotó: MTI/HM - szmo.hu
2025. október 31.



A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon. 

A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.

Egyes beszámolók 26, más források 50, míg más hírek 66 darab PSZH – vagyis páncélozott szállító harcjármű – Szerbiának való átadásáról szóltak. Azt sem lehetett tudni, hogy az eszközöket ajándékba kapta-e az ország, vagy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében jutott hozzájuk.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerette volna tisztázni az ügy részleteit. Kérdéseket tett fel a Honvédelmi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy hány jármű került átadásra, milyen formában történt az átadás, és ki engedélyezte az ügyletet. A tárca azonban nem adta ki az adatokat, ezért a képviselő pert indított.

A Fővárosi Törvényszék első fokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is Hadházy Ákos keresetének adott helyt. A jogerős ítélet kimondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak rendelkeznie kell a kért adatokkal, és köteles azokat kiadni.

A per során

a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal.

A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, és hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok alapján a feleslegessé vált haditechnikai eszközök értékesítéséről a honvédelmi miniszter dönt, így az adatoknak a tárca rendelkezésére kell állniuk.

Az ítélet kitért arra is, hogy „a honvédelmi minisztertől mint a kormány honvédelemért felelős tagjától elvárható, hogy tudomása legyen azon harcjárművek sorsáról, amelyeket a Magyar Honvédség már nem használ”.

A bírósági eljárásban Hadházy Ákos jogi képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el, a munkát a Transparency International Magyarország segítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Így alakul az üzletek nyitva tartása szombaton és vasárnap
A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok. Ide tartoznak például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok.


November 1-je, mindenszentek napja munkaszüneti nap Magyarországon, ezért a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont és kiskereskedelmi egység zárva tart. Aki mégis vásárolni szeretne, több lehetőség közül választhat, főleg a nap 24 órájában működő szolgáltatások esetében.

A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok, például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok. Emellett nyitva tarthatnak a vendéglátó- és szórakozóhelyek, az önálló virágboltok és a temetői virágárusok is.

A vendéglátóhelyek nyitva tartása üzletenként eltérhet, ezért érdemes előzetesen tájékozódni.

A legtöbb temető meghosszabbított nyitva tartással várja a látogatókat

A Budapesti Közművek BTI Temetkezési Divíziója idén is meghosszabbított nyitva tartással segíti a méltó megemlékezést. A fővárosi fenntartású köztemetők csütörtöktől vasárnapig reggel 7 órától este 8 óráig lesznek látogathatók.

Ebben az időszakban az alábbi temetők tartanak nyitva a meghosszabbított rend szerint: Új köztemető, óbudai, budafoki, csepeli, kispesti, megyeri, pestszentlőrinci, cinkotai, pesterzsébeti, rákospalotai, farkasréti temető, valamint a csömöri sírkert. A részletes információk a bti.budapestikozmuvek.hu oldalon érhetők el.

A Budapesti Közlekedési Központ a temetők könnyebb megközelítése érdekében sűrűbb indulásokkal és rendkívüli járatokkal segíti a közlekedést.

A temetőket érintő fővárosi vonalakon nagyobb kapacitású járművek közlekednek.

A MÁV-Volán-csoport is megnövekedett forgalomra számít. A vasúti és autóbusz-közlekedésben is több járatot indítanak, több városban közvetlen temetői járatok is közlekednek. A vonatok szombati, az autóbuszok és a HÉV-járatok ünnepnapi menetrend szerint közlekednek november 1-jén és 2-án is.

Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Polgárőr Szövetség fokozott jelenléttel biztosítja, hogy a megemlékezés nyugodt és méltóságteljes lehessen.

A rendőrség felhívja a figyelmet arra is, hogy különösen fontos vigyázni az értékekre ebben az időszakban. Kiemelik, hogy a temetőknél felügyelet nélkül hagyott táskák, lezáratlan kerékpárok, valamint a gépkocsikban jól látható helyen hagyott tárgyak könnyen célponttá válhatnak. A nyitva hagyott, nem megfelelően biztosított otthonok is veszélynek lehetnek kitéve.

(via atv.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tombol a szőlőhalál! Súlyos szigorítást vezetett be a kormány
A betegség már a Tokaji borvidéket is elérte. A fertőzött tőkék nem menthetők meg, csak a megelőzés és a közös fellépés segíthet.


A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.

Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor

a tulajdonost 60 napon belül kötelezhetik az ültetvény kivágására.

A vegetációs időszak márciustól októberig tart, és évente körülbelül 220-260 napot ölel fel. Ha a figyelmeztetés ellenére nem történik érdemi intézkedés, vagy a bejelentés ellenére a művelés mégsem indul el 14 napon belül, a hegybíró mulasztási bírságot szabhat ki, és elrendelheti az ültetvény kivágását.

Amennyiben a tulajdonos a hatósági határozat után sem teljesíti a kivágási kötelezettséget, a hegybíró közérdekű kivágást rendelhet el. Ez nemcsak a szőlőtőkék, hanem a támberendezések eltávolítását is jelenti. A kivágás költségei a tulajdonost terhelik, és azokat adók módjára hajtják be. A rendelet rögzíti, hogy a közérdekű kivágást „célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni”. Emellett az érintett tulajdonos nem jogosult sem kártalanításra, sem kártérítésre.

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó ellen nem létezik ismert gyógymód. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ezért a védekezés is csak ennek az élősködőnek a visszaszorításán keresztül lehetséges. A fertőzött növényeket már nem lehet megmenteni, ezért kiemelten fontos a megelőzés.

A szeptemberi kormányrendelet indoklása szerint: „Bár a károsító terjedését az elmúlt 12 évben sikerült lassítani, az idei évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. A betegség ellen kizárólag a növényvédő szeres védekezés nem elegendő. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető meg.”

Az intenzív felderítésnek és a felelős gazdálkodói magatartásnak köszönhetően

egyre több borvidéken azonosították a betegséget okozó fitoplazmát. A szőlő aranyszínű sárgasága már megjelent a Mátrai és a Tokaji borvidéken is.

Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a hegyközségek mentesüljenek a közbeszerzési szabályok alól, ha olyan beszerzést végeznek, amely a növényegészségügyi veszélyhelyzet megelőzését vagy elhárítását, illetve közérdekű védekezést szolgál, és nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárt.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A NER bűnözői ma bekebelezték a Blikket
A Tisza elnöke szerint „Orbánék közpénz százmilliárdokat költenek propagandára és a független sajtó bedarálására”. Magyar szolidáris a független sajtó munkatársaival.


„A NER bűnözői ma az utolsó nagy példányszámú, független, nyomtatott újságok közül újabbakat, a Blikket és a Kiskegyedet kebelezték be” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán, miután megvásárolta a Blikk kiadóját az index.hu tulajdonosa, az Indamedia.

A Tisza elnöke szerint

„Orbánék közpénz százmilliárdokat költenek propagandára és a független sajtó bedarálására”.

Így változtatták aljas, hazug propagandafegyverré a közmédiát, a TV2-t, az Indexet, a megyei lapokat és még több tucat nagy múltú médiumot. És ezt teszik most a Blikkel és a Kiskegyeddel is – írta Magyar.

Elmondta azt is, hogy szolidárisak a független sajtó munkatársaival, és egyben

kérte, hogy „a még kitartó szerkesztőségek nyújtsanak segítő kezet a most bekebelezett lapok újságíróinak”.

Az Indamedia a magyar médiapiac egyik legnagyobb szereplője, amely fele részben Vaszily Miklós, a Mészáros Lőrinchez sorolt, kormányközeli TV2 elnök-vezérigazgatójának tulajdona, másik felét Ziegler Gábor birtokolja. Mint ismert, a csoport zászlóshajója, az Index a kormányzati propaganda fontos szócsövévé vált azóta, hogy 2020-ban a teljes szerkesztőség felállt, emlékeztet rá a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk