A koronavírus új mutációja jelent meg Londonban, a legmagasabb készenléti szintet léptették életbe
Az utóbbi időszakban jelentősen megugrott az új fertőződések száma. Összesen már 34 millió angliai lakost érintenek a sávos rendszeren belüli legszigorúbb készenléti intézkedések.
Matt Hancock egészségügyi miniszter, aki hétfőn ismertette hivatalosan az alsóházban a szigorító intézkedéseket, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a múlt héten kezdődött és egyre nagyobb térségekre kiterjedő nagy-britanniai oltási kampány "elhozza a szabadulást" a járvány igája alól.
Időbe telik azonban, mire az oltások hatása országosan érezhetővé válik, és addig ki kell tartani a korlátozások mellett
- tette hozzá.
A héten azonban vita bontakozott ki arról, hogy a jelenlegi járványhelyzetben szabad-e enyhíteni a karácsonyi időszakra a korlátozások szigorán.
A brit kormány tervei szerint december 23. és 27. között három háztartás nem egy fedél alatt élő tagjai találkozhatnának magánlakásokban, és az éjszakát is együtt tölthetnék. Emellett az utazási korlátozások is enyhülnének.
A két legtekintélyesebb brit orvosi szakfolyóirat, a Health Service Journal és a British Medical Journal főszerkesztői azonban példátlan módon közös vezércikket jelentettek meg, amelyben meggondolatlannak nevezték az enyhítési terveket és arra figyelmeztették a kormányt, hogy a karácsonyi engedékenység számos emberéletbe kerülhet.
Michael Gove, a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda vezetője kedden tárgyalásokat kezdett a skót, a walesi és az észak-írországi kormánnyal az enyhítési tervek sorsáról, de döntés egyelőre nem született és a megbeszélések szerdán folytatódnak.
A koronavírus-járvány megfékezésére kidolgozott, háromfokozatú angliai készenléti rendszer legmagasabb szintje lépett életbe szerdán Londonban és néhány környező megyében, miután az utóbbi időszakban jelentősen megugrott az új fertőződések száma ezekben a térségekben.
Az intézkedés alapján az érintett térségekben szerdától nem nyithatnak ki a múzeumok, a turistalátványosságok, a zárt terű szórakozóhelyek, be kell zárniuk a szállodáknak és egyéb szálláshelyeknek, valamint az összes vendéglátóhelynek, bár az utóbbiak elvitelre és házhozszállításra felvehetnek ételrendelést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Ordító a különbség a Fidesz-tábor mérésében, közel 900 ezer szavazó a tét
A politikai elemző egy podcast után ragadott billentyűzetet. A kormányközeli és a független kutató egészen mást lát, a választás napján valaki nagyon megütheti a bokáját.
Török Gábor politikai elemző egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Válasz Online podcastjéről, melyben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet, és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője beszélgettek. A politológus szerint érdemes meghallgatni a beszélgetést, mert abban „nem a propagandisztikus közlemények nyelvén esik szó a közvélemény-kutatásokról.” Török szerint
a választás szempontjából a lényeg a következő: „A két intézet a Tiszát pontosan ugyanoda méri: a legutóbbi kutatásukban mindketten a teljes népesség 35 százalékára.Ez 2,7 millió választót jelent”
Török szerint az „ordító különbség" a Fidesz mérésében van: a 21 Kutatóközpont a teljes népességben 28, a Nézőpont 40 százalékos kormánypárti tábort jelez. Előbbi 2,15 millió, utóbbi 3 milliónál kicsivel több embert jelent.
Az elemző rávilágít „a különbség majdnem 900 ezer. Ennek magyarázata a Nézőpont szerint az, hogy ők azokat is a Fideszhez sorolják, akik nem mondják ugyan magukat Fidesz-szavazónak, de egyéb kérdések alapján az intézet így azonosítja be őket.”
Török Gábor végezetül kiemeli, hogy „a beszélgetésben többször elhangzott egy fontos kifejezés: »reputációs kockázat«. Április 12-én erről is többet fogunk tudni.”
A Válasz Online podcastjában Benyó Rita vendégeként Róna Dániel és Mráz Ágoston Sámuel vitatták meg méréseiket és módszertanukat. A beszélgetésben szó esett arról, mi számít mérésnek és mi becslésnek, hogyan kezelik a bizonytalanokat, és milyen reputációs kockázatot vállalnak az intézetek az április 12-re kitűzött országgyűlési választásig, amely után el kell majd számolniuk saját méréseik megbízhatóságával.
A 21 Kutatóközpont felmérései szerint a Tisza Párt tartósan vezet a teljes népességben 34–35 százalékkal, míg a Fidesz 28 százalékon áll, a biztos pártválasztók körében pedig a Tisza előnye még nagyobb. Az intézet hibrid módszertant használ, a KSH adatai alapján súlyoz, és hangsúlyozza, hogy az EP-választás előtt az ő mérésük volt a legpontosabb.
Ezzel szemben a Nézőpont Intézet a „legvalószínűbb listás eredmény” mutatójában rendre a Fidesz előnyét közli, ami abból adódik, hogy a bevallott pártpreferenciák mellett segédkérdésekkel „beazonosított” rejtőzködő szavazókat is figyelembe veszik, így a két kutatóintézet adatai közti különbséget a nem válaszoló, de aktív szavazók kezelésének eltérő módja magyarázza.
Török Gábor politikai elemző egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Válasz Online podcastjéről, melyben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet, és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője beszélgettek. A politológus szerint érdemes meghallgatni a beszélgetést, mert abban „nem a propagandisztikus közlemények nyelvén esik szó a közvélemény-kutatásokról.” Török szerint
a választás szempontjából a lényeg a következő: „A két intézet a Tiszát pontosan ugyanoda méri: a legutóbbi kutatásukban mindketten a teljes népesség 35 százalékára.Ez 2,7 millió választót jelent”
Török szerint az „ordító különbség" a Fidesz mérésében van: a 21 Kutatóközpont a teljes népességben 28, a Nézőpont 40 százalékos kormánypárti tábort jelez. Előbbi 2,15 millió, utóbbi 3 milliónál kicsivel több embert jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A kormány végleg ledobta az álarcot, amit tettek, az nyílt jogfosztás” – A TISZA frakcióvezetője szerint a kormány rendelete a fehérorosz útra lépés mérföldköve
Bujdosó Andrea szerint a kormány üzenete egyértelmű: Magyarországon nem a törvény uralkodik, hanem az ő akaratuk. Úgy látja, a színfalak mögött már az önkormányzatiság végleges felszámolását készítik elő, amihez szerinte ez a rendelet a főpróba.
Bujdosó Andrea, a TISZA Párt politikusa egy Facebook-posztban mondta el a véleményét a kormány legújabb, önkormányzatokat érintő rendeletéről, amely Budapest jogi harcának is véget vet a szociális hozzájárulás ügyében.
A TISZA fővárosi frakciójának vezetője szerint a tegnapi éjszaka folyamán a kormány végleg ledobta az álarcot.
„Egy éjjel kihirdetett rendelettel nemcsak Budapestet, hanem a magyar jogállamiság utolsó bástyáit rohamozták meg. Amit tettek, az nem kormányzás, hanem nyílt jogfosztás”
– fogalmazott.
Bujdosó azt írta, a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazásával visszaélve, visszamenőleges hatállyal megtiltotta, hogy Budapest – vagy bármelyik önkormányzat – bírósághoz forduljon az igazságtalan szolidaritási hozzájárulás miatt. Álláspontja szerint ezzel elvágták a jogi utat, megvonták a bírói védelmet, és „egyszerűen betiltották az igazságszolgáltatást”.
„Ez a rendelet a »fehérorosz útra lépés« mérföldköve.
Ha a kormány ma egy tollvonással törölhet egy folyamatban lévő bírósági pert, mert fél, hogy elveszíti, akkor holnap:
– bármilyen civil szervezetet indoklás nélkül felszámolhatnak.
– bármelyik magyar állampolgár tulajdonára rátehetik a kezüket, megfosztva őt a jogorvoslattól.
– bármelyik választott önkormányzatot csődbe vihetnek és államosíthatnak.”
Mint írja, Navracsics Tibor és a kormányzati gépezet a választások előtt még „partnerségről” beszél, de a színfalak mögött már az önkormányzatiság végleges felszámolását készítik elő, amihez szerinte ez a rendelet a főpróba. Bujdosó Andrea úgy véli, ha az emberek csendben maradnak, a jogaik kiüresítése megállíthatatlan lesz.
„Mit üzen ezzel a hatalom? Azt üzenik, hogy Magyarországon nem a törvény uralkodik, hanem a kormány akarata. Azt üzenik, hogy hiába van igazad, ha az sérti az ő zsebüket vagy politikai érdekeiket, a bíróság kapuját egyszerűen lánccal zárják le előtted”
Azt is közölte, hogy „a TISZA nem fogja annyiban hagyni a magyar jogállam szétverését!” Azt ígéri, véget vetnek a rendeleti kormányzásnak és az önkormányzatok „módszeres kirablásának”. „Mi olyan országot építünk, ahol a jog mindenkit véd, nem csak a hatalmon lévőket” – írta Bujdosó Andrea.
Mint arról beszámoltunk, kedd éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, ezért nem minősül hatósági aktusnak, így ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek nincs helye. A veszélyhelyzeti jogalkotás keretében kiadott, Orbán Viktor által aláírt rendelet visszamenőleges hatállyal a folyamatban lévő pereket is megszünteti, és előírja, hogy az önkormányzatoknak a megszüntetést követő 15 napon belül rendezniük kell a 2025-ből fennmaradt tartozást.
Ezzel egy többéves jogvita végére kerülhet pont. 2025-ben a Kúria még a fővárosnak adott igazat a 2023-as ügyben, és kimondta, hogy a Magyar Államkincstár jogszerűtlenül inkasszált mintegy 28,3 milliárd forintot. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor korábbi döntéseiben magát a szolidaritási hozzájárulást nem minősítette alaptörvény-ellenesnek. A rendelet mellékletei szerint Budapest szolidaritási hozzájárulása 2023-ban 57,8 milliárd, 2024-ben pedig 75,5 milliárd forint volt. A 2025-ös, vitatott fővárosi összeg a korábbi miniszteri rendelet szerint 89 milliárd forint volt.
Bujdosó Andrea, a TISZA Párt politikusa egy Facebook-posztban mondta el a véleményét a kormány legújabb, önkormányzatokat érintő rendeletéről, amely Budapest jogi harcának is véget vet a szociális hozzájárulás ügyében.
A TISZA fővárosi frakciójának vezetője szerint a tegnapi éjszaka folyamán a kormány végleg ledobta az álarcot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjött a rezsistop: a gázosok automatikusan kapják, az árammal fűtőknek sietniük kell, a távhősök nem lesznek boldogok
A kormány 55 milliárd forintot fordít a januári rezsikompenzációra, amit különadóból finanszíroznak. A távhősöknél a kedvezmény csak a hődíjra, a számla kisebb részére vonatkozik.
A kedd este a Magyar Közlönyben megjelent rendelet a januári rezsistopról. A jogszabály több ponton is eltér attól, amiről Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón beszélt.
A gázzal fűtőknek automatikusan jár a kedvezmény, nem kell külön kérniük, holott a korábbi kommunikáció még erről szólt.
Az árammal fűtőknek viszont április 30-ig nyilatkozniuk kell, ha élni akarnak a 30 százalékos jóváírással.
A rendelet alapján a távhősök járnak a legrosszabbul, náluk a kedvezmény csak a szolgáltatási díj alapdíj fölötti részére, a hődíjra érvényes, így a teljes számlájuk jóval kisebb mértékben csökken majd
A rezsistop teljes költsége 55 milliárd forint, ami 5 milliárddal több a kormányinfón említett nagyjából 50 milliárdnál. A fedezetet az energiaszolgáltatókra kivetett különadóból teremtik elő, amelyet a 2024-es árbevételük 0,5 százalékában állapítottak meg.
A gázzal fűtők közül a havonta diktálók érezhetik meg leghamarabb a segítséget, nekik a szolgáltató a januárra vonatkozó számlájukban rögtön jóváírja a 30 százalékos mennyiségi kedvezményt. Ha a jóváírás meghaladja a számla összegét, a többletet a következő számlában számolják el.
Aki átalányt fizet, annak az éves leolvasásig kell várnia, a kedvezmény az ezután kiállított elszámoló számlán jelenik majd meg, amelyeket legkorábban május 16-tól küldenek ki.
Az előre fizetős gázmérővel rendelkezők egységesen 7000 forint kedvezményt kapnak. Fontos garancia, hogy akinek a gázfogyasztása 2025-ben a rezsicsökkentett sávhatár alatt maradt, annak a szolgáltató idén sem számlázhat piaci árat, még akkor sem, ha a januári fogyasztása alapján már átlépné a keretet. Ilyenkor a szolgáltatónak addig kell növelnie a kedvezményt, amíg a fogyasztó a kedvezményes sávon belül marad.
Mint említettük, az árammal fűtőknek április 30-ig kell nyilatkozniuk a kedvezmény igényléséről,aki ezt elmulasztja, elesik a támogatástól. De az is fontos, hogy
ha valakinek gázórája is van, de inkább az áramfogyasztására kérné a kedvezményt, ezt jeleznie kell, ugyanis előbbi kedvezmény automatikus.
Amennyiben a gázszámláján időközben már jóváírták a támogatást, a gázszolgáltató azt utólag visszavonja. A kedvezmény csak egyetlen villanyórára jár, akkor is, ha a fogyasztó nevén több mérő van.
A rendelet azt is rögzíti, hogy a jóváírások és támogatások személyi jövedelemadó-mentesek.
A kormány a lépést a rendkívüli hideg miatti többletterhek csökkentésével indokolta. Ellenzéki és szakmai oldalon ugyanakkor kritikák is megfogalmazódtak: a Tisza Párt elnöke szerint az intézkedés elkésett és részleges, míg energetikai szakértők a konstrukció bonyolultságát és a távhősök kisebb mértékű kedvezménye miatti igazságossági kérdéseket vetették fel.
A kedd este a Magyar Közlönyben megjelent rendelet a januári rezsistopról. A jogszabály több ponton is eltér attól, amiről Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón beszélt.
A gázzal fűtőknek automatikusan jár a kedvezmény, nem kell külön kérniük, holott a korábbi kommunikáció még erről szólt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az elvonások miatt lassan úgy néz ki az úthálózat, mint Ceausescu idején a román városokban” – Hadházy szerint a kormány kivérezteti Budapestet
A politikus szerint a sorozatos elvonások miatt nem tudja a főváros és a kerületi önkormányzatok javítani az utakat. A friss kormányrendeletre reagálva Karácsony Gergelynek és a kerületek polgármestereinek is üzent.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán reagált arra a kormányrendeletre, amely megszünteti a főváros jogorvoslati lehetőségét a pénzügyi elvonásokkal szemben. Előírja, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyében 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó pereket meg kell szüntetni, a tartozást pedig a Magyar Államkincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajthatja.
A független országgyűlési képviselő szerint „őrület”, ami történik. Mint írja: „Miközben sok helyen már nem beszélhetünk szilárd útburkolatról, Orbánék egy laza csuklómozdulattal háborúra hivatkozva hoztak egy rendeletet: ezentúl a főváros nem támadhatja meg bíróságon, ha törvénytelenül einstandolnak tőle milliárdokat.”
Emlékeztet, hogy a bíróságok többször Budapest mellett döntöttek az elvonások miatt, ezért a kormány egy rendelettel megszüntette a per lehetőségét.
„A budapestiek többsége persze tudja, hogy a szétfagyott utakért elsősorban az önkormányzatok pénzügyi kivéreztetése a felelős. A nagyobb utakat a fővárosnak, a kisebbeket a kerületeknek kellene javítania, de a sorozatos elvonások miatt lassan úgy néz ki az úthálózat, mint Ceausescu idején a román városokban”
– írja, hozzátéve, hogy a fő felelősség a kormányé, de szerinte az sem kizárható, hogy korábban ellenzéki vezetésű önkormányzatok is „lophattak a kátyúzásból”, példaként Zuglót és Kispestet említi.
Hadházy a főpolgármesternek és a kerületek polgármestereinek is üzent bejegyzésében:
„Karácsony Gergelynek azt javaslom, végre ne csak szavakban, hanem tettekben is kezdje el az ellenállást.
Rózsa polgármester úrnak pedig azt javasoltam (ígérete szerint így is fog eljárni), hogy a legsürgetőbb javításokkal ne várjon a fővárosra a fővárosi fenntartású nagyobb utakon, hanem oldja meg a kerület akkor is, ha a kormányhivatal prüszkölne emiatt.”
Posztjában több fotót is mellékelt a budapesti utak állapotáról, az első kép szerinte „már-már művészi esztétikummal mutatja be a tragikus helyzetet”.
Ahogy megírtuk, a kedd este kihirdetett, szerdán életbe lépett kormányrendelet megszünteti az önkormányzatok jogi eszközeit a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogvitákban. Kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése a költségvetés végrehajtásának technikai aktusa, ezért nem indítható ellene közigazgatási per, és azonnali jogvédelemnek sincs helye. A rendelet a már folyamatban lévő pereket is lezárja, és visszamenőleges hatályú. Amennyiben egy önkormányzat nem rendezi az elmaradt tételeket, a Magyar Államkincstár automatikusan inkasszót alkalmaz. A kormány a veszélyhelyzetre és az ukrajnai háborús helyzetre hivatkozott.
2025-ben a kormány összesen mintegy 360 milliárd forintot szedett be szolidaritási hozzájárulásként, ebből Budapest 89 milliárdot fizetett. A 2026-os szabályok alapján Budapest terhe közel 98 milliárd forintra nő. Más nagyvárosok, mint Győr, Debrecen, Székesfehérvár és Kecskemét, szintén milliárdos nagyságrendű hozzájárulást fizetnek.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán reagált arra a kormányrendeletre, amely megszünteti a főváros jogorvoslati lehetőségét a pénzügyi elvonásokkal szemben. Előírja, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyében 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó pereket meg kell szüntetni, a tartozást pedig a Magyar Államkincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajthatja.
