A kormány megindokolta, hogy miért nem szabad ezután sem spontán tüntetéseket tartani

„Magyarországhoz, sőt Európához már nem lesz köze Péternek” – tudta meg egy, a vállalathoz közel álló informátortól a Blikk Szijjártó Péter új, a kínai BYD-nél betöltött pozíciójáról. Bár a volt külügyminiszter valószínűleg Budapesten marad, feladatai globálisak lesznek: a cégcsoport kínai központjával, a BYD Globallal szerződött. A hírek szerint többek közt a latin-amerikai és a közép-ázsiai piacokért, az energiatárolással kapcsolatos fejlesztésekért és a teherautó-üzletág bizonyos területeiért felel majd.

Ez a terhelés jelentős kompenzációval jár:

– írta a Blikk. Ez az összeg sokszorosa annak a bruttó 4,5-5 millió forintnak, amit egy magyar tárcavezető keresett a képviselői díjazással együtt. Szijjártó miniszterként régóta támogatta a kínai autógyártó magyarországi jelenlétét: a BYD komáromi buszgyárát több mint 900 millió forinttal, a fóti akkumulátorgyárát egymilliárd forinttal támogatta az állam, a szegedi autógyár 1,4 ezer milliárdos beruházásához pedig 46 milliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztéssel járult hozzá az ország.

„A mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozom tovább” – közölte a volt tárcavezető. Orbán Viktor a bejelentésre úgy reagált: „A nyár csúcsigazolása a BYD-é. Hajrá, Péter!” Az ellenzék és a civil szféra azonban élesen bírálta a lépést.

A Transparency International jogi igazgatója a „forgóajtó-jelenségről” beszélt, ami azt jelenti, hogy egy politikus a hatalomból távozva azonnal egy olyan cégnél helyezkedik el, amelynek korábban közpénzből juttatott előnyöket.

Magyar Péter újságrói kérdésre válaszolva elmondta: indult vizsgálat Szijjártó Péter és Oroszország kapcsolatáról, amiről korábban azt mondta, hogy szerinte hazaárulás. A miniszterelnök hozzátette:

Amint van mit megosztani, nyilvánosságra hozzuk – mondta Magyar Péter.

Márciusban számoltunk be arról, hogy "meg nem nevezett információk alapján hazaárulással gyanúsítja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. A politikus akkor at írta: kormányra kerülve az ügyet azonnal kivizsgálják.

A Facebookon közzétett posztjában úgy fogalmazott: „jelenlegi információk szerint Szijjártó Péter” külügyminiszter „összejátszik az oroszokkal, elárulva a magyar és európai érdekeket.” A pártelnök szerint

Egy EU-s diplomata szintén márciusban azt állította a Washington Post-nak, hogy Szijjártó rendszeresen beszámolt az uniós megbeszélésekről moszkvai kollégájának, Szergej Lavrovnak. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró - miután a kormánymédia egy titokban rögzített hangfelvételt publikált róla – pedig közzétett egy beszélgetést, ami állítólag Szergej Lavrov és Szijjártó Péter között zajlott le.

Sulyok Tamás hivatalának megszüntetésével kapcsolatban Magyar Péter újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt: nem számít arra, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul, mert tudja, hogy az Alaptörvény-módosításban nem találnak majd eljárási hibát.

A Tisza-frakció nem tárgyalt még a következő köztársasági elnök személyéről. Ezt csak azután teszik meg, amint Sulyok Tamás mandátuma, így vagy úgy, véget ér - fogalmazott a miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója egy csütörtöki Facebook-posztban reagált az Operettszínház és Orbán János Dénes körül kirobbant botrányra. Szerinte képtelenség, hogy librettókért tíz- vagy százmilliós összegeket fizessenek.

Úgy fogalmazott, az általa vezetett intézményben ez elképzelhetetlen. „Nálunk, az Operában egész biztosan. De szerintem más magyar színházakban is. Teljes nonszensz. Remélem.” A bejegyzésben felhívta a figyelmet arra, hogy a két intézmény neve könnyen összekeverhető. „Viszont a mi köznapi nevünk ugyanazon négy betűvel indul, mint egy utcával arrébb a másik zenés színházé: „Oper”.” Ezt követően a sajtóban megjelent, ellentmondásos összegekre utalt. „Bízom benne, hogy túljutnak a válságon, elvégre annyi számot olvasni, és egészen más eset 90 milliót, 129 milliót, 420 milliót vagy mindezt plusz 1,3 milliárdot érvekkel alátámasztani. Vajon melyik az igaz és miként az?”

Ókovács kifejezte reményét, hogy az ügy egyedi eset, és jogilag is tisztázható lesz.

És/vagy jogerősen cáfolható.”

A főigazgató szerint náluk egy új mű partitúrájának ára „alig nyolc számjegyű”, a librettóért pedig ennek tizedét–nyolcadát tudták fizetni az elmúlt 15 évben. Posztját így zárta: „Ha a védhetetlen a hátunkban, az elfogadhatatlan pedig előttünk, akkor könnyen lehet, hogy megint azon (is) dolgozhatunk majd, nehogy összemossanak minket másokkal. Méltatlan és dühítő – írom az Andrássy útról.”

A botrány azzal robbant ki, hogy kiderült, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) 422,9 millió forintot fizetett ki saját szakmai vezetőjének, Orbán János Dénesnek több művének felhasználási jogaiért. Ezt követően derült fény arra, hogy a Budapesti Operettszínház is szerződött a szerzővel, a színház közlése szerint 2023 óta több mint 90,3 millió forint értékben, bár a sajtóban korábban 129 milliós összeg is megjelent. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a KMTG és az Operettszínház ügyvezetője ugyanaz a személy. Ókovács Szilveszter posztjában ezekre a számokra utal, amikor a különböző összegek alátámasztásának nehézségéről ír.