HÍREK
A Rovatból

A kormány kitakarta a számára kínos adatokat a Fudan Egyetem nyilvánosságra hozott irataiból

A megküldött anyagokból nem derül ki például, hogy a kormány mindenképpen kínai hitelből tervezi megvalósítani a projektet, az előkészítéseket már meg is kezdték egy kínai céggel.
Fotó: Direkt36 - szmo.hu
2021. szeptember 23.



Úgy hozta nyilvánosságra a közpénzből épülő Fudan Hungary Egyetemről szóló terveit az Orbán-kormány, hogy az iratokból kizárólag a számára kellemetlen, politikailag érzékeny információkat takarta ki – derítette ki, és jelentette meg a 444.hu-n a Direkt36 csapata.

A február 24-i kormányülésre készült minisztériumi előterjesztés alapján a Direkt36 robbantotta ki a Fudan-ügyet még áprilisban. A cikkből derült ki, hogy a magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését. Az erről szóló minisztériumi előterjesztés szerint a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, és nagyrészt kínai hitelből valósulhatna meg, amit Magyarország fizetne.

Karácsony Gergely főpolgármester közérdekű adatigényléssel kérte ki még áprilisban a kínai egyetem építéséről hozott kormányzati határozatokat.

Három hónappal később, július közepén a Miniszterelnöki Kormányiroda úgy küldte el a kért szövegek egy részét, hogy abból bekezdéseken, oldalakon keresztül több dolgot kitakartak.
Egy oldal a kikért Fudan-dokumentumokból

Karácsony ugyanazokat az iratokat kapta meg cenzúrázva, amiket korábban a Direkt36 megszerzett. A két verziót összehasonlítva könnyen beazonosítható, milyen információkat tartott túlságosan érzékenynek a kormány. Az egyik az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) az előterjesztésen dolgozók közül néhány ember neve. Illetve minden olyan szövegrész, amely egyértelműen arra utal, hogy a kormány mindenképpen kínai hitelből akarja megvalósítani a beruházást, ráadásul egy kínai céggel már megkezdte a projekt előkészítését.

Ezek a kitakart részek cáfolják Palkovics László, az ITM vezetőjének állításait, aki az elmúlt hónapokban például többször is letagadta, hogy csakis Kínától vehetnék fel az építkezéshez szükséges sok száz milliárdos hitelt.

A Miniszterelnöki Kormányiroda nemcsak a kínai finanszírozásra utaló részeket húzta ki feketével, hanem a kínai kivitelezést taglaló bekezdéseket is. Ezekben például részletesen szerepel a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat ajánlata, mely 338 milliárd forintért, az ITM 540 milliárdos számításánál olcsóbban húzná fel a kampuszt (a Direkt36 korábban ezt az ajánlatot is bemutatta már az ügyet kirobbantó cikkében).

Fudan-dokumentumok – Fotó: Direkt36

A kormányiroda a cenzúrát azzal magyarázta, hogy „a kitakart adatok az üzleti titok körébe tartoznak, valamint (...) további döntések megalapozását szolgálják”. Ugyanakkor Karácsony Gergely Facebook-posztjában azt írja:

a letakart részeket a magyarok orrára nem akarják kötni, a kínaiak viszont nyilvánvalóan ismerik a részleteket. Suttyomban akarják eladósítani az országot, titokban akarják szolgálni a magyar fiatalok helyett a kínai befolyást.

A főpolgármester úgy fogalmaz: „Márpedig a Diákváros meg fog épülni – erre tettem ígéretet több ezer ember előtt júniusban a Kossuth téren, amikor felemeltük a hangunkat a kormány újabb eszetlen beruházása, a Fudan Egyetem ellen. Ehhez tartom magam ma is, és a kormányváltás után. [...] Suttyomban szolgálják ki Kínát, miközben elköltik a magyar adófizetők pénzét. Ezt pedig nem fogjuk hagyni. A Diákváros meg fog épülni, ezt garantálom. A kormányváltás után nyilvánosságra hozzuk a Fudan anyagait, és minden olyan ügyet, amellyel Orbánék a kínai, az orosz vagy egyéb diktatórikus érdekeket szolgálták.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Elsírta magát a Szőlő utcai javítóintézet volt dolgozója, amikor Juhász Péter Pál hatalmáról beszélt
A férfi szerint többször pofonokat kaptak a gyerekek. A Dobrev Klárának adott interjújában anonimitást kért, mert szerint még mindig nagyon nagy hatalommal rendelkezik az intézet korábbi igazgatója.


Elsírta magát Dobrev Klárának adott interjújában a Szőlő utcai javítóintézet egy korábbi dolgozója – írja a 24.hu. A vasárnap közzétett, arc- és hangtorzítással felvett videóban a férfi arról beszélt, egyéves munkaviszonya alatt mennyire sokkolta a mindennapos agresszió, amit az intézményben tapasztalt. Elmondása szerint többször látta, hogy a gyerekek pofonokat kaptak, de hiába rögzített mindent kamera és járt kint ügyész is, soha egyetlen ügyre sem derült fény.

A férfi akkor dolgozott az intézetben, amikor azt a jelenleg letartóztatásban lévő Juhász Péter Pál vezette. Bár ő maga nem látott az igazgatótól gyanús viselkedést, egy kolléganője arról számolt be neki, hogy Juhász egy gyereket a nyakánál fogva emelt fel és nyomott a rácsnak. Az interjúalany hallott egy mondatot Juhásztól is, amely szerint

aki eddig megpróbált fellépni ellene, mindig a másik szorult ki a szakmából. A férfi azért kért anonimitást, mert szerinte Juhásznak akkora hatalma volt és van, hogy „még most is félelmet tud tenni az emberre, hogy mit kockáztat, ha beszél”.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, a rendőrségtől már átvették az iratokat. A Juhásznál tartott házkutatáskor egy engedély nélkül tartott, lőfegyvernek minősülő légpuskát is találtak. A bíróság Juhász és élettársa letartóztatását november 29-ig meghosszabbította. A gyanú eredetileg emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés volt, amit azóta kiegészítettek a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a hamis magánokirat felhasználásának gyanújával is.

A botrány heves politikai vitákat váltott ki, ugyanis a kormányoldal szerint az ellenzék rágalomhadjáratot folytat. „Kiskorú érintettsége nem merült fel, ezért az ügyben elkövető sincs” – jelentette ki szeptemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig a szerinte hamis vádakra utalva azt írta: „Igen, meg fogjuk torolni.” Ezzel szemben Dobrev Klára az Európai Unióhoz fordult.

„Ha a magyar kormány nem hajlandó megvédeni a gyermekvédelemben élő gyerekeket, akkor az Európai Uniónak kell minden eszközt bevetnie”

– mondta. A DK politikusa emellett fejenként 5 millió forint nyomravezetői díjat is felajánlott annak, aki bizonyítékkal szolgál az ügyben érintett két, eddig meg nem nevezett politikus kilétéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a TISZA jelöltállításáról: Délig a jogosultak majd 25 százaléka leadta már a szavazatát
Az elsőkörös szavazás november 23-24-én, míg a második forduló november 25-től 27-ig tart. Az eredményeket november 30-án jelentik be.


Magyar Péter Facebook-posztban számolt be arról, hogy zajlik a szavazás a TISZA Párt jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Azt írta:

„Zajlik a szavazás a TISZA jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Délig a jogosultak majd 25%-a leadta már a szavazatát.”

A TISZA párt a 2026-os parlamenti kampányra készülve többkörös jelöltállítási folyamatot indított. A párt nyári kongresszusa után közölték, hogy választókerületenként három jelöltet állítanak, akikről először a közösség, majd egy szélesebb körű, nyílt szavazás dönt. A tervek szerint a 106 egyéni jelöltet november 30-án mutatják be.

A szavazás technikai lebonyolítását a párt a nemzethangja.hu felületen végzi, a korábbi online konzultációik mintájára. A menetrend szerint a belső, közösségi szavazás november 23–24. között zajlik, ezt követi a nyílt voksolás november 25. és 27. között, az eredményhirdetés pedig november 30-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet
A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.


Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,

világossá tette, hogy a béke ára nem lehet az agresszor stratégiai céljainak elérése

írta a HVG. Az államfő az X-en úgy fogalmazott:

„Oroszország az agresszor, amely nem szokta tiszteletben tartani a szerződéseket.”

A kijelentésre a magyar kormányt rendszeresen bíráló Donald Tusk is reagált. „Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott valamennyi segély azonnali leállítását követeli. Támogatja továbbá az Ukrajna területi engedményeire és részleges leszerelésére vonatkozó javaslatot” – írta, majd hozzátette: „Végülis nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski is Budapesten talált menedéket”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány álláspontját képviselve válaszolt: „Nem meglepő: mi a béke mellett állunk, ők a háború mellett…”

A vita középpontjában álló, Donald Trump nevével fémjelzett 28 pontos amerikai javaslatcsomag ukrán területi engedményeket, a hadsereg létszámának korlátozását és a NATO-csatlakozásról való lemondást helyez kilátásba. Cserébe Kijev biztonsági garanciákat, részleges orosz csapatkivonást és gazdasági ösztönzőket kapna, miközben Oroszország visszatérhetne a nemzetközi gazdasági körforgásba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy a terv komoly dilemmát jelent Kijev számára, míg több európai vezető szerint egy ilyen egyezség elfogadhatatlan módon jutalmazná az agresszort. Donald Tusk az EU egységes, Ukrajna-központú tárgyalási pozícióját sürgeti, és bírálja Orbán Viktort, amiért több uniós kezdeményezést is blokkol azzal az indokkal, hogy nem szabad gyengíteni a gyors amerikai diplomáciát.

Karol Nawrocki lengyel elnök állásfoglalása azért is figyelemre méltó, mert beiktatása óta több, a Tusk-kormányhoz köthető törvényt megvétózott, és korábban ellenezte az ukrán menekültek szociális támogatásának meghosszabbítását is.

Orosz-barátsággal ugyanakkor nem vádolható: a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) egykori vezetőjeként ő fejezte be a szovjet emlékművek lebontását Lengyelországban, amiért Moszkva körözést adott ki ellene.

A magyar kormány hosszabb ideje a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Orbán Viktor pedig Budapestet is felajánlotta egy esetleges csúcstalálkozó helyszínéül, amivel rendszeresen szembekerül az uniós fősodorral. A mostani vita tétje az, hogy az amerikai keretterv módosul-e az európai és ukrán észrevételek hatására, de a kialakult helyzet rövid távon befolyásolhatja a lengyel–magyar viszonyt és az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagok sorsát is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Karácsony Gergely súlyosan megsértette a titoktartási szabályokat
Vitézy szerint a főpolgármester törvényt sértett, amikor megosztotta a nyilvánossággal a Bubi-tender részleteit.


Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője vasárnapi posztjában azt írta, szerint Karácsony Gergely főpolgármester súlyosan megszegte a közbeszerzésekkel kapcsolatos titoktartási szabályokat, és kivitte a Bubi-tender körüli zárt közgyűlési vitát a nyilvánosság elé.

A frakcióvezető szerint a főpolgármester arról beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában, hogy a Közgyűlésen vita alakult ki az egyik ajánlattevő Helsinkiből hozott referenciájának érvényességéről, mivel a finn rendszer télen nem működik, miközben Budapestre a folyamatos üzem volt az előírás. Vitézy szerint ezzel Karácsony törvényt sértett, és megszegte az általa is aláírt titoktartási nyilatkozatot.

„Lenne mit reagálnom tartalmilag is, de ha megtenném, ugyanolyan törvényszegést követnék el, mint Karácsony – ugyanis egy még le nem zárt közbeszerzésben egyes ajánlattevők referenciájának érvényességéről nem beszélhetek nyilvánosan, erre szigorú eljárási szabályok vonatkoznak”

– magyarázta.

Vitézy azt is kifogásolta, hogy a főpolgármester azért bírálta a közgyűlést, mert az politikai testületként akar dönteni egy közbeszerzésről. Szerinte a döntés ma is a szakembereké, a tender lezárása a Budapesti Közlekedési Központ igazgatóságának hatásköre lenne. A cég azonban – Vitézy szerint érezve, hogy „necces az ügy” – nem élt a jogkörével, hanem az alapító döntését kérte, ezzel feltolta a politikai felelősséget a Közgyűlésre.

„Innentől viszont a Közgyűlés politikai felelőssége, hogy alkalmas szállítót választunk-e a következő Bubi-generációra. Erről pedig lehet és kell legitim vitát folytatni – a jogszabályok szerint azonban az eljárás lezárásáig ezt tilos a nyilvánosságban megtenni”

– írta Vitézy.

A közbeszerzés körüli bizonytalanság a felhasználók számára is egyre kézzelfoghatóbb. A jelenlegi szolgáltatói szerződés december 23-án lejár. A Budapesti Közlekedési Központ a napokban bejelentette, hogy az átmeneti időszak megkönnyítésére egy 500 forintos „téli MOL Bubi-bérletet” vezet be, amely a vásárlás napjától függetlenül december 23-ig érvényes.

A cég korábban azt közölte: „van nyertese a pályázatnak, csak még folyik az ellenőrzése”, és azon dolgoznak, hogy az esetleges üzemszünet a lehető legrövidebb legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET: