A kormány határozhatja meg, hogyan oktassák a pedagógusokat az egyetemen
Az egyetemek helyett a kormány határozná meg, hogyan oktassák a pedagógusokat – írja a Népszava egy friss rendeletmódosítás alapján, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.
Az eddigi szabályozás szerint a szakmai bizottságok tantervi ajánlásokkal segíthették a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását, ám az erről szóló passzust egyszerűen törölték a törvényből.
A rendeletmódosítás ugyan nem részletezi, hogy milyen tartalmi elemeknek kell majd megfelelniük a felsőoktatási intézményeknek, a Népszava szerint az irány egyértelmű. Egy júniusban kiszivárgott minisztériumi levélben ugyanis az állt, hogy a tanárképzést tartalmilag az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) kell kötni, a NAT-hoz nem igazodó tartalmakat pedig törölni kell a tanárok egyetemi felkészítéséből.
Ez megerősíti azt a célt, miszerint az Oktatási Hivatal egy újfajta képzéssel erősíteni a pályakezdő pedagógusok "magyarságtudatát", egy augusztus végi rendeletmódosítás alapján pedig egy átfogó, komplex vizsgálattal is ellenőrizhetik az elvárásoknak nem megfelelően teljesítő tanárokat, intézményvezetőket.
A felsősoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium a napokban azt közölte, a kormány kiemelt célja, hogy a felsőoktatás egységes és átjárható rendszerben képezzen a hivatásuk gyakorlására még alaposabban felkészült pedagógusokat. Ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös tanárképzési bizottsága javaslatokat dolgozott ki, amelyeket a kormány elfogadott.
A jelenleg két féléves, összefüggő tanári gyakorlat eloszlása egyenletesebbé válik: egy féléves szakmai gyakorlatot a képzés végén kell megszervezni. A hallgatóknak minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk, így a kezdetektől folyamatosan fejleszthetik tanári kompetenciáikat. A közismereti tanárszakok esetén megmarad a kétszakos, osztatlan képzés.
