A klímaváltozás a szegények életét teszi tönkre a legdrámaibban
A The Guardian szerint a gazdagok és a szegények közötti szakadék még tovább fog mélyülni. Philip Alston, az ENSZ rendkívüli szegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó előadója jelentésében azt írja, hogy a globális felmelegedés hatásai valószínűleg aláássák az élethez, a vízhez, az élelmiszerhez és a lakhatáshoz való alapvető jogokat, így lerombolva a demokrácia és jogállam fogalmát.
A jelentés elítéli Donald Trumpot, amiért nehezíti a klímakutatást, és bírálja a brazil elnököt, Jair Bolsonarót, amiért az engedélyezi a bányászatot az esőerdőkben. Alston hozzátette: vannak pozitív fejlemények is, köztük Greta Thunberg aktivizmusa és a világméretű iskolai sztrájkok, amik felhívják a figyelmet a klímaváltozásra.
Az Alston azt mondja:
a válság legnagyobb hatása a szegénységben élőkre lesz, akik közül nem jutnak majd elég élelmiszerhez és vízhez. A fejlődő országokban lesz a legkritikusabb a helyzet, miközben ott a legkisebb a károsanyag-kibocsájtás.
„De a demokrácia és a jogállamiság, valamint a polgári és politikai jogok széles köre veszélyben van” - mondja Alston jelentése hozzátéve, hogy az éghajlati válság hatásai növelhetik a megosztottságot, és csak a gazdagok lesznek képesek az élelmiszerválságot és a hőséget elviselni..
Ashfaq Khalfan az Amnesty International munkatársa így fogalmaz:
„Az éghajlatváltozás az emberi jogok kérdése is, mert e tekintetben is hatással van az emberekre. Az elsődleges kötelezettség, hogy megvédjük az érintetteket emberi jogaik elvesztésétől.
Minden olyan állam, amely nem hajt végre minden lehetséges lépést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, sérti az emberi jogokhoz fűződő kötelezettségeit".
A szakember úgy fogalmaz: az éghajlatváltozás elleni fellépés az emberi jogok védelme érdekében is történik.