A KISZ-titkártól a miniszterelnöki pozíción át a visszavonulásig – így alakult Gyurcsány Ferenc politikai pályája
Mint azt mi is megírtuk: Dobrev Klára csütörtök délelőtt egy Facebook-posztban jelentette be, hogy Gyurcsány Ferenc lemond a DK elnöki tisztségéről, a frakcióvezetői posztjáról, az országgyűlési képviselői mandátumáról, nem indul választáson sem és visszavonul a közélettől.
Ebből az alkalomból összegyűjtöttük, hogyan is alakult Gyurcsány politikai pályafutása a KISZ-titkártól a miniszterelnöki pozíción és lemondáson át a visszavonulásig.
Gyurcsány Ferenc 1961-ben született Pápán. Politikai pályafutását a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) kezdte, amikor 1981-ben a szervezet főiskolai bizottságának tagja lett. Diákprogramok és rendezvények szervezésében vett részt, később KISZ-titkárnak is választották.
1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára volt, majd 1988–1989-ben a Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöki posztját töltötte be. 1989-ben a KISZ utódszervezete, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) alelnöke lett, de két hónap után kilépett, és megalapította az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, amelynek az elnöke lett. A szervezet rövid idő után megszűnt.
A tanulmányai után Gyurcsány egy ideig nem foglalkozott a politikával, az üzleti szférában helyezkedett el. 2000-ben aztán csatlakozott az MSZP-hez. 2002-ben Medgyessy Péter kabinetjében a miniszterelnök stratégiai főtanácsadója lett, majd 2003-tól 2004-ig ifjúsági és sportminiszter volt. 2004-ben az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnökévé is meg választották.
Miniszterként egyre aktívabban politizált.
Ennek ellenére pártja erősödött, 2006-ban pedig már Gyurcsány vezetésével nyerte meg az MSZP az országgyűlési választást.
A rendszerváltás óta ez volt az első alkalom, hogy egy hatalmon levő kormánynak a második ciklusra is bizalmat szavaztak a választók.
A költségvetési gondok miatt viszont már nyáron megszorításokat vezettek be, amit a köznyelv „Gyurcsány-csomagként” ismert meg. Szeptemberben napvilágra került az úgynevezett őszödi beszéd, amelyet az MSZP frakció előtt tartott zárt körben. A beszéd a mai napig téma. Legemlékezetesebb mondatai az
vagy a
ma már szállóigévé váltak.
A beszéd kiszivárgása heves tiltakozásokat váltott ki, szeptember 17-én este tüntetés kezdődött a Kossuth téren. A szeptember 18-19-i TV-ostrom és az október 23-i események különösen erőszakosak voltak. Ebben az időben, az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott, Gyurcsány ugyanakkor nem mondott le, így a Fidesz is részt vett az utcai tiltakozásokban.
Az október 23-i megemlékezések zavargásokká fajultak. A rendőrség fellépését sokan aránytalannak tartották. A parlamentben a Fidesz-KDNP frakció kivonult Gyurcsány beszédei alatt, „illegitim” kormányfőként kezelték.
Szanyi Tibor 2011-ben azt állította, hogy Gyurcsány maga szivárogtatta ki a beszédet. A politikus 2007-ben 89%-os támogatottsággal pártelnök lett, előtte jelezte: csak akkor marad a poszton, ha legalább 75%-os támogatást kap.
2008-ban a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották. Ugyanebben az évben népszerűtlen reformintézkedéseket vezettek be, mint a vizitdíj és a tandíj. A Fidesz szociális népszavazást kezdeményezett, amely a kormány számára kedvezőtlen eredményt hozott. Az SZDSZ egészségügyi minisztere leváltása után újabb kormányválság következett, a szocialisták kisebbségi kormányzásra kényszerültek.
A világgazdasági válság tovább rontotta a helyzetet, az ország IMF-hitelhez folyamodott.
A Fidesz előrehozott választásokat kezdeményezett, de az MSZP és az SZDSZ ezt elutasította. Gyurcsány három utódot javasolt, de Surányi György, Glatz Ferenc és Vértes András közül egyikőjük sem vállalta ezt. Végül Bajnai Gordon lett a miniszterelnök.
Gyurcsányt ekkor még újraválasztották pártelnökként, de egy héttel később erről is lemondott. A 2010-es választáson még országgyűlési mandátumot szerzett.
Tíz képviselő társaságában önálló frakciót alapított, és ő lett a DK elnöke.
2012-ben bejelentette, hogy Bajnai Gordont támogatják miniszterelnök-jelöltként. 2014-ben az Összefogás pártszövetség tagjaként indultak a választáson, de nem értek el kormányváltást. A négy mandátum miatt nem tudtak frakciót alapítani, így képviselőik függetlenként dolgoztak tovább.
A 2014-es EP-választáson külön indultak, ám Gyurcsány nem kívánt Brüsszelbe menni akkor sem, ha mandátumot nyer a párt.
2018-ban önállóan épphogy bejutott az Országgyűlésbe.
2019-ben viszont a DK történetének legjobb eredményét érték el, amikor az EP-választáson 16 százalékot kaptak, felesége, Dobrev Klára listavezetésével.
2020-ban a párt csatlakozott az ellenzéki összefogáshoz, és a 2022-es választáson Gyurcsány a közös lista 8. helyéről jutott be a parlamentbe. Azóta is a párt parlamenti képviselőcsoportjának a frakcióvezetője.
Dobrev Klára végül 2025. május 8-án egy Facebook-bejegyzésben közölte: Gyurcsány Ferenc lemond a DK elnöki tisztségéről, a frakcióvezetői posztjáról, az országgyűlési képviselői mandátumáról, nem indul választáson sem és visszavonul a közélettől. A politikus azt is hozzátette, hogy a házasságuk is véget ér.