A jövő 50 egészséges élelmiszere, amivel megmenthető lenne a Föld
Az emberek tápanyagbevitelének 75 százaléka alig 12 mezőgazdasági terményből és öt állatfajtából áll össze, noha több mint 20 ezer féle, emberi fogyasztásra alkalmas növényfajtát ismerünk. 2050-ben várhatóan már 10 milliárd embert kell majd élelmeznünk.
1. Algák – Ezek a tápanyagban gazdag növények adják a Föld oxigéntermelésének felét, továbbá a tengeri ökoszisztéma létfontosságú elemeit jelentik. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a laver hínár és a wakame hínár is.
2. Babfélék és hüvelyesek – A magas élelmirost-, fehérje- és B-vitamin tartalmú babfélék és hüvelyesek komoly hányada rossz minőségű talajban vagy minimális csapadék mellett is képes fejlődni. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az adzuki bab, a fekete teknős bab, a lóbab (vagy fava bab), a bambara bab, a tehénborsó (más néven tehénbab, homoki bab, csicseribab), a lencse, a mamara bab, a mungóbab és a szójabab. (A babféléket és hüvelyeseket fogyasztás előtt meg kell főzni!)
3. Gabonafélék – Növényi eredetű táplálékbevitelünk közel 60 százalékát a fehér rizs, a búza és a kukorica teszi ki, pedig néhány kevésbé ismert fajta tápláló és fenntartható alternatívát kínál.
A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az amaránt, a hajdina, a köles, a fonio, a kamut (khorasan búza), a quinoa, a tönköly, a teff és a vadrizs.
4. Édes zöldségek – Ezeket a gyümölcsöket gyakran sorolják a zöldségek közé, de azoknál édesebbek, gyakran szénhidrátban és vízben gazdagabbak. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a tökvirág, az okra és a narancssárga paradicsom.
5. Kaktuszok – A kaktuszok rengeteg vizet tárolnak, így nagyon száraz időjárási körülmények között is megteremnek. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fügekaktusz vagy medvetalp kaktusz (nopal), mivel a növény gyümölcse, levele, szára és olaja is ehető.
6. Leveles zöldségek – A legtáplálóbb és legrugalmasabban felhasználható zöldségfélék közé tartoznak - magas élelmirost- és ásványianyag-tartalmuknak, de alacsony kalóriatartalmuknak köszönhetően rendkívül egészségesek.
A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a céklazöld, a rapini brokkoli, a fodros kel, a moringa, a töklevél, a pak choi, a vöröskáposzta, a spenót és a vízitorma.
7. Gombafélék – Több mint 2000-féle ehető gomba terem a Földön, ráadásul olyan területeken is megmarad, ahol más élelmiszerek nem. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a téli fülőke (enoki gomba), a bokrosgomba (maitake) és az ízletes rizike.
8. Diófélék és magok – Nem véletlen, hogy ezeket a fehérjében gazdag magvakat gyakran nevezik szuperélelmiszernek! A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a kendermag, a lenmag, a szezámmag és a dió.
9. Gyökérzöldségek – Roppanós, színes gyökerek, leveles zölddel, amit az élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében szintén elfogyaszthatunk. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fekete salátabakszakáll, a petrezselyemgyökér és a jégcsapretek.
10. Csírafélék - A csíráztatás megduplázza, esetenként megháromszorozza a növények tápértékét. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lucernacsíra, a csíráztatott vesebab és a csíráztatott csicseriborsó. (A magok és babfélék meleg, nedves környezetben csíráztathatók, ami ugyanakkor a baktériumok fejlődésének is ideális, ezért fogyasztás előtt fontos alaposan megmosni a csírákat!)
11. Gumósok – A gumósok a föld alatt nőnek, ahol a hideg vagy száraz hónapok alatt megőrzik a
tápanyagokat. Szénhidráttartalmuk magas, ezért értékes energiaforrások.
A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lótuszgyökér, az ube (lila édesburgonya), a jamgyökér és az indonéz vörös (cilembu) édesburgonya.
A kaktuszoktól az algákon, és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig – a Knorr és a WWF öszeállította annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelyek fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.
Mennyire táplálkozunk változatosan? Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization, FAO) felmérése alapján nem eléggé, ráadásul az egyoldalú táplálkozás sokkal komolyabb hatásokkal járhat annál, mint hogy egyszerűen csak unjuk a főétkezéseinket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ráesett a lábára a tuskó” – darabokra hullhat Pócs János története a vascsővel megvert férfiról
A Lázár János ellen tüntetők szerint a sérülést egy munkahelyi baleset okozta, nem pedig a Tisza Párt tagjainak támadása. Az állítólagos áldozat később bocsánatot kért a tiszás politikustól.
Három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába. A fideszes képviselő vascsöves támadásról beszél, a helyi alpolgármester egy elszámolási vitáról, a Tisza helyi embere pedig munkahelyi balesetről.
Január végén roma aktivisták és más tiltakozók zavarták meg Lázár János miniszter fórumát a politikus korábbi kijelentései miatt. A Fidesz kommunikációja szerint a Tisza Párt büntetett előéletű tüntetőket küldött a helyszínre.
Pócs János fideszes országgyűlési képviselő ennél is tovább ment, amikor Tarnazsadányban kamerába mondatta egy helyi férfival, hogy 20 ezer forintot kaptak Csík Miklóstól, a Tisza Párt helyi emberétől, és a benzinpénzt is kifizették, hogy Gyöngyösre menjenek balhézni
– írta a 444.hu. A képviselő másnap már egy törött lábú férfiról posztolt, azt állítva, hogy a videóban megszólaló férfit támadás érte.
„Rátámadtak és megverték a tegnapi videómban nyilatkozó roma honfitársunkat. Az elkövetők a tiszás Csík Miklós és családtagjai voltak” – állította Pócs János.
Később egy újabb videót tett közzé, amelyben telefonon beszélget az informátorával, aki ekkor már azt mondta, vascsövekkel, fegyverekkel támadtak rá. Pócs a köztévében is elismételte a történetet, ahol arról beszélt, alvilági emberek mentek pénzért Gyöngyösre, és a családot, amit vascsövekkel akartak agyonverni, meg akarták félemlíteni. „Ott tartunk, hogy tiszás a tiszást veri”, és „este, sötétedés után agyba-főbe verték” – fogalmazott a műsorban. A rendőrség a Hevesi Rendőrkapitányságon garázdaság gyanúja miatt indított büntetőeljárást, de az eljárásra hivatkozva bővebb tájékoztatást nem adtak.
A Népszava helyszíni riportjában megszólalt az egyik Lázár ellen tüntető férfi, Besenyei György, aki egészen másképp emlékezett a történtekre.
„Innen a faluból két autóval mentünk, nyolcan-tízen, és egyikünk sem kapott azért pénzt, hogy ott legyünk. Főleg nem az unokaöcsém, aki nem tud vezetni se, így nem is értem, milyen benzinpénzről beszélt”
– mondta a lapnak. Szerinte a férfit szívességből vitték magukkal, de hozzátette:
„lehet, hogy eleve azért jelentkezett, mert be van építve a Fideszbe”.
A lábsérülésről Besenyei azt mondta:
„Fát pakoltak az önkormányzatnál, aztán ráesett a lábára a tuskó. Közmunkásként dolgozik, könnyű megzsarolni. Itt a falu nyolcvan százaléka fideszes, de most már vannak tiszások is, akik nem tűrik csendben, hogy Lázár János vécépucoló cigányoknak nevezze őket.”
A lap azt is megjegyezte, hogy a fotón mankóval látható férfi már a feltételezett támadás előtt is mankót használt, amikor Pócsnak nyilatkozott.
A történetben akkor következett be újabb fordulat, amikor Tarnazsadány alpolgármestere, a magát Fidesz-támogatónak valló Botos Zoltán egy videóban arról beszélt, hogy nem Csík Miklós, hanem ő áll a balhé mögött.
Elmondása szerint elszámolási viták miatt keresték meg a Pócs videójában szereplő informátort. Ezt követően maga az állítólagos áldozat is kamerába mondta, hogy semmi köze nincsen Csík Miklósnak a támadáshoz, a Botos család volt az, és bocsánatot kért Csík Miklóstól
Három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába. A fideszes képviselő vascsöves támadásról beszél, a helyi alpolgármester egy elszámolási vitáról, a Tisza helyi embere pedig munkahelyi balesetről.
Január végén roma aktivisták és más tiltakozók zavarták meg Lázár János miniszter fórumát a politikus korábbi kijelentései miatt. A Fidesz kommunikációja szerint a Tisza Párt büntetett előéletű tüntetőket küldött a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vidéki Prókátor: „Csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő” Orbán új rendelete
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász nem hagyja annyiban, az érintett önkormányzatokat Brüsszelhez irányítja. A pereket tárgyaló bíróknak pedig azt tanácsolja, forduljanak az Alkotmánybírósághoz.
Ismét megszólalt a kegyelmi ügyet kirobbantó, magát Vidéki Prókátornak nevező ügyvéd, aki szerint „a mélyrepülés újabb szintjét érte el az orbáni jogalkotás”. A névtelenségét megőrző jogász arról az új kormányrendeletről írt, amely az Alkotmánybíróságra és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva arra utasítja a bíróságokat, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket szüntessék meg.
Véleménye szerint Orbán Viktor folyamatban lévő eljárások tekintetében adott utasítást a magyar bíróságoknak, ami szembemegy a hatalmi ágak szétválasztásával. Mint fogalmazott:
„Erről a »jogalkotási termékről« még egy első éves joghallgató számára is első pillantásra ordít, hogy köszönőviszonyban sincs a jogállamiság legalapvetőbb fundamentumaival, nevezetesen a hatalmi ágak szétválasztásának és a bírói függetlenség elvével, valamint a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával.”
A Vidéki Prókátor szerint ezen alkotmányos alapelvek értelmében a már folyamatban lévő bírósági eljárás alatt meghozott határozatokból eredő következményeket csak a perbíróság jogosult levonni, a jogalkotó pedig csak a jövőre nézve alkothat jogszabályokat. Úgy véli,
az, hogy a kormány kötelező jelleggel előírja a bíróság számára, hogyan értelmezzen egy alkotmánybírósági határozatot, „csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő”.
Ezért arra biztatja az érintett bíróságokat, hogy a perek megszüntetése helyett kezdeményezzék a rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását az Alkotmánybíróságnál. Azt is tanácsolja az önkormányzatoknak, hogy tájékoztassák a történtekről az Európai Bizottságot.
A bejegyzés végén a Vidéki Prókátor azt írta, örülne, ha a jogászi hivatásrendek, köztük a Magyar Ügyvédi Kamara is, tiltakozásukat fejeznék ki. Hozzátette,
kíváncsi Varga Zs. András kúriai elnök véleményére is azzal kapcsolatban, hogy álláspontja szerint a perbíróságok kormány általi utasítása sérti-e annyira a bírói függetlenséget, mint egy politikai párt applikációjának letöltése.
az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a költségvetés „technikai” folyamata, így ellene nincs helye közigazgatási pernek és azonnali jogvédelemnek.
A jogszabály a már folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazandó, ami a 2023–2025-ös időszakhoz kapcsolódó perek lezárását jelenti. A kormány a rendeletet az Alkotmánybíróság III/3110/2025. számú végzésére alapozza, amely álláspontja szerint megerősítette, hogy a hozzájárulás összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.
Kritikusok szerint azonban az AB január 20-án csupán formai okokból utasította vissza a Fővárosi Törvényszék indítványát egy korábbi, 18/2024. (XI. 11.) AB határozatra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül.
Budapest még 2023-ban indított pert a levont összegek miatt. A Fővárosi Törvényszék 2025 januárjában jogerősen kimondta, hogy 28,3 milliárd forint és annak kamatainak levonása jogellenes volt. A Magyar Államkincstár felülvizsgálati kérelmét követően a Kúria 2025. november 6-án a fővárosnak adott igazat. A főváros számláit többször is inkasszóval terhelték, amit időnként bírósági jogvédelem állított le.
Karácsony Gergely főpolgármester, az ellehetetlenült perek kezdeményezője úgy fogalmazott: „Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt”.
Ismét megszólalt a kegyelmi ügyet kirobbantó, magát Vidéki Prókátornak nevező ügyvéd, aki szerint „a mélyrepülés újabb szintjét érte el az orbáni jogalkotás”. A névtelenségét megőrző jogász arról az új kormányrendeletről írt, amely az Alkotmánybíróságra és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva arra utasítja a bíróságokat, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket szüntessék meg.
Véleménye szerint Orbán Viktor folyamatban lévő eljárások tekintetében adott utasítást a magyar bíróságoknak, ami szembemegy a hatalmi ágak szétválasztásával. Mint fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Hatalmas csőtörés miatt elárasztotta a víz a pesterzsébeti Mézes utcát, az udvarokba, házakba is befolyt
Egy főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt vált folyóvá az utca. A vízügyeseknek már sikerült elzárni a csövet, a tűzoltók most végigjárják a házakat, hogy megnézzék, hol van szükség szivattyúzásra.
Csőtörés történt szerda délelőtt Budapest 20. kerületében: az utat és a járdát elöntötte a víz, hömpölygött az udvarokba, házakba is. Alábbi videónkon jól látszik, hogy az út szinte folyóvá változott.
Lapunk megtudta, hogy egy 600-as főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt zúdult a víz az utcára. A lakók gumicsizmában tudtak csak kilépni a járdára is, néhányan saját kezűleg, lapátokkal próbáltak segíteni a helyzeten.
A Fővárosi Vízművek munkatársai végül délután 1 óra körül tudták elzárni a csövet. Jelenleg tűzoltók járjak körbe a házakat, hogy hol van szükség szivattyúzásra.
A helyszínen készült fotókat alábbi galériánkban nézheted meg:
Csőtörés történt szerda délelőtt Budapest 20. kerületében: az utat és a járdát elöntötte a víz, hömpölygött az udvarokba, házakba is. Alábbi videónkon jól látszik, hogy az út szinte folyóvá változott.
Lapunk megtudta, hogy egy 600-as főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt zúdult a víz az utcára. A lakók gumicsizmában tudtak csak kilépni a járdára is, néhányan saját kezűleg, lapátokkal próbáltak segíteni a helyzeten.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forrong Székelyföld: Adóemelés elleni tiltakozásnak indult, de hamar az RMDSZ került célkeresztbe
Az adóemelés nehéz helyzetbe hozta a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, Kelemen Hunoréknak ugyanis a legutóbbi választáson pont az volt a szlogenje, hogy „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak!”. Az egyik polgármesterük a Tiszá Pártot hibáztatja.
Az utóbbi hetekben tiltakozáshullám indult Székelyföldön, miután a januártól életbe lépett adóemelések hatására sokan a korábbi dupláját is meghaladó befizetési csekkeket kaptak. Sepsiszentgyörgy volt az első a sorban, de már tüntettek Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is – írja a Transtelex.
A sepsiszentgyörgyi kezdeti, látszólagos siker – ahol a polgármester engedményeket ígért – más települések elégedetlen polgárait is arra bátorította, hogy utcára vonuljanak.
A tiltakozások hátterében az Ilie Bolojan vezette román kormány egyik szeptemberi deficitcsökkentő csomagja áll, amelynek adóügyi törvénytervezetét az ellenzék többször is megtámadta az alkotmánybíróságon. A testület végül december elején zöld utat adott a jogszabálynak, így az januártól hatályba is lépett. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a pénzügyminisztérium közölte: a már elfogadott adókat év közben nem lehet módosítani, mert az jogilag visszamenőleges hatályúnak számítana.
Az igazi arculcsapás akkor jött, amikor január elején fizetni kellett volna. Kiderült, hogy az ingatlanadó esetében a hírekben addig emlegetett 70 százalékos drágulás helyett olyan is előfordult, hogy a 100 százalékot is meghaladta az emelés.
Ennek oka, hogy nemcsak az ingatlanok négyzetméterenkénti adóköteles értékét emelte meg a kormány, hanem számos, korábban érvényben lévő kedvezményt is eltörölt, például a régi épületekre vagy a fogyatékossággal élőkre vonatkozókat.
A kormány a reformot a költségvetési hiány leszorításával és az önkormányzatok központi költségvetéstől való függőségének csökkentésével indokolta. Szerintük a romániai önkormányzatok költségvetésének 83,1 százaléka központi visszaosztásból származik, míg az uniós átlag 51,1 százalék. A miniszterelnök szerint a helyi önkormányzatok még a bérköltségeiket sem tudják saját forrásból fedezni. „Az EU-ban a helyi önkormányzatok bérköltségeit saját forrásokból fedezik. Romániában a helyi önkormányzatok bérköltségei több mint háromszor magasabbak a saját bevételeiknél” – írta Ilie Bolojan.
A tüntetések szervezői és résztvevői azonban aránytalannak tartják a terheket. „Felháborodtam a magas adók miatt, ezért szerveztem meg a tüntetést. Láttam, hogy Sepsiszentgyörgyön is volt megmozdulás, gondoltam, Csíkszereda se maradjon le” – mondta a Székelyhonnak a Hargita megye székhelyén tartott tüntetés főszervezője, Menyhárt János. A tiltakozások nyomán az ellenzéki pártok, mint az AUR és az Erdélyi Magyar Szövetség is hallatták a hangjukat, utóbbi Kelemen Hunor lemondását is követelte.
Az adóemelés különösen nehéz helyzetbe hozta a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, amelynek legutóbbi parlamenti kampányában pont az volt a szlogenje: „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak!”
Kelemen Hunor, a szövetség elnöke elnézést kért a lakosságtól, és azzal indokolta a lépést, hogy az előző kormány akkora költségvetési deficitet hagyott hátra, ami még „a Holdról is látszott”.
Hozzátette, hogy komolyan gondolták a kampányígéretet, „de bennünket is félrevezettek az ország valós költségvetési állapotáról”.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-s polgármestere egy lakossági fórumon részben meg nem nevezett szereplőket, részben pedig a magyarországi Tisza Pártot tette felelőssé az elégedetlenségi hullámért, azt állítva, hogy ők szították a feszültséget.
A magyarázat már a helyszínen is hiteltelennek bizonyult: a fórum résztvevői jelezték, hogy nem értenek egyet vele, és a második sepsiszentgyörgyi tüntetésen megszólalók is határozottan cáfolták, hogy bármiféle pártpolitikai szervezés állna a tiltakozás mögött.
Csíkszeredában Korodi Attila polgármester a szombati tüntetés után az AUR helyi politikusát, Buruș Viorelt vádolta meg a megmozdulás megszervezésével és a feszültségkeltéssel, azt állítva, hogy George Simion pártja a jogos társadalmi felháborodást akarja kihasználni. A vádakat mind Buruș, mind a tüntetés szervezője, Menyhárt János visszautasította. Buruș szerint egyszerű elégedetlen állampolgárként vett részt az eseményen, ahol felszólalási lehetőséget kapott, ugyanakkor ultimátumot is intézett a polgármesterhez: ha két héten belül nem születik döntés a helyi adók és illetékek csökkentéséről, aláírásgyűjtést indít Korodi leváltásáért.
A tiltakozások időközben általános elégedetlenségbe csaptak át, és Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely mellett Székelyudvarhelyen is utcára vonultak az emberek – olyan településeken, ahol az elmúlt évtizedekben ritkán volt példa hasonlóra. A demonstrációkon az adóemeléseken túl egyre hangsúlyosabban jelent meg az RMDSZ elmúlt 35 évének kritikája, a fiatalok elvándorlása és a gazdasági kilátástalanság kérdése, Csíkszeredában pedig a polgármester lemondását is követelték.
A gyengülő RMDSZ-ből közben az Erdélyi Magyar Szövetség is igyekezett politikai tőkét kovácsolni: Kézdivásárhelyen Balázs Attila helyi tanácsos nyíltan hazugsággal vádolta a szövetséget, míg Csíkszeredában az EMSZ politikusai az infláció mértékéhez kötött adóemelés mellett álltak ki, miközben a belső kritikák már az RMDSZ egykori vezetői részéről is megjelentek.
Mivel a helyi adók csökkentésére jelenleg nincs törvényes út, a székelyföldi önkormányzatok kármentésre váltottak. Sepsiszentgyörgyön kompenzációs megoldásokat dolgoztak ki a leginkább érintett csoportoknak, elsősorban a fogyatékossággal élőknek, míg Székelyudvarhelyen aláírásokat gyűjtenek, és azt kérik a kormánytól, hogy még a következő évi költségvetés elfogadása előtt teremtsen lehetőséget a kedvezmények visszaállítására. Az adókulcsok tényleges csökkentésére legkorábban 2027-ben nyílhat tér.
Az utóbbi hetekben tiltakozáshullám indult Székelyföldön, miután a januártól életbe lépett adóemelések hatására sokan a korábbi dupláját is meghaladó befizetési csekkeket kaptak. Sepsiszentgyörgy volt az első a sorban, de már tüntettek Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is – írja a Transtelex.
A sepsiszentgyörgyi kezdeti, látszólagos siker – ahol a polgármester engedményeket ígért – más települések elégedetlen polgárait is arra bátorította, hogy utcára vonuljanak.
A tiltakozások hátterében az Ilie Bolojan vezette román kormány egyik szeptemberi deficitcsökkentő csomagja áll, amelynek adóügyi törvénytervezetét az ellenzék többször is megtámadta az alkotmánybíróságon. A testület végül december elején zöld utat adott a jogszabálynak, így az januártól hatályba is lépett. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a pénzügyminisztérium közölte: a már elfogadott adókat év közben nem lehet módosítani, mert az jogilag visszamenőleges hatályúnak számítana.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
