A hidegháború óta először bővülhet a globális atomarzenál a következő években
Az Oroszország által indított háború és a nyugati országok támogatása Ukrajna felé fokozta a feszültséget a világ kilenc atomfegyverrel rendelkező országa között, így a következő években nőhet a globális nukleáris arzenál és vele együtt az ilyen fegyverek bevetésének kockázata – áll a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) új jelentésében, amelyről a Guardian számolt be.
Az intézet azzal számol, hogy ha az atomhatalmak nem tesznek azonnali lépéseket ennek ellenkezőjére, akkor a globális atomfegyver-készlet a hidegháború óta először bővülhet. Aggasztó tendenciának látják ugyanis azt, hogy
Rámutattak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már három nappal az ukrajnai háború megindítása után fokozott készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő erejét. Akkor olyan következményekre is figyelmeztetett, amelyeket szerinte még soha nem tapasztaltak azok az országok, amelyek Oroszország útjába álltak.
2021 januárja és 2022 januárja között ugyan 13 080-ról 12 705-re esett vissza a nukleáris robbanófejek száma a világban, ám az intézet szerint a jelenlegi viszonyok mellett ez a tendencia megfordulni látszik.
- mondta Stefan Lofven volt svéd miniszterelnök, a SIPRI igazgatótanácsának elnöke.