Beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta, győztesnek hirdeti magát a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász, miközben Izrael a radikális iszlamista szervezet ellen elért eredményeket hangsúlyozza - írja a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet pénteken.

Éjjel 2 óra, a tűzszünet meghirdetésének időpontja óta hallgatnak a fegyverek a Gázai övezetben és Izraelben.

- közölte Abu Obeida, a Hamász szóvivője pénteken, hangsúlyozva megmaradt arzenáljukat és katonai képességeiket.

A másik oldalon az izraeli hadsereg közzétette a 11 napos Falak őrzője hadművelet eredményeit. Ezek szerint megsemmisítették a Hamász betonalagútjainak több mint 100 kilométerét, célzottan végeztek a Hamász és az Iszlám Dzsihád öt fontos vezetőjével, húsz felső és középvezetőjével, mintegy kétszáz fegyveresével, több száz rakétát lőttek ki az iszlamista szervezetek katonai létesítményeire, kilövőhelyeire, fegyvergyártó műhelyeire, raktáraira, a Hamász irányító szerveinek irodáira, a pénzeiket kezelő öt bankra, s kiképző helyeire, miközben a légvédelmi rendszer a levegőben megsemmisítette az Izraelre lőtt rakéták 90 százalékát.

A Hamász állítása szerint a tűzszünettel garanciákat kaptak, hogy "Izrael leveszi a kezét" az iszlám vallás Mekka és Medina utáni harmadik legszentebb helyéről, az Al-Aksza mecsetről, valamint a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra lakónegyedről, ahol több palesztin család kiköltöztetése miatt alakult ki viszály. Jeruzsálem tagadta, hogy egyezség született volna ezekben a kérdésekben.

A ynet katonai elemzője, Ron Ben Jisáj szerint a hadjárat legfontosabb eredménye Izrael számára az elrettentő hatás helyreállítása volt, amely megakadályozza legalábbis rövid távon, hogy ismét támadást indítsanak az övezetből Izrael ellen.

A szerző szerint az elrettentés fenntartásához a jövőben be kell tartani három elvet: akadályozni kell a gázai haderőfejlesztést, aránytalan katonai választ kell adni Izrael szuverenitásának megsértésére akkor is, ha csak gyújtóléggömbökkel történik, viszont fokozatosan lehetővé kell tenni a Gázai övezet humanitárius és gazdasági helyreállítását fogolycsere-egyezmény után, amelyben gyilkos terroristákat nem engednek szabadon.

A katonai sikerekhez képest jóval szerényebbek a közvélemény alakításában elért izraeli sikerek. Ben Jisáj szerint a Hamász a palesztinok körében Jeruzsálem és az Al-Aksza védelmezőjévé vált, amely nemcsak beszél, hanem óvóhelyekre szorítja az izraelieket.

A Hamásznak sikerült nemcsak Jeruzsálemben, hanem Ciszjordániában és az izraeli arabok körében, valamint a palesztin diaszpórában, s különösen a Libanonban elérni és feltüzelni a fiatal palesztinokat.

Kihasználták a vallási érzelmeket és a palesztinok Izrael elleni gyűlöletét, és ezek segítségével legyőzték a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt, aki sikertelenül próbálta megakadályozni, hogy a Hamász a palesztin nép meghatározó politikai szereplőjévé váljon.

A Háárec című izraeli újságban Ámosz Harel elemzése szerint Joe Biden amerikai elnök kényszerítette ki a tűzszünetet, s a harcok folytatását, vagy legalább fogolycsere fejében születő nyugalmat követelő jobboldali nyomás ellen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hadjárat során dicsőített katonai vezetőkre hárította a felelősséget a hadjárat leállításáért.

A tűzszünetről kiadott közlemény szokatlan módon a politikai döntéshozást háttérbe szorítva azt hangsúlyozza, hogy a biztonságpolitikai kabinet csütörtök esti ülésén a katonai és biztonsági vezetők javaslatát elfogadva vetettek véget a harcoknak.

A Háárec összefoglalója szerint a Falak őrzője hadművelet idején Jeruzsálemben és Ciszjordániában 27 halott, és az erőszakos tüntetéseken 6 197 sebesülés történt, miközben a Gázai övezetből az izraeli ellencsapások nyomán 232 halottról, közülük 121 civil áldozatról és 1900 sebesülésről számoltak be.

Izrael felé 4369 rakétát lőttek ki az övezet irányából, melyek közül a lakott területek felé tartók mintegy kilencven százalékát megsemmisítette a Vaskupola légvédelmi rendszer. A becsapódott rakéták 12 ember halálát okozták Izraelben.

Elkészült a Horvátország számára stratégiai fontosságú Peljesac-híd, amely ellen Bosznia-Hercegovina többször is szót emelt,

- közölte a horvát sajtó.

A Peljesac-félszigetet a szárazfölddel összekötő, 2,4 kilométeres Peljesac-híd építéséről három évvel ezelőtt állapodott meg Zágráb a kínai China Road and Bridge Corporation vállalattal.

A stratégiai fontosságú, kiemelt projekt összértéke 420 millió euró (mintegy 150 milliárd forint), a kivitelezést 85 százalékban, 357 millió euróval támogatta az Európai Unió.

VIDEÓ: A hídról

Bosznia-Hercegovina többször is szót emelt a híd megépítése ellen, mert Szarajevó szerint felépítésével ellehetetlenítik az egyetlen tengerparti boszniai város, Neum idegenforgalmát.

Bakir Izetbegovic, a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség korábbi tagja, a legnagyobb bosnyák párt elnöke korábban arról beszélt: Horvátország azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a boszniai intézmények kifogásait a híd építésével kapcsolatban, megsértette Bosznia-Hercegovina területi épségét, valamint jogát ahhoz, hogy nyílt kijárata legyen az Adriai-tengerre. Zágráb azonban mindvégig úgy vélte, Horvátország mindent a nemzetközi joggal összhangban tett, hiszen a híd a horvát területi vizeken belül épült.

A vita évek óta húzódik a két ország között, mert Bosznia-Hercegovina mindössze néhány kilométer széles partszakasszal rendelkezik a Peljesac-félszigettel szemben, és ez a rövid partszakasz mindkét oldalán Horvátországgal határos.

Mint azt korábban megírtuk, 2018 novemberében jelent meg a hír, hogy Budapesten bujkál és menedékjogot kért Magyarországon Nikola Gruevszki. Hazájában elfogatóparancsot adtak ki a volt miniszterelnök ellen, mert nem jelent meg a börtönben, hogy megkezdje kétéves büntetésének a letöltését. Azért ítélték el, mert évekkel ezelőtt arra utasította Gordana Jankuloszka belügyminisztert, hogy szerezzen be neki egy 600 ezer eurós (192,85 millió forint) Mercedest privát használatra. A volt macedón miniszterelnökkel szemben Magyarországon a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatala határozatot hozott és menekültként ismerte el.

A 24.hu megjegyzi, hogy a volt macedón elnök magyarországi jelenlétéről eddig csak az derült ki, hogy Szijjártó Péter külügyminiszternek ad tanácsokat a Nyugat-Balkánt érintő ügyekben.

Most azonban fény derült arra is, hogy

A cég üzletvitellel, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozik, de mellette porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelem, vagyonkezelés, konferenciaszervezés is szerepel a listáján. Bár a volt politikus Magyarországon él, tartózkodási helynek Skopjét adta meg, míg megbízottja egy budapesti, belvárosi ügyvéd.

Gruevszkit a Mercedes-ügyön kívül tavaly erőszak szítása miatt is elítélték távollétében, de ingatlanügy miatt is vizsgálódnak ellene. A gyanú szerint pártjának folyósított adományokat ellopva, egy belize-i offshore cégen keresztül vásárolt ingatlanokat Skopje közelében.

az Országos Meteorológiai Szolgálat szerda délután.

A veszélyjelzésük szerint más megyét érintően nem várható másodfokú riasztás, azonban

Azt írták: főként északkeleten, továbbá a Dunántúl északi felén fordulhatnak elő zivatarok. Északnyugaton akár egy-egy hevesebb zivatar is lehet. A zivatarokhoz viharos (akár 90 kilométer/óránál is erősebb) szélroham, nagyobb jégdarabokkal jégeső és intenzív csapadék is társulhat.

Csütörtökön hajnalban a délkeleti területeken is, majd napközben az ország északkeleti részében alakulhatnak ki zivatarok - tették hozzá.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az érintett területeken azt ajánlja, hogy a kerti bútorokat, a cserepes virágokat, a szerszámokat minél előbb vigyék fedett helyre, nehogy a viharos erejű szél kárt tegyen bennük.

Kiemelte, hogy a viharos szélben lehetőség szerint senki ne parkoljon fák alá. Ha valaki leszakadt vezetéket vagy bajba jutott embert lát, jelezze azt a 112-es segélyhívón!

Szerdán, 81 éves korában elhunyt Csom István olimpiai bajnok sakkozó.

A magyar szövetség gyászjelentése felidézi, hogy Csom István 1940. június 2-án született Sátoraljaújhelyen. Középiskolás korában kezdett el versenyszerűen sakkozni, 1963-ban a mesteri, 1967-ben a nemzetközi mesteri, 1973-ban pedig a nagymesteri címet is megszerezte.

Az évek során számos egyéni versenyen végzett az első helyen, 1972-ben egyedül, 1973-ban holtversenyben nyerte meg a magyar bajnokságot. Csapataiban és a válogatottban szinte mindig kiválóan, sokszor erőn felül teljesített, kilenc sakkolimpián játszott magyar színekben. Pályafutásának csúcsa az 1978-as sakkolimpia megnyerése volt Buenos Airesben. Három olimpiai ezüstérmet is nyert (1970, 1972, 1980), utóbbin, Máltán táblája legjobb pontszerzője volt. Összesen 191 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.

Az 1981/82-es ciklusban az első táblán játszva BEK-győzelemre vezette a Budapest Spartacust, 1964 és 1986 között klubjaival kilenc alkalommal nyerte meg az ob I-es csapatbajnokságot.

Később edzőként folytatta, legismertebb tanítványa Berkes Ferenc nagymester, a válogatott egyik erőssége, sokszoros magyar bajnok. 1983-ban mesteredző címet kapott és Portisch Lajos is bizalmába fogadta: nagyra tartotta szakmai és emberi értékeit, hosszú éveken át volt a Nemzet Sportolójának szekundánsa.

A sakkszövetség 2005-ben életműve elismeréseként Maróczy-díjat adományozott neki, idén pedig a Magyar Érdemrend Tisztikereszje polgári tagozat állami kitüntetést vehette át.