A GVH is vizsgálja, hogy miért nem fizet a Booking.com a szállásadóknak egy hónapja

Lázár János kedden Pusztaszabolcson tartott Lázárinfót, a fórum után pedig újságíróknak nyilatkozott. Az RTL Híradó riportere azt szerette volna megtudni a minisztertől, hogy honnan, illetve hogyan szerzett információt arról, hogy a gyöngyösi Lázárinfón megjelent tüntetők milyen bűnöket követtek már el. Lázár erre úgy válaszolt, hogy „a rendőrségnek hivatalból kell igazoltatnia azokat, akik megzavarják a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt, erőszakosan lépnek fel, és bűncselekmény elkövetésével fenyegetnek”.

Amikor a riporter megkérdezte, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy kampánycélra használtak fel érzékeny személyes adatokat, a miniszter közbevágva azt mondta:

A miniszter ezután elfordult, majd még mielőtt egy másik riporter kérdésére válaszolhatott volna, a sajtófőnöke, Krakkó Ákos közbelépett, és még Lázárt is félretolva kijelentette, hogy „így nem lehet sajtótájékoztatót tartani”. Közölte azt is, hogy ezután két Lázárinfóra fog egy sajtótájékoztató jutni, mert „ennek az ég világon semmi értelme nincs”.

Ezután egy másik újságíróhoz fordult, aki pont ugyanarra volt kíváncsi: honnan szerezték meg a gyöngyösi fórumon tüntetők bűnügyi adatait. A miniszter megint azt válaszolta, hogy a rendőrség igazoltatta őket, majd az újabb kérdésekre reagálva kijelentette:

Arra a kérdésre, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kérte-e ki az adatokat, azt mondta, a belügyminiszter „nem kért ki semmit. Én arra a kérdésre tudok válaszolni, hogy ami a kormányra tartozik, az rám is tartozik”.

Az újságírók nem elégedtek meg ezzel a válasszal, de hiába próbáltak többet megtudni arról a folyamatról, hogyan jutottak el az adatok a rendőrségtől a kormányhoz, Lázár sajtófőnöke rövidesen véget vetett a „sajtószkandernek”.

Három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába. A fideszes képviselő vascsöves támadásról beszél, a helyi alpolgármester egy elszámolási vitáról, a Tisza helyi embere pedig munkahelyi balesetről.

Január végén roma aktivisták és más tiltakozók zavarták meg Lázár János miniszter fórumát a politikus korábbi kijelentései miatt. A Fidesz kommunikációja szerint a Tisza Párt büntetett előéletű tüntetőket küldött a helyszínre.

– írta a 444.hu. A képviselő másnap már egy törött lábú férfiról posztolt, azt állítva, hogy a videóban megszólaló férfit támadás érte.

„Rátámadtak és megverték a tegnapi videómban nyilatkozó roma honfitársunkat. Az elkövetők a tiszás Csík Miklós és családtagjai voltak” – állította Pócs János.

Később egy újabb videót tett közzé, amelyben telefonon beszélget az informátorával, aki ekkor már azt mondta, vascsövekkel, fegyverekkel támadtak rá. Pócs a köztévében is elismételte a történetet, ahol arról beszélt, alvilági emberek mentek pénzért Gyöngyösre, és a családot, amit vascsövekkel akartak agyonverni, meg akarták félemlíteni. „Ott tartunk, hogy tiszás a tiszást veri”, és „este, sötétedés után agyba-főbe verték” – fogalmazott a műsorban. A rendőrség a Hevesi Rendőrkapitányságon garázdaság gyanúja miatt indított büntetőeljárást, de az eljárásra hivatkozva bővebb tájékoztatást nem adtak.

A Népszava helyszíni riportjában megszólalt az egyik Lázár ellen tüntető férfi, Besenyei György, aki egészen másképp emlékezett a történtekre.

– mondta a lapnak. Szerinte a férfit szívességből vitték magukkal, de hozzátette:

A lábsérülésről Besenyei azt mondta:

A lap azt is megjegyezte, hogy a fotón mankóval látható férfi már a feltételezett támadás előtt is mankót használt, amikor Pócsnak nyilatkozott.

Elmondása szerint elszámolási viták miatt keresték meg a Pócs videójában szereplő informátort. Ezt követően maga az állítólagos áldozat is kamerába mondta, hogy semmi köze nincsen Csík Miklósnak a támadáshoz, a Botos család volt az, és bocsánatot kért Csík Miklóstól

Csőtörés történt szerda délelőtt Budapest 20. kerületében: az utat és a járdát elöntötte a víz, hömpölygött az udvarokba, házakba is. Alábbi videónkon jól látszik, hogy az út szinte folyóvá változott.

Lapunk megtudta, hogy egy 600-as főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt zúdult a víz az utcára. A lakók gumicsizmában tudtak csak kilépni a járdára is, néhányan saját kezűleg, lapátokkal próbáltak segíteni a helyzeten.

A helyszínen készült fotókat alábbi galériánkban nézheted meg:

Az utóbbi hetekben tiltakozáshullám indult Székelyföldön, miután a januártól életbe lépett adóemelések hatására sokan a korábbi dupláját is meghaladó befizetési csekkeket kaptak. Sepsiszentgyörgy volt az első a sorban, de már tüntettek Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is – írja a Transtelex.

A tiltakozások hátterében az Ilie Bolojan vezette román kormány egyik szeptemberi deficitcsökkentő csomagja áll, amelynek adóügyi törvénytervezetét az ellenzék többször is megtámadta az alkotmánybíróságon. A testület végül december elején zöld utat adott a jogszabálynak, így az januártól hatályba is lépett. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a pénzügyminisztérium közölte: a már elfogadott adókat év közben nem lehet módosítani, mert az jogilag visszamenőleges hatályúnak számítana.

Ennek oka, hogy nemcsak az ingatlanok négyzetméterenkénti adóköteles értékét emelte meg a kormány, hanem számos, korábban érvényben lévő kedvezményt is eltörölt, például a régi épületekre vagy a fogyatékossággal élőkre vonatkozókat.

A kormány a reformot a költségvetési hiány leszorításával és az önkormányzatok központi költségvetéstől való függőségének csökkentésével indokolta. Szerintük a romániai önkormányzatok költségvetésének 83,1 százaléka központi visszaosztásból származik, míg az uniós átlag 51,1 százalék. A miniszterelnök szerint a helyi önkormányzatok még a bérköltségeiket sem tudják saját forrásból fedezni. „Az EU-ban a helyi önkormányzatok bérköltségeit saját forrásokból fedezik. Romániában a helyi önkormányzatok bérköltségei több mint háromszor magasabbak a saját bevételeiknél” – írta Ilie Bolojan.

A tüntetések szervezői és résztvevői azonban aránytalannak tartják a terheket. „Felháborodtam a magas adók miatt, ezért szerveztem meg a tüntetést. Láttam, hogy Sepsiszentgyörgyön is volt megmozdulás, gondoltam, Csíkszereda se maradjon le” – mondta a Székelyhonnak a Hargita megye székhelyén tartott tüntetés főszervezője, Menyhárt János. A tiltakozások nyomán az ellenzéki pártok, mint az AUR és az Erdélyi Magyar Szövetség is hallatták a hangjukat, utóbbi Kelemen Hunor lemondását is követelte.

Az adóemelés különösen nehéz helyzetbe hozta a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, amelynek legutóbbi parlamenti kampányában pont az volt a szlogenje: „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak!”

Hozzátette, hogy komolyan gondolták a kampányígéretet, „de bennünket is félrevezettek az ország valós költségvetési állapotáról”.

A magyarázat már a helyszínen is hiteltelennek bizonyult: a fórum résztvevői jelezték, hogy nem értenek egyet vele, és a második sepsiszentgyörgyi tüntetésen megszólalók is határozottan cáfolták, hogy bármiféle pártpolitikai szervezés állna a tiltakozás mögött.

Csíkszeredában Korodi Attila polgármester a szombati tüntetés után az AUR helyi politikusát, Buruș Viorelt vádolta meg a megmozdulás megszervezésével és a feszültségkeltéssel, azt állítva, hogy George Simion pártja a jogos társadalmi felháborodást akarja kihasználni. A vádakat mind Buruș, mind a tüntetés szervezője, Menyhárt János visszautasította. Buruș szerint egyszerű elégedetlen állampolgárként vett részt az eseményen, ahol felszólalási lehetőséget kapott, ugyanakkor ultimátumot is intézett a polgármesterhez: ha két héten belül nem születik döntés a helyi adók és illetékek csökkentéséről, aláírásgyűjtést indít Korodi leváltásáért.

A tiltakozások időközben általános elégedetlenségbe csaptak át, és Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely mellett Székelyudvarhelyen is utcára vonultak az emberek – olyan településeken, ahol az elmúlt évtizedekben ritkán volt példa hasonlóra. A demonstrációkon az adóemeléseken túl egyre hangsúlyosabban jelent meg az RMDSZ elmúlt 35 évének kritikája, a fiatalok elvándorlása és a gazdasági kilátástalanság kérdése, Csíkszeredában pedig a polgármester lemondását is követelték.

Mivel a helyi adók csökkentésére jelenleg nincs törvényes út, a székelyföldi önkormányzatok kármentésre váltottak. Sepsiszentgyörgyön kompenzációs megoldásokat dolgoztak ki a leginkább érintett csoportoknak, elsősorban a fogyatékossággal élőknek, míg Székelyudvarhelyen aláírásokat gyűjtenek, és azt kérik a kormánytól, hogy még a következő évi költségvetés elfogadása előtt teremtsen lehetőséget a kedvezmények visszaállítására. Az adókulcsok tényleges csökkentésére legkorábban 2027-ben nyílhat tér.