A GVH is vizsgálja, hogy miért nem fizet a Booking.com a szállásadóknak egy hónapja

Orbán Viktor nemcsak a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de a Facebook-oldalán is kiemelte Menczer Tamás keddi akcióját, amikor is Magyar Péterrel vitatkoztak a pécsi gyermekotthon bejárata előtt.

Orbán ezt írta a Facebook-oldalán.

Török Gábor reagált minderre, szerinte

- áll a politikai elemző bejegyzésében.

A miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban Magyar Péterre utalva, hogy

"Mindannyian ismerünk ilyen agresszív stílusú embereket, munkahelyen, családban, nem lehet mit kezdeni velük, csak leállítani őket. A politikában ez a szóvivők feladata. Láttam, hogy a héten a szóvivőnk, Menczer Tamás odament és leállította ezt a kellemetlen politikát, jól tette!"

Úgy tűnik, az Európai Bizottság tényleg ráunt a jogállamiságot csorbító kormányokra: a Népszava értesülései szerint már készül az a mechanizmus, amivel a tagállami kormányokat megkerülve osztanák szét az EU-s forrásokat.

A konkrét részletek még homályosak, de egy bizottsági forrás szerint a dolog komoly, és Piotr Serafin költségvetésért felelős biztos is kiemelten fontos ügyként kezeli. Már dolgozik a költségvetési főigazgatóság azon, hogyan lehetne ezt a rendszert beüzemelni.

Az EU eddig is keménykedett a jogállami normák megsértése miatt, és Magyarország már évek óta a szankciók céltáblája. A brüsszeli pénzek 80 százalékáról Orbán Viktor kormánya dönt, ez viszont azt jelenti, hogy a helyhatóságok, civil szervezetek és vállalkozások is hoppon maradnak, ha a kormány épp összeakaszkodik az EU-val. Ezt a rendszert régóta támadják azok, akik szerint nem fair, hogy a rászorulók is megszívják a kormány túlkapásai miatt.

Az elképzelés szerint az Európai Bizottság olyan szervezeteket bízhatna meg a pénzek kezelésével, mint az Európai Beruházási Bank vagy más, félig független szervek. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint még jogszabály-módosítás sem kellene hozzá, mert bizonyos pénzalapok már most is közvetlen uniós irányítás alatt állnak.

- kommentálta az új helyzetet Cseh Katalin, aki frissen vette át Fekete-Győr András parlamenti mandátumát. A Momentum politikusa régóta szorgalmazta a változtatásokat, és most végre úgy tűnik, az EU hajlandó tényleg lépni.

Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországion vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ, amelynek először a Telexen megjelenő cikkéből kiderül, hogy emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.

Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.

Ahogy az IH vezetői elindultak a külügyminisztérium irányába, megjelent a hivatalnál egy harmincfős, más titkosszolgálatok embereiből álló különítmény, hogy házkutatást hajtsanak végre.

– mondta a Direkt36-nak egy, a történtek részleteit ismerő forrás, aki szerint a különítmény tagjai a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkeztek. Ez a csapat aztán heteket töltött az IH központjában, aminek során munkatársakat hallgattak ki, irattárakat kutattak át és számítógépeket foglaltak le. A vizsgálat idejére a belügyesek még külön szobákat is kaptak. Eközben az IH leváltott vezetői vissza sem mehettek az irodájukba, sőt volt olyan is, akinek a személyes dolgait is csak jóval később adták vissza.

A különítmény hivatalosan azzal állított be az IH-hoz, hogy a hírszerzés politikai felügyeletét átvevő Szijjártó Péter teljes átvilágítást rendelt el évekre visszamenően. Csakhogy a razziát végrehajtó belügyes csapat általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét információkat próbált felkutatni.

Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítottak a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégével, az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. Lázár János irányítása alatt ugyanis az IH megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.

Végül a belügyes csapat nem találta meg azt, amit keresett, aminek az is lehetett az oka, hogy az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál. Egy titkosszolgálati forrás állítása szerint a belügyeseknek nem csak a leginkább keresett iratokra és adatokra nem sikerült rábukkanniuk, de az általuk kihallgatott IH-s tisztek is némák maradtak, és „nem voltak hajlandóak a főnökeikre köpni”.

A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint ha ezek a történések „valóban így valósultak meg, az nem tudott nem bűncselekmény lenni, valószínűleg sokszorosan”. A korábban a Belügyminisztériumnál dolgozó jogász szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.

Bár hivatalosan Szijjártó és a külügy rendelte el az átvilágítást, az azt végrehajtó különítmény zömében a Belügyminisztérium által felügyelt különböző titkosszolgálati szervek embereiből állt, és a tárca vezetőjének, Pintér Sándornak voltak konfliktusai Lázár Jánossal a megelőző években.

A történteket ismerő több forrás szerint ugyanakkor az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről, illetve azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár felügyelete alatt. Orbán Viktor az átvilágítást követően személyesen is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés megelőző években végzett munkáját.

A Direkt36 részletes kérdéseket küldött Orbán Viktor szóvivőjének, valamint az érintett magyar titkosszolgálatoknak és minisztériumoknak – Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül kerestük –, ám egyikük sem reagált hivatalosan. Az OLAF szóvivője válaszában azt írta, sem a vizsgálataikkal, sem a biztonsági intézkedéseikkel kapcsolatban nem adhatnak felvilágosítást.

Az ATV Start műsorában Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a kormány nyugdíjpolitikájáról: kezdte a januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel, folytatta a 13. havi nyugdíjnál várható szigorításokkal, és kitért a méltányossági nyugdíjemelés szűkös kereteire is. Egyik téma sem festett rózsás képet.

Ez a 3,2 százalék nagyon kevés lesz

Farkas szerint az elszabadult infláció konkrétan szétszedte a nyugdíjasok pénzének vásárlóerejét. A januári emelés? Hát, finoman szólva sem fogják tűzijátékkal ünnepelni. Bár egyes ellátások nőnek 3,2 százalékkal, vannak, amelyek kimaradnak – de erről bővebben máshol írtak már.

A 13. havi nyugdíj: szűkülő körök

És itt jön a feketeleves: a 13. havi nyugdíjnál is szigorítás jön. Azok az örökösök, akik eddig kérelmezhették a januárban elhunyt nyugdíjasok juttatását, jövőre már hoppon maradnak. Az új szabály szerint csak azok kapják meg a 13. havi nyugdíjat, akik tavaly és idén februárban is nyugdíjas státuszban voltak. Ezzel a kormány 1–2 milliárd forintot spórol, de számos család bukja a pénzt.

– jegyezte meg Farkas.

A méltányossági nyugdíjemelés terén van némi pozitívum: 2025-ben a jövedelmi határ 120 ezerről 140 ezer forintra emelkedik. Ez szuper hír – lenne, ha a keretösszeg nem maradna ugyanúgy 1 milliárd forint. Ez általában már az év első felében elfogy, úgyhogy aki igénybe akarja venni, ne várjon sokáig.

– tanácsolta Farkas.

Az infláció, a szűkülő jogosultságok és a szűkös keretek miatt a következő évek sem ígérkeznek könnyűnek a nyugdíjasok számára. Farkas szerint az egész helyzet több sebből vérzik – és a változások hatásait valószínűleg sokan meg fogják érezni a bőrükön.

(via 24.hu)