HÍREK
A Rovatból

A Greenpeace szerint nem igaz, amit Magyar Péter mondott az azbesztszennyezésről

A zöldszervezet szerint a miniszterelnök állításával szemben a kormányhivatalok adatai is határérték feletti szennyezést mutatnak. A Greenpeace Kőszegen tízszeres, Sében pedig kétszeres túllépést talált a levegőben.
DKA - szmo.hu
2026. július 27.



Cáfolja a Greenpeace Magyar Péter kijelentését a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében. A miniszterelnök a múlt heti kormányzati sajtótájékoztatón kijelentette, hogy jelenleg sehol nincs határérték feletti azbesztkoncentráció az országban.

A zöldszervezet szerint ez az állítás szöges ellentétben áll a valósággal, sőt, a kormányhivatalok által közzétett adatokkal is. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a Blikknek nyilatkozva fejezte ki értetlenségét.

„Mi sem értjük, miért hangzott el a kormányinfón, hogy nincs határérték-túllépés. A kormányhivatal saját oldalán ugyanis rengeteg pozitív mérés van közzétéve”

– fogalmazott a szakértő.

A szervezet a nyilvános mérési eredményekre hivatkozva kiemelte, hogy

július elején Kőszegen a határérték közel tízszeresét, a Szombathely melletti Sé községben pedig nagyjából kétszeresét mérték a levegőben.

A Greenpeace azt is kifogásolja, hogy a kormány által hivatkozott 667 mérés adatait hiába kérték ki, sehol sem találták meg azokat.

A szervezet szerint a szombathelyi Oladi platón mért, határérték alatti eredmények is rendkívül megkérdőjelezhetők. Simon Gergely rámutatott a mérés visszás körülményeire:

„Egyetlen helyszínen, az Oladi platón volt határérték alatti a mérés, de megnéztük a Meteorológiai Szolgálat adatait és a helyiek beszámolóit: egy zúgó, 24 milliméteres eső után, a hétvégén mértek, amikor a teherforgalmat kitiltották.”

Hozzátette, az adatokból látszik, hogy az eső elállta után, az esti órákban az értékek ismét emelkedni kezdtek, de a 24 órás átlagolás ezt elfedte.

A kormány tervei szerint a szennyezett, közel 12 kilométeres úthálózatot egyszerűen leaszfaltoznák, a Greenpeace szerint azonban ez egy időzített bomba.

„Megértem, hogy a kiporzás ellen a leaszfaltozás egy gyors megoldás, de egy pillanat alatt szét fog töredezni. A végén pedig sokkal drágább lesz, és folyamatos problémát jelent”

– jelentette ki Simon Gergely.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a későbbi közműjavítások – például egy csőtörés vagy kábelfektetés – során a munkások ki lennének téve a rákkeltő anyagnak, a szigorú azbesztes munkavégzési szabályok betartása pedig irreálisan megdrágítaná ezeket a beavatkozásokat. A szervezet szerint az egyetlen felelős megoldás a szennyezett kőzet teljes felszedése és elszállítása lenne.

A kormány múlt heti sajtótájékoztatóján Magyar Péter is elismerte ezt, de mivel ennek teljes körű megoldása évekig is eltarthat, addig is leaszfaltozzák ezeket az utakat. A költségeket egy erre a célra létrehozott, 3 milliárd forintos kármentesítési alapból fedezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Túlárazott ajánlatot kaptak Mészároséktól, elkaszálta az M86-os és az M87-es koncessziós pályázatát a kormány
A kormány túlárazás és költségtúllépés miatt visszavonta az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így ezek az utak a tervezett formában nem épülnek meg. A beruházás a Szombathely–Körmend és Szombathely–Kőszeg szakaszokat érintette volna.


Elkaszálta a kormány az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így a korábban tervezett formában nem épül meg a két út – írja a Telex a birtokába került dokumentumok alapján. A hírt hétfő reggel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megerősítette.

A január 30-án kiírt tenderre két érvényes ajánlat érkezett: a Mészáros és Mészáros Kft. kilométerenként és évente 1,4 milliárd forintos, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Lumen magántőkealap 1,6 milliárd forintos ajánlatot tett.

A kormány végül úgy döntött, egyikkel sem köt szerződést. A beruházás az M86-os autóút Szombathely–Körmend közötti meghosszabbítását és az M87-es gyorsforgalmi út Szombathely és Kőszeg közötti megépítését foglalta volna magában.

A Mészáros Lőrinc cége által benyújtott, olcsóbb ajánlat 30 év alatt folyó áron összesen 1700 milliárd forintba került volna az államnak, aminek pénzügyi jelenértéke 560 milliárd forint.

A pénzügyi modell 360 milliárdos kivitelezési költséggel számolt, ami a 42 kilométeres, műszakilag egyszerűnek számító szakaszra vetítve kiugróan magas, kilométerenkénti 8,6 milliárd forintos árat jelent. Ez nagyjából a duplája a 4-5 milliárd forint közötti közép-európai átlagárnak. A modell a kivitelezés mellett 80 milliárd forintnyi felújítást, 32 milliárdos üzemeltetést és 284 milliárd forintos adózás utáni tiszta profitot tartalmazott, 15 százalékos tőkearányos megtérülést biztosítva.

A projektet még Lázár János jelentette be korábbi építési és közlekedési miniszterként, egy Nagy-Magyarország térkép előtt a következő jeligével: „Kis-Magyarország, nagy úthálózat”.

Vitézy Dávid a Facebook-oldalán erősítette meg, hogy a kormány nem fogadta el egyik ajánlatot sem.

„A hatályos jogszabályok szerint eredménytelennek kell lennie ennek a tendernek költségtúllépés és túlárazás miatt” – jelentette ki.

Meg is indokolta, hogy miért: „Szerintem teljesen természetes, hogy ilyen mértékig túlárazott ajánlatokat a Kormány nem fogadott el. A Tiszára szavazó jelentős többség nem arra adott felhatalmazást, hogy 53 százalékkal túlárazva Mészáros Lőrinctől rendeljünk újabb gyorsforgalmi utat”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Visszavont egy 100 és egy 150 milliós, az EDDÁ-nak szánt NKA-támogatást Tarr Zoltán valótlan adatközlés miatt
A kulturális miniszter egy EDDA-musical turnéjára és egy arénakoncertre adott támogatás visszavonását hagyta jóvá. Az egyik cég egy korábbi, 10 milliós támogatást, a másik a tervezett jegybevételt hallgatta el a pályázatban.


Két, az EDDA zenekarhoz köthető, összesen 250 millió forint értékű támogatásának visszavonását hagyta jóvá Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter. A pénzt a kedvezményezett cégeknek vissza kell fizetniük.

A tárcavezető a Facebook-oldalán közölte, hogy két valótlan adatközlésre is bukkantak az EDDÁ-nak szánt, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által megítélt támogatások között.

„Jóváhagytam két olyan cég támogatásainak a visszavonását, amely Pataky Attila előadásaira kért korábban támogatást. A cégeknek vissza kell fizetniük ezeket a pénzeket” – írta Tarr, hozzátéve, hogy egy 100 millió forintos és egy 150 millió forintos támogatás vontak vissza.

Az NKA ideiglenes kollégiuma 2025 végén 100 millió forintot ítélt meg „Az EDDA Musical – A Kör – országos turné” megvalósítására. A problémát az jelentette, hogy a támogatást kérvényező cég pár héttel korábban már kapott 10 millió forintot a musical forgalmazására, de ezt az információt elhallgatta az újabb igényléskor.

„A támogatást kérő ezt a korábbi támogatást nem tüntette fel az igény benyújtásakor, így valótlan adatközléssel befolyásolta a döntést” – jelezte a miniszter.

Hasonló történt az „EDDA MŰVEK – Aréna 2026 koncert” esetében is, amely 150 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott. Tarr szerint itt a pályázó cég a több tízezer forintért árult jegyekből származó várható bevételt hagyta le a pályázati adatlapról. Mint írta, a bevétel feltüntetésének hiánya „ebben az esetben is valótlan adatközlésnek számít”.

A tárcavezető jelezte hogy a feltáró munka folyamatosan zajlik, mert a közpénzek átlátható elköltése mindenki érdeke.

Az EDDA Műveknek juttatott százmilliós támogatások már korábban is komoly vitákat váltottak ki. A 150 milliós Aréna-koncertre beadott pályázat szövege májusban került nyilvánosságra, amely szokatlanul filozofikus, „életigenlő” nyelvezetével keltett feltűnést. Az olyan fordulatok, mint „Az életet nem lehet legyőzni soha”, a kritikusok szerint nem szakmai érveket sorakoztattak fel, hanem sokkal inkább az előző kulturális vezetés ideológiai elvárásainak próbáltak megfelelni. Már akkor felmerült a gyanú, hogy a támogatás odaítélésében a politikai lojalitás nagyobb szerepet játszhatott, mint a szakmai szempontok, ami eleve kiemelt figyelmet irányított a zenekarnak juttatott közpénzekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Medián: Visszaesett a Tisza támogatottsága Polgár Judit elnöknek jelölése után
A Medián legfrissebb felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes népesség körében 57 százalékra csökkent, a biztos szavazóknál viszotn továbbra is őrzik a kétharmad feletti többséget. A Fidesz eközben stabilizálta a helyzetét, és hibahatáron belül növelni tudta a táborát.


Bár a Tisza Párt támogatottsága hibahatáron belül, de érezhetően csökkent a Polgár Judit-féle államfőjelölési kísérlet után, a választani tudó biztos szavazók körében továbbra is kétharmad feletti a többségük – derül ki a Medián legfrissebb, a HVG számára múlt hét szerda és péntek között készített felméréséből.

A kutatás szerint

a teljes népesség 57 százaléka szavazna most a kormánypártra, ami 3-5 százalékpontos visszaesést jelent a június végi adatokhoz képest.

A Fidesz eközben stabilizálni tudta helyzetét: a teljes népesség 19, a választani tudók 22, míg a biztos szavazók 23 százaléka támogatja őket, ami hibahatáron belüli növekedésnek számít.

A jelölés módja még a Tisza-szavazókat is megosztotta: 60 százalékuk hiányolta a beígért társadalmi egyeztetést, és a teljes lakosság kétharmada szerint zavaró, hogy ez elmaradt.

A felmérésből kiderül, hogy a társadalom elsöprő többsége, 97 százaléka tud arról, hogy Sulyok Tamás távozása után új államfőt kell választani, és 94 százalékuk hallott arról is, hogy a miniszterelnök Polgár Juditot javasolta a posztra. Magát a jelölést azonban vegyesen fogadták: a népesség egyharmada tartotta volna jó ötletnek a sakklegendát, 42 százalékuk viszont nem támogatta.

Az emberek elvárásai is világosak az új államfővel szemben: a többség szerint kizárólag magyar állampolgár lehet, de fontosnak tartják a jogi végzettséget és a pártfüggetlenséget is.

Amikor spontán kellett neveket mondani, a legtöbben Bárándy Péter korábbi igazságügyi minisztert (8 százalék), Hadházy Ákost (6 százalék) és Márki-Zay Pétert (5 százalék) említették, de a megkérdezettek 60 százalékának egyáltalán nem volt javaslata.

Június végén a Medián a biztos szavazók körében 73 százalékon mérte a kormánypártot. A kutatás a rekordmagas támogatottságot látva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen mértékű dominancia veszélyeket is hordozhat a politikai versenyre nézve. Akkor a magyarok 67 százaléka bizakodóan tekintett az ország jövőjére, ami a rendszerváltás óta példa nélküli volt a mérések történetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Publicus: Már nem olyan népszerű Magyar Péter, mint amikor miniszterelnök lett
A Publicus Intézet legfrissebb kutatása szerint 72-ről 62 százalékra esett Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságának megítélése. A felmérés épp a Polgár Judit-ügy után készült, de a Tisza Párt így is óriási fölénnyel vezet a Fidesz előtt.


Bár tíz százalékponttal kevesebben tartják alkalmasnak Magyar Pétert a miniszterelnöki tisztségre, mint májusban, a Tisza Párt előnye továbbra is elsöprő a Fidesszel szemben – erre jutott a Publicus Intézet júliusi, reprezentatív kutatása, amelyet a Népszava hozott nyilvánosságra. A felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza 68 százalékon áll, miközben nőtt azok aránya, akik szerint „jó irányba mennek a dolgok” az országban.

Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságát a májusi 72 százalék után most 62 százalékra mérték, míg Orbán Viktor megítélése 2 százalékpontos növekedéssel 29 százalékra javult.

A Publicus adatai szerint a teljes népességben a Tisza Párt 52, a biztos szavazók körében 55, míg a biztos szavazó pártválasztók csoportjában 68 százalékos támogatottsággal bír. Ezzel szemben a Fidesz ugyanezekben a kategóriákban 18, 19 és 23 százalékot tud felmutatni.

Bár a Tisza májushoz képest 3-5 százalékpontot veszített, a Fidesz pedig 1-3 ponttal erősödött, a különbség továbbra is hatalmas.

Ezzel párhuzamosan az ország irányával elégedettek aránya 54-ről 63 százalékra emelkedett.

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint a látszólagos ellentmondást a Polgár Judit köztársasági elnöki jelölése körüli ügy magyarázza, ami a miniszterelnök első politikai veresége volt.

„A Závecz-féle felmérés még előtte készült, a mi adatfelvételünk viszont pont telibe kapta ezt az időszakot” – hangsúlyozta Pulai, aki szerint a kevésbé elkötelezett Tisza-támogatók esetében a hibákra „élesebb kilengésekre” lehet számítani.

Több független intézet is nagy Tisza-előnyt mért az elmúlt hetekben. A Závecz Research múlt szerdán publikált kutatása például a Fidesz táborának összeomlását jelezte. A Medián friss, hétfőn megjelent felmérése szerint azonban a kormánypárt népszerűsége némileg visszaesett, miután Magyar Péter Polgár Juditot kérte volna fel államfőnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk