G7: Lázár versenyeztetés nélkül adott 59 kilométer autópályát Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének, ez plusz 200 milliárdba kerül az adófizetőknek

Elégedetlen fideszes politikusok és polgármesterek már több olyan titkos találkozót is tartottak, ahol téma volt egy új párt megalapítása – írja a Népszava párton belüli forrásokra hivatkozva.

Bár a döntés még nem született meg, ha mégis új pártot alapítanának, a zászlóbontás ősznél előbb nem valószínű. Ezt készíthette elő Ferencz Orsolya volt parlamenti képviselő szerdai Facebook-posztja is, amelyben egy új politikai kezdeményezés szükségességéről írt. A volt képviselő közösségi oldalán azt fejtegette, hogy a jelenlegi politikai kereteket meg kell haladni.

„Az elmúlt napok eseményei világosan megmutatták, hogy az érdemi megújulást elmulasztó egykori kormányoldal jelen helyzetében már nem tud elég erőt felmutatni ahhoz, hogy integrálja és képviselje azokat a milliókat, akik továbbra is hisznek egy polgári Magyarország eszményében” – jelentette ki. A bejegyzést később Navracsics Tibor volt miniszter is megosztotta.

A szerveződésben a lap szerint megyei jogú városok polgármesterei is részt vesznek, bár ők a legóvatosabbak. Egy forrás Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármestert említette példaként, akinek egy jövőbeli választáson a Fidesz-logó akár már hátrányt is jelenthet.

A pártvezetés és Orbán Viktor egyelőre nem reagált a nyilvános kritikákra, és nem helyezték kilátásba a szervezkedők kizárását sem. A párton belül azonban egyre többen frusztráltak a helyzet miatt, és vannak, akik már a „lázadók” kizárását tartanák a legjobb megoldásnak.

A Fidesz áprilisi választási veresége utáni időszakot a nyilvánosság előtt is zajló hatalmi és politikai viták jellemezték. A belső válságot látványosan jelezte többek között Szijjártó Péter volt külügyminiszter távozása, aki a kínai BYD autógyártónál folytatja pályafutását, valamint Gulyás Gergely hétfői lemondása a frakcióvezetői posztról.

Elemzők szerint a Fidesz a vereség óta intellektuálisan kiüresedett, és a mostani belső harcok a párt jövőjét is meghatározhatják.

Bár a nap nagy részében sok napsütésre lehet számítani, ma délutántól fordulat jön: a zivatarok súlypontja a délnyugati, majd az ország déli részére helyeződik át. A HungaroMet előrejelzése szerint a viharokat viharos, 60–75 km/órás széllökések, lokálisan 20–30 milliméter csapadék és legfeljebb 2 centiméteres jégeső is kísérheti. A hétvége további részében is változékony időre kell készülni, vasárnap késő délután ugyanis északnyugat felől egy front éri el az országot, ami több felhőt és egy csapadékzónát hoz magával.

Ma napközben még sok napsütés várható gomolyfelhőkkel, zápor, zivatar pedig csak kevés helyen, főként nyugaton és északkeleten fordulhat elő. Az északnyugati, nyugati szél többfelé megélénkül.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30 és 36 fok között alakul, de a nyugati, délnyugati határ mentén több fokkal hűvösebb lehet. Késő estére 20 és 30 fok közé hűl le a levegő.

Szombat estétől vasárnap reggelig erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, amiből elszórtan alakulhat ki zápor, zivatar. Az északi, északnyugati szél időnként megélénkül, zivatarok környezetében erős, viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 22 fok között alakul.

Vasárnap napközben jellemzően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk, néhol záporral, zivatarral. A változás késő délután kezdődik, amikor északnyugat felől megérkezik a már említett front.

Ezzel együtt a szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul és megerősödik. A hőmérséklet délután 28 és 34 fok között valószínű.

Percek alatt lett porrá a Barrandovi híd ikonikus betonszobra Prágában. Összedőlt péntek reggel Prága egyik legnagyobb köztéri alkotása, az Egyensúly című absztrakt betonszobor a Barrandovi híd keleti hídfőjénél – írja az MTI.

Az omlás idején senki nem tartózkodott a környéken, így sérülés nem történt. Az eseményről videófelvétel is készült, amelyen látszik, ahogy a szobor egyik karja letörik, majd az egész felső rész a mélybe zuhan.

A Josef Klimeš szobrász által 1989-1990-ben készített, egy tányér keresztmetszetét ábrázoló alkotás mintegy 15 méter széles és hat méter magas volt, egy ötméteres betonkúpon elhelyezve. Az absztrakt művet a helyiek csak „Hódító féreg” néven emlegették.

A prágai rendőrség szóvivője, Richard Hrdina megerősítette a történteket, és beszámolt a megtett intézkedésekről.

A városvezetés a betonszobor szakszerű lebontását tervezte, és a helyére később egy másolat került volna időtállóbb anyagból. Az összeomlás okait a rendőrség és a szakértők is vizsgálják, a döntés a további sorsáról ezután születik meg.

A szobor rossz állapota közismert volt, ezért már hosszabb ideje deszkakerítéssel vették körbe.

A Moldva folyó felett átívelő Barrandovi híd Prága legnagyobb közúti hídja, amelyen keresztül a cseh főváros déli részének szinte teljes autós forgalma bonyolódik, naponta 130-140 ezer autó halad át rajta. A hidat a nyolcvanas években építették, és három évig tartó teljes felújítása tavaly fejeződött be, a tervek szerint ezt követte volna a szobor rekonstrukciója.

Pénteken a Hivatalos Értesítőben tették közzé a Fidesz–KDNP módosított pénzügyi beszámolóját a 2026-os országgyűlési választási kampányról.

A kampányt két fő forrásból finanszírozták: 1 milliárd 29 millió forintot állami költségvetési támogatásból, 666 millió forintot pedig választási célú adományokból fedeztek – írta a 24.hu. A beszámoló szerint hitelből vagy saját forrásból nem költöttek.

A kiadások döntő része, több mint 1,67 milliárd forint anyagjellegű ráfordítás volt, míg személyi jellegű kiadásokra mindössze 22,4 millió forintot fordítottak. A Fidesz–KDNP 199 egyéni jelöltet állított, közülük 106-an külön is elszámoltak a számukra biztosított forrásokkal. A dokumentumban szereplő dologi kiadások között van például Szatmáry Kristóf (Budapest 14. vk.) 1 724 401 forintos, vagy Radics Béla (Budapest 6. vk.) 1 723 999 forintos elszámolása.

A legtöbb párt, köztük a választáson győztes Tisza Párt kampányelszámolása már június 11-én megjelent, így a Fidesz beszámolójára több mint egy hónapot kellett várni. A Tisza Párt akkor több mint 2,4 milliárd forintos kampányköltésről számolt be, amelynek jelentős részét magánadományokból fedezték.

A hivatalos pártkasszákon túli költések régóta a politikai viták kereszttüzében állnak.

Tarr Zoltán miniszter közlése szerint visszavonták a Mága Zoltánhoz köthető cég félmilliárdos támogatását, mert az a vádak szerint valójában a Fidesz kampányát szolgálta volna. A K-Monitor pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezet szerint több választókerület is fillérre pontosan 100 millió forintos NKA-támogatást kapott, ami szerintük előre meghatározott kampánykeretre utal.

A viták nemcsak az állami pénzek, hanem a Fidesz-közeli civilnek tűnő szervezetek gazdálkodása körül is zajlanak.

A kampányfinanszírozás körüli vita nem új keletű. A 2022-es választások után az akkori kormánypárti kommunikáció a „dollárbaloldal” kifejezést használva vádolta az ellenzéket külföldi pénzek elfogadásával. Az ügyben 2022-ben titkosszolgálati vizsgálat is indult a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom ellen.