„A feltorlódott testek megtöltötték a folyosót” – oltásellenesek is nehezítik a rettenetes járványhelyzetet Romániában

„Sokkal könnyebb kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni” – mondta a Tisza elnöke csütörtök este, hozzátéve, hogy mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak – írta a 444.hu a helyszínről.

A kalocsai eseményen Magyar bemutatott három helyi „jelölt-jelöltet”, akiknek a bemutatkozását ő maga olvasta fel; a politikusok nem kaptak szót. A fórum előtt Magyar találkozott Bagó Zoltán polgármesterrel, aki korábban fideszes politikus volt, de 2024-ben egy helyi civil szervezet jelöltjeként nyert, és most a tömegből hallgatta a beszédet.

A kétharmados cél egyébként nem új eleme Magyar Péter kommunikációjának. Már áprilisban, Szegeden is kijelentette:

Júliusban egy posztjában azzal indokolta a kétharmad szükségességét, hogy anélkül nem lehet elszámoltatni a NER szereplőit. „Onnan lehet majd tudni, hogy újra valódi legfőbb ügyésze és igazságszolgáltatása van az országnak, hogy Rogán Antalt, (Schadl György gazdáját) azonnal bilincsben viszik el a milliárdos hajlékából. Nem gyalog. De nem is helikopterrel.” Egy nagykanizsai fórumon pedig az államadóssággal kapcsolatban fogalmazott meg egy erős ígéretet: „Ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.”

A kormánypárti oldalról Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója korábban Magyar egy kijelentésére reagálva – miszerint ha akkor lennének a választások, a Fidesz nyerne kétharmaddal – a közösségi médiában annyit írt: „Rendkívüli! Igazat mondott!” Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szeptemberben arról beszélt, hogy „a Tisza Párt nem tud újítani... ha ez így marad, akkor tovább mennek lefelé a lejtőn...” A Századvég politikai elemzési igazgatója, Kiszelly Zoltán pedig a kétharmados cél stratégiai okát abban látja, hogy „a többi baloldali párttól a maradék identitásszavazókat átcsábítsa...”

Mindeközben a 2026-os kampány már gyakorlatilag megkezdődött: Orbán Viktor „anti-háborús” országjárást indított, amellyel párhuzamosan fut Magyar Péter saját országjárása is.

Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.

A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.

A kutatás szerint

A Mi Hazánk 4 százalékon áll a biztos pártválasztók között, így a felmérés szerint nem jutna be a parlamentbe, a DK viszont 6 százalékos támogatottságával éppen csak átlépné a küszöböt.

A Tisza előnyének növekedése annak tudható be, hogy a Fidesz egy százalékpontot vesztett valamennyi választói csoportban, a Tisza pedig 1-2 százalékponttal erősödött.

A friss felmérés szerint a parlamenti választáson rekordot dönthet a részvétel:

A bizonytalanok tábora 31 százalékot tesz ki. Azok között, akik biztosan részt vesznek a választáson, szintén van 20 százaléknyi, pártválasztásában ingadozó szavazó.

A relatív többség, az összes megkérdezett 46 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a választást. A kormány maradását csak 33 százalék szeretné (21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A bizonytalanok között több mint kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan továbbra is hatalomban tartanák a Fideszt (38 százalék a 15 százalékkal szemben). A bizonytalanok 47 százaléka ugyanakkor nem válaszolt.

Miután az Alkotmánybíróság egyszer már elkaszálta a tervet, az osztrák kormány csütörtökön ismét benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a fejkendő viselését a 14 év alatti lányoknak az iskolákban. A kormány már decemberben elfogadtatná a jogszabályt, amit két lépcsőben vezetnének be: februártól egy felkészítő, tájékoztató szakasz indulna, 2026 őszétől pedig már bírságolhatnak is.

A tervezet külön foglalkozik azokkal a diákokkal, akik társaikat az iszlám öltözködési szabályok betartására kényszerítik – velük szemben a hatóságok is eljárhatnak. A szabályszegő szülők 150 és 800 euró, vagyis körülbelül 58 ezer és 308 ezer forint közötti pénzbírsággal számolhatnak, de csak akkor, ha az iskolai figyelmeztetés és a szakemberek bevonása sem hozott eredményt.

A kormány azzal érvel, hogy a tilalom a gyermekek védelmét és az esélyegyenlőséget szolgálja.

– mondta Claudia Plakolm integrációs miniszter. A jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt támogatja a szigorítást, de szerintük ez csak az első lépés lehet. „A fejkendő a politikai iszlám, a nők elnyomásának szimbóluma, és semmi keresnivalója az iskoláinkban” – közölte Ricarda Berger, a párt családpolitikai szóvivője.

Jogvédő szervezetek és muszlim közösségek szerint viszont a javaslat diszkriminatív és sérti a vallásszabadságot. „A tervezett fejkendőtilalom egyoldalú, diszkriminatív beavatkozás, az antimuszlim rasszizmus megnyilvánulása” – írta közleményében az Amnesty International Österreich. Az Osztrák Iszlám Hitközség elnöke arra figyelmeztetett, hogy a vita a szélsőségeseknek kedvez. „Az extremisták a fejkendőtilalmat a saját céljaikra használják” – mondta az ORF-nek Ümit Vural.

A minisztérium korábbi becslése szerint a szabályozás több mint 12 ezer lányt érinthet Ausztriában. Az osztrák modell iránt már Németországban is érdeklődnek: Hessen tartomány minisztere komolyan megfontolandónak nevezte az átvételét.

Három évnyi, akkumulátorgyárak elleni civil küzdelem után a pártpolitikában méretteti meg magát a Mikepércsi Anyák a Környezetért (Miakö) egyesület korábbi elnöke. Kozma Éva ugyanis átmenetileg felfüggesztette tagságát a civil szervezetben, miután beszállt a Tisza Párt képviselőjelölt-állítási folyamatába – írja a Debreciner. Ha a folyamat végén őt választják a párt hivatalos országgyűlési képviselőjelöltjének, akkor a tagsága végleg megszűnik az egyesületben. A szervezet a lépést azzal indokolta, hogy a pártpolitikai szerepvállalás és a civil egyesületi tagság összeférhetetlen.

A Miakö közleményében arról írt, hogy a civil eszköztár korlátozott hatásúnak bizonyult, ezért tudatosan készültek arra, hogy valaki a csapatból már politikai szereplőként vigye tovább az ügyüket. „A rendszer hibája, hogy a hatóságok nem értünk vannak, hanem a gyárakért. A rendszer hibája a civilek ellehetetlenítése, a személyek ellen irányuló karaktergyilkosságok” – indokolták a lépést.

Kozma Éva a közösségi oldalán azt írta, azért választotta a Tisza Pártot, mert „úgy éreztem, hogy ez az a közösség, amelyben megőrizhetem azt, ami számomra a legfontosabb. A civil hangot, a nyitottságot, a felelősséget és a hitet abban, hogy az emberek véleménye számít.”

Kozma Éva neve nem ismeretlen a politikát követők számára: 2024 májusában, még civilként felszólalt Magyar Péter anyák napi debreceni rendezvényén, ahol azt mondta: „Az akkumulátor-nagyhatalmi mánia messze túlmutat azon, hogy csak helyi problémaként kezeljük.” Idén nyáron pedig egy nyilvános „akkupikniken” beszélgetett a Tisza Párt elnökével az iparág helyi hatásairól.

„Magyarországon ugyanis az európainál jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmazunk” – jelentette ki. Pósán László, a térség fideszes országgyűlési képviselője egy nyilatkozatában ennél is tovább ment, amikor azt mondta: „Kozma Éva nagyon csúnyán megtévesztette az embereket.”

A Tisza Párt november 17-én indította el nyilvános jelöltállítási folyamatát, amelynek során mind a 106 egyéni választókerületben három-három jelöltaspiránst mutatnak be. A jelöltekről előbb a párt belső közössége, a Tisza Szigetek tagjai szavazhatnak november 23–24. között, majd november 25. és 27. között a választókerületben élők is voksolhatnak. A végleges jelöltek névsorát várhatóan november 30-án jelentik be. Magyar Péter pártelnök arra kérte a Tisza közösségét, hogy „minden körzetben álljon ki a jelöltek mellett és védje meg őket a hatalom aljas támadásaitól!”

Mindeközben a debreceni ipari parkban gőzerővel zajlanak a vitatott beruházások. A kínai CATL már befejezte a cellagyár főépületét és 400 fő feletti létszámmal működik, míg a szintén kínai EVE Power 400 milliárd forintos beruházással, 14 milliárd forintos állami támogatással épít gyárat, amely több mint ezer munkahelyet ígér.