HÍREK
A Rovatból

„A feltorlódott testek megtöltötték a folyosót” – oltásellenesek is nehezítik a rettenetes járványhelyzetet Romániában

A CNN friss bukaresti tudósításában megrázó képeket láthatunk a járvány miatt kialakult katasztrofális helyzetről. És még nem látszik a vége.


"Ez könyörtelen - könyörtelen", sóhajtott Claudiu Ionita nővér, aki a bukaresti egyetemi kórház hullaházában egy hordágy előtt állt. Minden hordágyon egy testet helyeznek el egy fekete műanyag zacskóban.

A hullaház 15 holttest befogadására alkalmas, de a CNN látogatásának napján 41-et új halott érkezett. A feltorlódott testek megtöltötték a folyosót, miközben jajveszékelés visszhangzott a hullaházban. Egy nőt éppen beengedtek, hogy utoljára láthassa apját.

A Bukaresti Egyetemi Kórház a román főváros legnagyobb Covid-19-es betegeket kezelő egészségügyi intézménye, a járvány negyedik hullámával küzd, amely az eddigi legrosszabb.

"Soha nem gondoltam volna, amikor elkezdtem ezt a munkát, hogy valami ilyesmit fogok átélni" - mondta Ionita. "Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen katasztrófa történhet, hogy egész családokat küldünk a sírjukba."

Több emelettel feljebb az összes ágy, foglalt, kivéve egyet. Egy nővér lepedőt cserél az üres ágyon, mert az, aki elfoglalta, már a hullaházban fekszik.

Romániában az egyik legalacsonyabb a védőoltások aránya, a lakosság alig 36%-át oltották be, annak ellenére, hogy az ország oltási kampánya tavaly decemberben jól indult.

Az egészségügyi dolgozók és a tisztviselők ezt az alacsony oltási arányt számos tényezőnek tulajdonítják, beleértve a hatóságok gyanúját, hogy a mélyen gyökerező vallási meggyőződések és a közösségi médián keresztül növekvő téves információk okozhatják a látványos elakadást.

Amikor a 32 éves Dr. Alexandra Munteanu megérkezett szolgálatra Bukarest egyik oltási központjába egy éjszakai kórházi műszak után, úgy találta, hogy a részvételi arány alacsony. "Sok orvos van, magamat is beleértve, akik Covid-betegekkel dolgozunk, és megpróbáljuk elmondani az embereknek, hogy ez a betegség valóban létezik" - mondta.

Az ország egyik leghangosabb oltásellenese Diana Sosoaca, a román szenátus tagja. Számos nyilvános megnyilvánulása közül az egyikben megpróbálta megakadályozni, hogy az emberek belépjenek egy vakcinaközpontba az ország északkeleti részén lévő választókerületében. "Ha szereted a gyerekeidet, hagyd abba az oltásokat" - mondja a Facebook-oldalán közzétett videoklipben. "Ne öld meg őket!"

A Romániában kínált vakcinákat széles körben tesztelték gyermekeknél való használatra, és biztonságosnak és hatékonynak bizonyultak, de ez nem akadályozta meg őt és másokat abban, hogy rémhíreket terjesszenek a közösségi médiában és a helyi televízióban.

A tisztviselőket és az egészségügyi személyzetet elkeserítette, hogy a közszereplők olyan sokat tettek erőfeszítéseik aláásása érdekében.

"Nézze meg a valóságot", mondta Dr. Valeriu Gheorghita ezredes, egy katonai orvos, aki a nemzeti oltási kampányt vezeti. "Az intenzív osztályaink tele vannak betegekkel. Sok új esetünk van. Sajnos naponta több száz haláleset történik. Tehát ez a valóság. Az elhunyt betegek több mint 90%-a be nem oltott."

A Bukaresttől északkeletre fekvő Suceava megyében a legalacsonyabb az oltási arány az országban.

Itt a központi kórház vezetője, Dr. Alexandru Calancea (40) beszél a régió sajátosságairól, ahol született és felnőtt.

"Ez a megye nagyon vallásos. Ez egy olyan terület, amely erős vallási hagyományokkal rendelkezik, és sok a vallásos ember. [...] Nagyon kevés pap van a vakcina mellett, és én határozottan tudom, hogy a többség oltásellenes. Bizonyítékunk van a kórházból olyan betegektől, akik ugyanabból a vallási közösségből származnak, ahol papjuk vagy lelkészük azt tanácsolta nekik, hogy ne oltassák be magukat.

Suceava mellett, Bosanci faluban egy ilyen lelkész egyben a falu polgármestere is. Neculai Miron az ország egyik leghangosabb oltásellenes közéleti személyisége.

"Nem ellenezzük az oltást, de ellenőrizni akarjuk, hogy eloszlathassuk az aggodalmainkat, mert sok mellékhatása volt" - mondta a CNN-nek. "Nem gondoljuk, hogy a vakcina összetevői biztonságosak lennének. Ez nem egy biztonságos vakcina."

Az ilyen vidéki falvakban a szegénység és az oktatás hiánya, valamint a helyi vezetők személyes befolyása és a hagyományos vallási meggyőződés halálos kombinációt hozhat.

A helyi pünkösdista lelkész, Dragos Croitoru azonban ragaszkodott ahhoz, hogy nincs tudomása a Covid-19 okozta halálesetekről a plébánián. "Itt a templomban nem volt olyan eset, hogy koronavírusos betegek lettek volna. Nulla százalékos a halálozási arányunk, nem ismerek senkit, aki meghalt volna koronavírusban itt a plébániánkon. És azt hiszem, amit látok, nem pedig abban, amit hallok" – mondta.

A Bosancitól mintegy 10 percre lévő suceavai temető egyik sarka tele van frissen ásott sírokkal. A temető kápolnájában éppen istentisztelet zajlik. A kápolna mögötti dombon gyászolók gyűlnek össze temetésre. A közelben egy másik sír készül.

Az egyes új sírok fölötti fakeresztek nem jelzik a halál okát, így nem világos, hogy hányan haltak meg a vírusban. Egy férfi, aki az egyik síron dolgozott, azt mondta, hogy az utóbbi időben eltemetett emberek száma sokkal magasabb volt a szokásosnál.

A bukaresti egyetemi kórház hullaházában egy orvos szöget vert egy fából készült koporsóba. Egy kollégája fertőtlenítőszerrel permetezte a koporsót.

Azok számára, akik Covidban halnak meg, nem engedélyezett a nyitott koporsós temetés.

"A vakcina jelenti a különbséget élet és halál között" - mondta Ionita, a nővér. "Az embereknek ezt meg kell érteniük. Talán az utolsó órában meg kell érteniük ezt."

Azok számára, akik az előtte lévő fekete hullazsákokban vannak, már túl késő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rossz helyre küldött e-mail buktatta le a két államtitkárt: egy tiszás jelöltről tárgyaltak volna a főispáni értekezleten
Latorcai Csaba és Galik Gábor belső levelezése jutott a sajtóhoz. Az egyikük egy órával később már próbálta is visszahívni a kínos üzenetet, de már késő volt.


Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.

A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.

„jelölt jelölt nem lett , tegnap Kata említette, h a foispani értekezleten akarnak evvel foglalkozni.”

Latorcai Csaba alig négy perccel később válaszolt is a felvetésre.

„Tisztelettel visszajelzest kerek majd valahogyan a Foispani Ertekezleten a temaban elhangzottakat illetoen, mert egyikunk sem lesz most!”

Az államtitkár nem sokkal később, 7:30-kor megpróbálta visszahívni az elküldött üzenetet, de addigra a levelezés már eljutott a sajtóhoz. A főispáni értekezlet a kormányhivatalok hivatalos döntés-előkészítő fóruma, ezért a levelezést megszerző 444.hu kérdéseket küldött a két politikusnak arról, miért akartak egy pártpolitikai ügyet ezen a fórumon tárgyalni, és hogy mi hangzott el végül a témában.

A lap emlékeztet rá, hogy két és fél éve Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy komplett belső e-mail-láncot küldött el válaszul a Telex egy kérdésére. Abban a levelezésben Maruzsa többek között azt írta: „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Bankrablás, hogy féláron adja el a részvényeit az állam Mészáros Lőrinc bankjának
A képviselő szerint hiába magyarázzák a tranzakciót a dolgozók jutalmazásával. Neki az ügylet „egy 50 milliárdos lopásnak tűnik”, ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a jegybankhoz fordul.


Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy

az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja (MRP) tőzsdén kívüli ügyletben egy 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus BHG Zrt.-től 42,1 milliárd forintért.

Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.

„Ez is bankrablás, csak pisztoly nélkül, szép csendben csinálják, es nem Mészáros Lőrinc bankját (MBH) rabolják ki, hanem Mészáros bankja (MBH) lopja meg az államot. Nem is kevéssel, kb. 50 milliárd forinttal”

– írja Hadházy a bejegyzésében. A képviselő szerint a probléma az árral van.

„Egy részvény piaci ára jelenleg kb. 5800 forint, de Mészáros bankja csak 2600 forintot fizet. Tehát a piaci ár kevesebb, mint felét fizeti Lőrinc bankja az államnak”

– közölte, hozzátéve, hogy ez neki egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordul a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.

A politikus akkor is nehezen érthetőnek tartja ezt, ha figyelembe vesszük a tőzsdei közleményt, amely szerint egy „vételárkompenzációs mechanizmust” keretében a Corvinus később kiegészítő vételárra lehet jogosult. Hadházy szerint azonban semmit nem tudni arról, hogy ezt milyen feltételekkel teszik meg, és hogy az esetlegesen később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot.

Ahogy a képviselő is írja, az ügyletet azzal magyarázták, hogy az MBH a munkavállalóit akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Hadházy szerint ez még nem is lenne ördögtől való, de felteszi a kérdést, hogy miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob bele részvényeket a bank munkavállalói ösztönző programjába, és miért kapja meg a csomagot a bank féláron.

Bejegyzése végén a politikus megjegyezte, hogy szerinte az MBH Bank részvényei elértéktelenednek, és személyes okokból egy fillért sem tartana a banknál.

Az állami Corvinus Zrt. egyébként már 2024 decemberében is eladott egy 8,2 százalékos csomagot a banknak, 2025 márciusában pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy az államnak érdemes lenne értékesítenie a banki részesedését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fordult a magyarok véleménye: egyre kevésbé félnek a háborútól, de Ukrajnának sem segítenének már annyian
A legfrissebb kutatás szerint a pénzügyi támogatást már a többség elutasítja. A Fidesz-szavazók körében egy év alatt megfordult a hangulat, már a humanitárius segélyt is ellenzik.


Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex

A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:

az Európai Unió által nyújtott humanitárius segítség népszerűsége a 2023-as 80 százalékról idénre 63 százalékra esett. Az uniós pénzügyi támogatást már csak a magyarok 36 százaléka pártolja, 63 százalékuk ellenzi, a fegyverszállításokat pedig a megkérdezettek 78 százaléka utasítja el.

Még elutasítóbb a kép, ha a Magyarország által nyújtott segítségről van szó. A hazai humanitárius segélyek támogatottsága a két évvel ezelőtti nagy többségről 2025-re szűk többségre olvadt. A Fidesz-KDNP szavazói között egyetlen év alatt fordult a hangulat: míg 2024-ben 63 százalékuk támogatta a humanitárius segítséget, idén már 56 százalékuk ellenzi. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka továbbra is szolidáris. A leglátványosabb változás a Mi Hazánk táborában történt, ahol a tavalyi 73 százalékos támogatottság után idén már a többségük (52%) ellenzi ezt a segítségnyújtást. A magyar költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatást 74, a fegyverküldést pedig 84 százalék ellenzi.

A háborús veszélyt a budapestiek érzékelik a legkevésbé, a fővárosban csupán 36 százalék tart a belesodródástól. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban élők közel fele gondolja úgy, hogy fennáll ez a veszély. A pártok támogatói közül egyedül a pártnélküliek körében vannak többségben az aggódók; a Fidesz-KDNP szavazóinak 45 százaléka tartja valósnak a háborús fenyegetést.

A felmérés a közösségi média véleményformáló szerepére is rávilágított. Az Instagram-használat 2025-re pozitívan hatott a magyar támogatás elfogadottságára, a TikTok esetében viszont a tavalyi enyhén pozitív hatás idén negatívba fordult, vagyis a platform tartalmai inkább az elutasító véleményeket erősíthették. A Facebook nem mutatott érdemi kapcsolatot a vizsgált attitűdökkel.

Ukrajna esetleges uniós csatlakozása mélyen megosztja a magyar társadalmat: a lakosság harmada (31%) támogatja, míg kétharmada (64%) ellenzi. A Fidesz-KDNP szavazói körében tízből nyolcan elutasítják a tagságot. A Tisza Párt támogatói tökéletesen megosztottak a kérdésben, 48-48 százalékban támogatják, illetve ellenzik a csatlakozást. A DK szavazóinak 41 százaléka támogatná a felvételt, de a többségük (58%) körükben is elutasító.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szerdától három hónapra is bezárhatják azokat a szórakozóhelyeket, ahol droghoz lehetett hozzájutni
A kormányrendelet már hatályba is lépett, a rendőrök bármikor akcióba lendülhetnek. A bezárt helyek bejáratára szégyentáblát kell majd kitenni a bűncselekmény megjelölésével.


Szerdától a rendőrség akár három hónapra is bezárathatja azokat az üzleteket, ahol kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja merül fel. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet a mai napon lépett hatályba, és drasztikus eszközt ad a hatóságok kezébe – szúrta ki a Magyar Közlönyben a 24.hu.

A rendőrség döntése ellen nincs helye azonnali fellebbezésnek, a bezárt üzletek bejáratára pedig egy, a bezárás okát részletező tájékoztatót kell kihelyezni.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt jogszabály célja a kormány szerint a kábítószer-használat és -terjesztés teljes felszámolása. A zár a büntetőeljárás lezárultáig, de maximum három hónapig érvényes.

Az új rendeletet a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos, Horváth László is üdvözölte a közösségi oldalán: a kormánybiztos szerint a hatóságok lakatot tehetnek „a drogkereskedelemben érintett, gyanús üzletekre, helyekre!” Úgy fogalmazott, a rendőrség mostantól bezárathat „minden olyan üzletet vagy helyiséget, ahol megalapozottan felmerül a drogok előállításának, kereskedelmének vagy fogyasztásának gyanúja. Ezzel új, rendkívül erős eszközt kapott a rendőrség a kábítószer elleni küzdelemhez.” Bejegyzését azzal zárta: „Nincsenek érinthetetlenek. Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget – különösen azoknak, akik fiatalok életével játszanak!”

Az elmúlt hetekben több nagy visszhangot kiváltó rendőrségi akció is történt. November elején a budapesti Dojo klubban tartottak razziát, ahol 211 embert igazoltattak, és 16 vendégnél mutattak ki droghasználatot. Nem sokkal később a Nemzeti Nyomozó Iroda ByeAlexnél és zenésztársainál tartott házkutatást, ahol a hatóság közlése szerint saját felhasználásra szánt kokaint találtak.

A kormány már tavasszal is szigorított a drogellenes szabályokon. Az akkori törvénycsomag parlamenti vitájában az ellenzék azt kifogásolta, hogy a javaslat a rendészeti megoldásokat helyezi előtérbe a megelőzés és az ellátórendszer fejlesztése helyett. Jogvédők eközben többször kritizálták a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzást, amely szerintük megkerüli a normál jogalkotási eljárásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: