HÍREK
A Rovatból

A Direkt36 megnevezte azokat a kórházakat, ahol a legnagyobb a baj a kórházi fertőzések miatt

Sok budapesti kórházban nagyon nagy a baj, de arányaiban egy ceglédi intézmény vezeti a szomorú rangsort. Kisebb intézmények és központi kórházak is szerepelnek a listán.


Magyarországon most először nyilvánosságra kerül egy összehasonlítás, amelyből kiderül, hogy a magyar kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.

A Direkt36 egy néhány évvel ezelőtti adatsor alapján egy biostatisztikus segítségével készített egy elemzést, amelynek a legfőbb megállapításai a következők:

kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít;

Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet;

a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtak olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések;

a betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, közben azonban a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal.

Az elemzés többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat.

Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.

A részletes listák elérhetők a Telexen megjelent cikkben. Ez az összehasonlítás korábbi évek adatai alapján készült, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért perelt ki az államtól és bocsátott a rendelkezésükre. 2015-16-os adatokról van szó, de több jel is utal arra, hogy az akkori kép nem változott lényegesen.

Évről évre egyre több kórházi fertőzést jelentenek a kórházak, a koronavírus idején pedig sosem látott mélypont jött el: 2015-höz képest 2021-re az összes kórházi fertőzés előfordulása mintegy két és félszeresére nőtt. A 2015-16-os adatokból mutatkozó általános tendenciák sem változtak.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános statisztikáiban vannak ugyanis régiós bontású információk. Ezek szerint továbbra is minden évben rendre ugyanazok a régiók – főként Közép-Magyarország és Észak-Alföld – szerepelnek rosszul. A 2017-2021 közötti időszak részletes kórházi fertőzések számaiért megint perelni kellett az NNGYK-t. A Direkt36 másodfokon is megnyerte a pert, de az NNGYK egyelőre csak részleges adatokat bocsátott rendelkezésre. A bíróság által megítélt, a valós helyzetet részletesen bemutató adatbázisra továbbra is várni kell.

A ceglédi Toldy Ferenc Kórház az a hely, ahol – legalábbis a 2015-16-os adatokból kirajzolódó kép szerint – az egész országban a legnagyobb arányban fertőzik meg a betegeket az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktériumok.

A ceglédi kórházban is tudják, hogy baj van. Egy, a honlapjukra feltöltött, segélykiáltással felérő dokumentumban – amely a kórház 2018-2023 közötti időszakának stratégiáját mutatja be – nyíltan elismerik, hogy „évről évre nő a speciális multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma, miközben nem várható újabb antibiotikum kifejlesztése, ami megoldaná ezt a problémát. A (…) fertőző betegek ellátása során nehézséget okoz az elkülönítés és az elkülönítő kórtermek számának elégtelen volta. A (…) fertőzések előfordulása jelenleg is nehezíti a gyógyító munkát.”

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban a Direkt36 számításai szerint az egész országban a legmagasabb volt a clostridiumos fertőzések előfordulása, a legsúlyosabb helyzetet a belgyógyászat számai mutatták 2015-16-ból. A multirezisztens kórokozók esetében az ötödik legrosszabb helyre került az intézmény. Kiugró volt a fertőzések előfordulása a kórházban a pszichiátriai osztályon, ahol a két év alatt jelentett 7 esetből 3 ember is belehalt az MRSA, illetve MACI nevű kórokozók fertőzésébe.

Jóval kisebb betegforgalmat bonyolít a Jahn Ferencnél az újpesti Károlyi Sándor Kórház, amely ennek ellenére országos szinten arányaiban a legtöbb fertőzést jelentő intézményei közé került a számítások alapján: egyedülálló módon mindhárom fertőzéstípusban a legrosszabb öt között van. Két év alatt több mint 100-100 clostridiumos, illetve multirezisztens baktériumfertőzést jelentett be a kórház.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház nagy intézmény: Kőbánya, Rákosmente, Monor, Gyömrő és a környékük lakosságának betegeit látja el, évente 40 ezer fekvőbetegük van. A számításaink a fertőzések előfordulása alapján a Bajcsyt az országban a hatodik legrosszabb helyre sorolták a leggyakoribb fertőzéstípusokban: a clostridium és a multirezisztens kórokozók esetében is.

Járványok is törtek ki, például a belgyógyászaton, ahol a clostridium járványos terjedése csak 2015 nyarán (májustól szeptemberig) 14 embert érintett. Ez nem is csoda, hiszen a 2015-16-os adatok alapján készült számításaik szerint a kórház belgyógyászata a második legrosszabb az országban, ha a hasmenéses fertőzésről van szó. Rosszul szerepelt még többek között a sebészet (4. hely) és a csecsemő- és gyermekgyógyászat (1. hely) is.

A Direkt36 megkeresésére sem ezek a kórházak, sem a Belügyminisztérium, sem az Országos Kórházi Főigazgatóság nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Téli időszámítás: a szokásosnál korábban lesz idén az óraátállítás
Az őszi óraátállítás 2025-ben október 26-ra virradó éjszakára esik, ami az elmúlt évek legkorábbi átállása.
F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.

Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.

Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.

Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Morgott, meg indult felénk” – a Telex igazgatóságának elnöke menekült egy kerítésre a vaddisznók elől a János kórház közelében
Éppen biciklizett, amikor észrevette, hogy egy nagy csoport vaddisznó robog nem messze tőle.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



Egy kerítésre menekült a vaddisznók elől a Telex igazgatóságának elnöke Budapesten, a Hegyvidéken - számolt be róla az RTL Híradó. Kárpáti Márton azt mondja, a János kórháznál biciklivel tartott hazafelé, amikor az egyik állat megindult feléjük.

„Láttam, hogy mellettem ezen a füves területen egy elég nagy csoport vaddisznó vágtat, elég nagy sebességgel robogtak. Nem nagyon foglalkoztam velük, mert biciklivel voltam”

- mesélte Kárpáti, aki ezután meglátott egy lányt, akinek fülhallgató volt a fején. Figyelmeztette a veszélyre.

„Az egyik anyadisznó jött utánunk, meg így szemmel tartott minket. Amikor el akartam indulni a biciklivel, akkor is morgott, meg indult felénk, látszott, hogy szemmel tart, úgyhogy felálltunk egy kerítés kőtalpazatára vagy alapjára, hogyha ott esetleg közelebb jönne a vaddisznó, akkor biztonságban legyünk”

- tette hozzá.

Végül öt-tíz perc múlva jöttek le. Kárpáti azt mondta, nem félelemből, inkább elővigyázatosságból kerestek menedéket.

A tizenkettedik kerületiek hónapok óta panaszkodnak, hogy az állatok minden korábbinál jobban birtokba vették a közterületeket. Fekete Orsolya kutyapárti képviselő korában azt mondta a Híradónak, nem szeretnének lövöldözni a kerületben, ezért inkább csapdákat állítottak fel. Ennek szerinte 4-6 hónapon belül lesz hatása. A csapdába csalt vaddisznókat elszállítják és elaltatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszerelne a honvédség toborzókampányának arca, mert elégedetlen a Honvédelmi Minisztérium vezetésével
Pálinkás Szilveszter körülbelül egy hónapja adta be kérelmét, de a minisztérium a veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedélyezte a távozását.


Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.

„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”

– mondta a Telexnek a 33 éves rohamlövész.

Pálinkás körülbelül egy hónappal ezelőtt be is nyújtotta a kérelmét a minisztérium vezetésének, ugyanakkor a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt elutasították. Ami azt jelenti, hogy nem engedik leszerelni.

A lap emlékeztet rá, hogy a 2020 márciusában elrendelt, és azóta fél évente folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet alatt a jogszabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet távozni a honvédségtől.

A százados így továbbra is az állomány tagja, ugyanakkor azt mondta: továbbra is keresi a jogi lehetőséget arra, hogy leszerelhessen.

Pálinkás Szilveszter 2017-ben lépett be a Magyar Honvédségbe. Szolnokon szolgált rohamlövésszként és különleges műveleti katonaként, majd a brit Királyi Katonai Akadémián tanult, ahol Orbán Gáspár is végzett. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatott katonai felderítő képzést, később pedig a Honvédelmi Minisztérium állományában dolgozott katonai szakreferensként. Közvetlen felettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lett.

Az elmúlt másfél évben Pálinkás volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca. Az egyik videóban például arról beszélt, hogy élete legjobb döntésének tartotta, amikor belépett a honvédségbe.

Pálinkás a Honvédelmi Minisztérium és a TV2 közös S.E.R.E.G. című sorozatában is szerepelt, ahol szakértőként segítette a forgatást. Részt vett a Sárkányok Kabul felett című filmben is, amely a 2021-es Sámán Pajzs nevű afganisztáni katonai mentőakciót mutatja be. A produkció november végén kerül a mozikba, Pálinkás korábban a köztévében is beszélt róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hiába ígérték, hogy nem lesz drágulás, máris 3,6%-kal emelkedtek az ingatlanárak Budapesten az Otthon Start bejelentése óta
Július óta jelentősen nőtt az eladó lakások és házak iránti kereslet és ezáltal az árak is felmentek.


Az Otthon Start Hitel bejelentése óta több mint 3%-kal drágultak a budapesti ingatlanok, derült ki a legnagyobb ingatlanos portál elemzéséből, amelyről az RTL Híradó számolt be.

Az év első felében az állampapír kötvények csökkenő hozama miatt indult roham a lakáspiacon és a megnövekedett kereslet hajtotta fel az árakat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján

idén az első negyedévben a fővárosi négyzetméterár 24%-kal drágult az egy évvel korábbihoz képest.

Júliusban jelentette be a kormány, hogy államilag támogatott hitelprogramot indítanak.

Gulyás Gergely szerint a 3%-os Otthon Start hitel nem okoz majd jelentős drágulást. „Az ingatlan piacon az árak amúgy is nőnek és az biztos, hogy olyan mértékben nem fognak nőni, mint amilyen segítséget ez jelent” - fogalmazott a miniszter.

Az ingatlan.com elemzője viszont máshogy számolt: szerinte július óta jelentősen nőtt az eladó lakások és házak iránti kereslet és ezáltal az árak is felmentek.

„Budapesten volt a legnagyobb a drágulás tempója, itt 3,6%-al emelkedtek az eladó lakások és házak árai az elmúlt kicsit több, mint másfél hónapban. Minél kisebb egy település, annál kisebb a drágulás üteme”

- fogalmazott Balogh László.

Az elemzők szerint szeptembertől, vagyis a hitel igénylésének kezdetétől még nagyobb árrobbanás várható.

A bank360 kiszámolta, mekkora az a drágulás, aminél már nem éri majd meg felvenni az államilag támogatott hitelt.

„Hogyha bekövetkezne ez a 35-40%-os áremelkedés, akkor az egymilliós négyzetméterártól indulva akkor már nagyjából ugyanott lenne a piaci hitel törlesztőrészlete, mint az Otthon Start Hitel törlesztőrészlete”

- mondta Vrazsovits Rita.

Július óta a legnagyobb mértékben a budapesti panelok ára emelkedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: