A tanárok és diákok hónapok óta tartó tiltakozásához csatlakoztak a Pedagógiai Szakszolgálat dolgozói is. Néhány nap alatt csaknem ezren írták alá azt a helyzetértékelést, ami arról szól, egyre kevésbé képesek a diákokon segíteni.

A nevelési tanácsadással, szakértői vizsgálattal, logopédiával, korai fejlesztéssel, gyógytestneveléssel, továbbtanulási tanácsadással, iskola- és óvodapszichológiai ellátással, valamint tehetséggondozással foglalkozó szakemberek szeretnék felhívni a társadalom és az oktatásirányítás figyelmét az oktatási rendszer válságos állapotára, amelynek súlyosbodó következményeit szerintük nap mint nap tapasztalják a munkájuk során.

Azt írják, 2013-ban – az iskolákhoz hasonlóan – a nevelési tanácsadásban is elindult egy centralizáció, az önálló intézmények az állami intézményfenntartó központ (korábban KLIK) alá kerültek.

Azóta egyre több a segítségre szoruló gyermek, egyre kevesebb a dolgozói létszám, és a munkaidő egyre nagyobb részét teszi ki a vizsgálat – azaz a papírgyártás – úgy, hogy a feltárt elmaradások ellátására már nem marad kapacitás.

- fogalmaznak.

Azt írják, egyre több gyermek szorul fejlesztő foglalkozásra, idegrendszeri éretlenséggel, beszédproblémákkal, részképesség-nehézségekkel egyre többen keresik őket. Az elavult oktatási rendszer azonban nem igazodik a gyerekek megváltozott szükségleteihez, sőt, maga is aktívan hozzájárul a nehézségek, problémák kitermeléséhez.

Az eleve problematikus helyzetre rakódott rá a világjárvány okozta ugrásszerűen megnövekedő pszichés nehézségekkel küzdő gyermekek, serdülők száma.

A pedagógiai szakszolgálat dolgozói szerint a túlterhelt egészségügyből is hozzájuk irányítják, akit csak lehet.

„Igyekeznek a pedagógiai szakszolgálatokhoz irányítani az ADHD-val, autizmussal, fejlődési zavarokkal, depresszióval, szorongással, kényszerekkel diagnosztizált gyermekeket terápiás ellátásra, sőt az önsértő, öngyilkossággal veszélyeztetett gyerekek is gyakran nálunk (és az iskolapszichológusoknál) kötnek ki, ahol nem biztosítottak a feltételek a megsegítésükre sem létszámban (hiányzó kapacitás, állandó fluktuáció), sem szaktudásban és tapasztalatban (szinte csak pályakezdők dolgoznak), sem pedig a szükséges orvosi háttér hiánya miatt.”

Mindeközben náluk is folyamatosan csökken a létszám.

„Egyre nagyobb igény van a szaksegítségre, a fővárosi szakszolgálatokat mégis „racionalizálják”, vagyis leépítik a dolgozói létszámot (a kilépő kollégák helyére már nem keresnek új szakembert). Miközben vidéken képtelenség betölteni az álláshelyeket és óriási a szakemberhiány.”

„Összességében tehát egyre kevesebb szakemberre egyre több gyerek jut, akik így nem kapják meg a megfelelő ellátást. Emiatt szükségesnek tartjuk, hogy meginduljon a társadalmi párbeszéd az oktatási rendszer reformjáról a gyermekek és családjaik érdekében, és szolidaritást vállalunk mindazokkal, akik ezért velünk együtt felszólalnak és kiállnak” - írják.