„A bűn fogalma képlékeny a református egyházi és politikai viszonyokban" – egy erdélyi újságíró leleplező bejegyzése K. Endre ügye kapcsán
Kató Béla azt mondja, ő nem ismeri a bicskei ügy elítéltjét. „Ez egészen biztosan nem igaz” – állítja Facebook-bejegyzésében Parászka Boróka erdélyi magyar újságíró, majd részletesen megvilágítja az ügy hátterét.
Kató Béla lelkészi pályafutását Háromszéken kezdte a Zabolától (Kónya szülőfalujától, képünkön) negyed órányira fekvő Cófalván és tíz évig volt a közösségszervezésben aktív és sikeres. A szomszédos faluban idősb K. Endre presbiterként vette ki a részét a falu és a környék egyházi életéből, ifjabb K. Endre pedig pedagógusként szintén aktív és lelkes közösségszervező hírében állt. Ebben az időszakban a Ceausescu rendszer szigorúan követte a magyar egyházakon belüli viszonyokat, különösen a Székelyföldre kihelyezett lelkészeket, mivel attól tartottak, hogy az ő ellenállásuk járul majd hozzá a rezsim bukásához. (Mint később beigazolódott, a gyanú megalapozott volt).
– írja Parászka.
Kató a rendszerváltás előtt is sokkal, de sokkal aktívabb volt, mint református lelkész társai
Az „állvány püspöknek" is nevezett Kató első nagy beruházásának az illyefalvi konferenciaközpont és gyermekotthon megalapítása számított. A rendszerváltás után nagyon rövid ideig illyefalvi polgármester, majd több mint egy ideig a kovásznai (háromszéki) megyei önkormányzat tagja volt. Lelkészként, gyermekotthon alapítóként, ifjúsági programok működtetőjeként és megyei önkormányzati képviselőként a megye pedagógusait, egyházi személyiségeit nem csak ismerte, de több mint két évtizeden át, napi szinten dolgozott is velük.
K. Endre akkor került el Zaboláról, amikor Kató Béla Cófalváról. Kató az ezredfordulón már püspökhelyettesként működött. Kónya Magyarországra települt át és 1990-től gyermekotthonban dolgozott Bicskén. Végül egészen a gyermekotthon igazgatóhelyettesi posztjáig jutott. Miután a kormány által Magyarországon és határon túl is kiemelten támogatott sportakadémiai hálózat létrejött, tartotta a kapcsolatot az erdélyiekkel, többször látogatott Erdélybe és Böjte Csabával (harmadik gyermekotthont működtető szereplő) is együtt működött.
A pályaívek a tízes évek elején eltérő irányt vettek. 2011-ben kezdődött az első, sikertelen bicskei büntetőügy. Kató Bélát 2012-ben választják püspökké. K. helyzete meginog, de Bicskén marad és továbbra is aktív egészen 2016-ig, a második bicskei per kezdetéig. 2019-ben hoznak ítéletet K. perében. Közben a Kató Béla vezette Erdélyi Református Egyházkerület a magyar állam arányaiban leginkább támogatott egyházi intézménye lesz (nehéz az összes programot egyben látni, de Szijjártó 32 milliárd forintról beszélt hivatalosan - a járulékos támogatásokkal meghaladhatja ez az összeg a 40 milliárdot). Erről a pénzügyi keretről a döntés alapvetően Kató Bélához kötődik. Templomépítések, felújítások, egyházi keretben működő üzleti vállalkozások nőttek ki a keze közül. Aki Kató Bélával együttműködött, arra jelentős megbízások, feladatok és kiszámítható pályakép vártak a református egyházban. Aki bármilyen szinten is ellenszegült, az a körön kívülre került – fogalmazott az erdélyi újságíró.
És ez nem csak azt jelenti, hogy az egyházon belüli munkája lehetetlenül el. Ez azt jelenti, hogy a civil életben is hosszú időre bezáródnak a kapuk” – tette hozzá.
„Ezt a történetet most Balog Zoltán zsinati meghallgatásához írtam le. Akár ismerte, akár nem ismerte K. Endrét Kató Béla (mégegyszer: földrazi okok miatt is lehetetlen, hogy ne ismerte volna), látni kell, hogy a "bűn" fogalma milyen képlékeny a református egyházi és politikai viszonyokban. Megbocsáthatatlan bűnt követhet el, akivel kapcsolatban felmerül a hűtlenség halvány gyanúja. És nincs olyan, amit ne tudnának és akarnának megbocsátani, kegyelemben részesíteni, ha a szó aktuálpolitikai és támogatáspolitikai értelmében "jó református" emberről beszélünk" - zárta gondolatait Parászka Boróka.
