„A bűn fogalma képlékeny a református egyházi és politikai viszonyokban" – egy erdélyi újságíró leleplező bejegyzése K. Endre ügye kapcsán

Váratlan vendég tűnt fel a Tisza Párt csütörtöki edelényi fórumán: a helyben lakó Komjáthi Imre, az MSZP elnöke lépett a pódiumra, hogy ajándékokat adjon át Magyar Péternek. Komjáthi egy „KEVESEBB SZEGÉNYT, KEVESEBB GAZDAGOT” feliratú pólót, valamint egy törvényjavaslatot nyújtott át, amely szerinte garantálja a munkások biztonságát, és aminek eredményeképp „lesz becsülete a dolgozó embernek”. A gesztusért olyan tapsot kapott a közönségtől, amit a saját pártja rendezvényein valószínűleg ritkán hallhat – írta a 444.

Magyar Péter megköszönte az ajándékot, de a póló feliratára reagálva azonnal jelezte, hogy nem céljuk a gazdagok számának csökkentése.

– mondta. Ugyanakkor éles határt vont a tisztességesen gyarapodók és azok között, akik az adófizetők pénzéből gazdagodnak meg. „Olyan gazdagot nem szeretnénk, akik most vannak sokan, akik az adófizetők pénzén lesznek pár év alatt milliárdosok, 10 év alatt négyszer gazdagabbak, mint az angol királyi család 400 év alatt.”

A Tisza Párt vezetője ezután rátért a politikai felelősség kérdésére, egyértelműen az MSZP-nek üzenve. „Mindenkinek felelőssége van. Nemcsak nekünk, hanem azoknak a politikai pártoknak is, amik még most is 100 millió forintos állami támogatást kapnak, de ugyanakkor társadalmi felhatalmazással szinte már nem rendelkeznek. Akkor sem, ha korábban kormányzó pártok voltak sok éven keresztül. Szerintem mindenkinek illik felismerni az idők szavát” – fogalmazott.

Az üzenet hátterében az MSZP szerdai bejelentése áll, miszerint a 2026-os országgyűlési választásokon 102 választókerületben indítanak saját jelöltet, és mindössze négy körzetben nem állítanak senkit a koordináció jegyében. Magyar szerint azok a pártok, amelyek „nem ismerik fel az idők szavát, és tulajdonképpen ráindulnak azon Tisza-képviselőjelöltekre, akiknek egyedül esélyük van”, a választóktól fognak bizonyítványt kapni jövő áprilisban. Végül közvetlenül Komjáthi Imréhez fordult egy kéréssel:

Komjáthi Imre válaszában úgy reagált: ha a kormányváltás azt kívánja, hogy bizonyos körzetekben állva maradjanak, akkor ezt teszik, de ha a helyzet máshogy alakul, meghozzák a döntést a Tisza jelöltjeinek támogatásáról.

Egy tévedésből rossz helyre küldött email buktathatta le, hogy a kormány visszatarthatja a gyermekvédelmi rendszerre vonatkozó adatokat. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője október 14-én kért adatokat levélben az összes magyarországi gyermekotthontól, többek között a létszámhiányról, a fluktuációról, valamint a fegyelmi ügyekről és visszaélésekről. Bár a törvény 30 napos válaszadási határidőt ír elő, a november 13-i határidőig, sőt azóta sem érkezett egyetlen válasz sem – írta meg a 444.hu.

Gyanúját egy eltévedt levél támasztja alá: a soproni Alpokalja Integrált Szociális Intézmény vezetője tévedésből a képviselőnek továbbította azt az e-mailt, amelyet valójában a felettesének, a vármegyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltség-igazgatóhelyettesének címzett.

Tóth Endre a bejegyzésében az esetről azt írta:

Nem először találkozom azzal, hogy az intézményvezetők tudnának és szeretnének válaszolni a kérdéseinkre, de a fideszes politikai vezetés ezt megtiltja nekik, és visszatartja az adatokat. Súlyos bűn, hogy ezt még a gyermekvédelem területén is megteszik, noha az állam gondoskodására bízott gyermekek helyzete az egyik legfontosabb közügy."

Más sajtóhírek szerint azonban a beígért összeg jelentős része idén már nem érkezik meg, a Magyar Közlönyben eddig 6,8 milliárd forintról jelent meg döntés. A gyermekvédelmi szakellátásban a munkaerőhiány és a magas fluktuáció évek óta visszatérő probléma. A kormány eközben egy másik intézkedéssel a Nemzeti Védelmi Szolgálatot bízta meg, hogy többéves program keretében pszichológiai és életvitel-ellenőrzésnek vesse alá a gyermekvédelmi intézmények vezetőit és szakembereit.

Grecsó Krisztián író a Facebookon bírálta Pintér Sándor belügyminisztert. Posztját azzal kezdte, hogy Pintér Sándor háromgyermekes apaként szerencsés volt, mert a feleségével egészségben felnevelhették a lányaikat. Grecsó szerint ennek a tapasztalatnak, hogy milyen egy védtelen gyereket a kézben tartani, egy „elvárható, minimális, kötelező tisztességet” kellett volna generálnia a miniszterben.

Az író ezután így folytatja:

Ön védtelen, szeretetre, törődésre, érintésre ácsingózó csecsemőkről beszél, és bár lehetősége és joga lenne segíteni rajtuk, nem teszi.

Sokan bejárnak gondozni, ringatni ezeket a gyerekeket, aggódnak, imádkoznak értük, velük vagyok, és bízom az égi törvénykezésben is, hogy aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut.”

A kórházakban rekedt csecsemők ügye 2024 óta állandó téma Magyarországon.

Civil jogvédők, például a TASZ, többször jelezték, hogy sok esetben nem „elhagyásról” van szó, hanem hatósági, gyámügyi akadályok miatt nem kerülhetnek haza a babák.

A kormány 2024-ben gyorsított örökbefogadási szabályt vezetett be: ha 6 héten belül sem a szülő, sem hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, a gyermeket lemondó nyilatkozat nélkül örökbe fogadhatóvá lehet nyilvánítani. A sajtóbeszámolók szerint Pintér Sándor egy 2025 novemberi parlamenti meghallgatása során mondta a kórházakban maradt gyerekekről, hogy „nem mi szültük őket és nem mi hagytuk őket ott”. A miniszter a helyzet kezelésére új csecsemőgondozó intézetek nyitását ígérte, valamint a nevelőszülői díjazás emelését. A kormányinfón Gulyás Gergely is jelezte, hogy további csecsemőotthonokra van szükség.

Mentőöv csődért cserébe: a kormány kész fenntartani a fővárosi szolgáltatásokat és fedezni a dolgozók bérét, de csak akkor, ha Budapest hivatalosan kimondja a fizetésképtelenséget. Erről szól az az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat, amely a Magyar Közlönyben jelent meg „Budapest Főváros fizetésképtelenné válása esetén szükséges kormányzati intézkedésekről” címmel. A dokumentum szerint a kabinet elkötelezett, hogy a közszolgáltatások és a tömegközlekedés zavartalanul működjenek. A döntést ugyanakkor árnyalja, hogy a kormány csütörtökön újra inkasszózott a főváros számlájáról – írta a 24.hu. A határozat külön hangsúlyozza: a kormány „a budapestiek védelme érdekében” döntött.

„Sajnáljuk, hogy hat év baloldali-liberális városvezetése olyan helyzetet eredményezett, amelyben Budapest főpolgármestere a város fizetésképtelenségéről és csődjéről beszél” – mondta. Karácsony Gergely főpolgármester és a Tisza Párt is politikai nyomásgyakorlásról beszél.

A Tisza Párt fővárosi frakciója szerint a kormány által elvárt „fizetésképtelenségi nyilatkozat” egy politikailag motivált megalázási kísérlet. „Budapest nem csődben lévő város, hanem zsarolt város” – áll a közleményükben.

A frakció szerint a kormány jogellenes inkasszót is végrehajtott a főváros számláján, amely ügyben a Kúria már elmarasztaló döntést hozott.

A Kúria november elején jogerősen kimondta, hogy a Magyar Államkincstár 2023-as, „forgótőke visszapótlás” címén kiadott levelei és az azok alapján benyújtott beszedési megbízások jogellenesek voltak.

este fél hétre sétát hirdetett a Clark Ádám térről a miniszterelnök irodájához, amit „budapesti Büszkeségmenet 2.”-nek nevezett. A Tisza Párt szerint a fizetésképtelenség kimondása hosszú távon rontaná Budapest hitelességét, érdekérvényesítő képességét, és alapot teremtene az önkormányzatiság további korlátozásához. Egy friss kutatás szerint a budapesti választók kétharmada a kormányt tartja nagyobb felelősnek a főváros pénzügyi nehézségeiért.