SZEMPONT
A Rovatból

A bosszúpornó, az egy nagyon jó bosszú

Világméretű jelenség, Magyarországon is egyre gyakoribb eszköze a bántalmazásnak, mégis tabusítva van.
Zsilák Szilvia írása az Abcúgon, címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. február 12.



A bosszúpornó ma már világméretű jelenség. A párkapcsolati erőszak e modern formájával Magyarországon is egyre több fiatal nő érintett, az igazságszolgáltatás azonban az egészről mégsem akar tudomást venni. Az elkövetők így komoly retorziók nélkül szórhatják teli az internetet az exbarátnőjük intim felvételeivel. A jogalkotás csak a kiskorúakat védi megfelelően, a felnőtt áldozatok esetén a bosszúpornó nem egy komolyan vett bűncselekmény, pedig hosszú időre tönkreteheti a nők életét. Az érintettek még a feljelentéstől is vonakodnak, mert félnek attól, hogy hány rendőr, ügyész fog a felvételeken csámcsogni, és hogy mennyire fogják őket hibáztatni.

Egyre jobban terjed, mégis tabusított

A bosszúpornó (revenge porn) főleg nők és lányok ellen elkövetett erőszak egy olyan formája, ami a könnyen hozzáférhető kamerák és az internet segítségével egyre több fiatal életét keseríti meg. Akinek nem ismerős a fogalom, a bosszúpornó olyan szexvideót vagy fotót takar, amit az egyik fél a másik hozzájárulása nélkül, bosszúból tesz közzé az interneten. A probléma jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy külön elnevezés született a jelenségre. Igaz, a név az ilyen esetek bosszú funkcióját domborítja ki, de a felvételek a párkapcsolaton belüli fenyegetést és kontrollt is ugyanúgy szolgálhatják, hiszen “ha elhagysz, bármikor kirakhatom a felvételeket az internetre”.

A bosszúpornót sehol a világon nem lehet megúszni, Magyarországon is egyre gyakoribb eszköze a bántalmazásnak, de mivel szexualitással kapcsolatos, ezért erősen tabusított témának számít itthon – mondja Halász Sári, aki egyéni tanácsadóként foglalkozik szexuális erőszakok áldozataival. Az elkövetők kezében pedig többnyire nem csak ez az egy eszköz található, hiszen a bántalmazás egy szisztematikusan felépített rendszer, ami éveken vagy hónapokon keresztül is fennállhat. Ezentúl a bosszúpornó nem csak szexuális, hanem például gazdasági erőszak is, hiszen a felvételek miatt az áldozat akár a munkáját is elveszítheti. Volt olyan eset, hogy egy tanárnak a diákjai látták a felvételeit, de álláskereséskor sem jönnek jól a néhol saját névvel és címmel ellátott képek.

Létezik olyan kategória, hogy bosszúpornó?

Az áldozatoknak már az is felszabadító érzés, ha egyáltalán akad valaki, aki elismeri az igazságukat, ezután viszont még egy nagyon hosszú, hónapokig, akár évekig tartó munka következik. Ennek csak az egyik fele a lelki támogatás, a másik viszont, hogy rendbe kell hozni az életét, amit ez a bántalmazás tönkretett. Ilyenkor egy áldozatnak nem csak a támogató közeg, hanem a jogi eszközök bevetése is segíthet. Pontosabban csak segíthetne. Az elkövetők viszont épp azért teszik közzé ezeket az intim felvételeket, mert senki sem állítja meg őket. Volt olyan páciense, aki jogi útra akarta terelni az ügyet, de elbukott, mert ez nem egy komolyan vett bűncselekmény – meséli Halász Sári.

“Nem az egyes nők feladata, hogy ezt az össztársadalmi problémát megoldják, például törvényeket kellene hozni. EU-s és világszinten kellene elérni, hogy a nők ne legyenek ennek kitéve, vagy ha ez mégis előfordul, akkor védjék meg őket. Egy mozgalomra lenne szükség Magyarországon is, mert az áldozatok igazságot érdemelnek”

– fűzi hozzá Halász Sári.

Valóban ilyen könnyen megússza az elkövető a tettét, létezik egyáltalán olyan kategória a törvénykezésben, hogy bosszúpornó? Egy korábbi, a médiában nagy port kavaró ügy apropóján érdeklődtem efelől a Fővárosi Főügyészségnél, ahonnan a következő válasz érkezett: ezek “a cselekmények több bűncselekményi tényállást is kimeríthetnek, azonban ilyen szűrést nem tudunk elvégezni, ilyen statisztikai kategória, hogy ,,bosszúpornó” nincs.”

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogsegélyszolgálatának vezetője is megerősítette, hogy a jogban valóban nincs olyan tényállás, hogy “bosszúpornó”. A jelenlegi jogszabályi környezetben a személyes adattal való visszaélés, zaklatás, rágalmazás, szexuális kényszerítés, zsarolás, kiskorú esetében pedig gyermekpornográfia miatt tudnak a rendőrséghez eljutni ezek az ügyek. Pedig nagyban segítené a fellépés sikerességét, ha egy pontosabb jogszabályi keret létezne, ami meghatározná és törvénytelenné minősítené a bosszúpornót, csakúgy, mint ahogy a világon elsőként Nagy-Britanniában is megtörtént. Általánosságban a nők elleni erőszak, visszaélés elkövetőit a hazai jogalkalmazás rendkívül enyhén szankcionálja.

Spronz Júlia három eljárást követ közelről, ezek egyike sem ért még véget. Az egyik ügyében időközben a rendőrség meg is szüntette a nyomozást, a sértett panasza alapján viszont az ügyészség újraindította, és a rendőrséget tisztességes eljárásra utasította. Szinte egyáltalán nem tud olyan ügyről, amikor az elkövető letöltendőt kapott volna, inkább a pénzbüntetés, próbára bocsátás a jellemző. Ezzel szemben kiskorú sértett esetén sokkal valószínűbb a szigorú büntetés, akár 5 éven felüli szabadságmegvonás is elképzelhető. Ezekben az esetekben a törvények jobban védik a 18 éven aluliak jogait, mint a felnőttekét, hiszen ilyenkor fokozottan értékelik az életkort, illetve a függőségi helyzetet.

Az internetes oldalakat is lehet kötelezni arra, hogy töröljék a jogsértő tartalmat, ezek általában jól reagálnak az ilyen jellegű megkeresésekre. Itt inkább az a probléma szokott felmerülni, hogy ha le is szedetik a felvételeket, hamarosan visszakerül egy másik felhasználónéven vagy egy másik oldalra, és az egész procedúra kezdődik elölről.

Igazságszolgáltatás helyett áldozathibáztatás

Mire egy ügy a Patent Jogsegély-szolgálathoz kerül, addigra az áldozatok már túlestek az első sokkhatáson. Ilyenkor már főleg az izgatja őket, hogy hány rendőr, ügyész fog a felvételeken csámcsogni, mennyire intenzív áldozathibáztatásnak lesznek kitéve, illetve kell-e találkozniuk az elkövetővel.

Általában a bizonyítás nem szokott problémát jelenteni, hisz az elkövető többnyire írásban zsarolja meg áldozatát a felvételek felhasználásával. Az áldozatok, – csakúgy, mint más bűncselekmények esetén –, hosszas nyomozásra számíthatnak, amely során általában egy, de inkább két alkalommal részletesen meghallgatják a sértettet, majd optimális esetben úgy 1-2 év múlva kerül bíróság elé, ahol újra elő kell adnia a történteket. Sajnálatos módon még mindig szinte állandó eleme a büntetőeljárásnak az elkövetővel való szembesítés, és a bíróságon sem része az általános megoldásnak, hogy a sértettet védjék, így az épületen belüli találkozás, a tárgyalóteremben az összezártság sok nőt tart vissza a jogérvényesítéstől. A sértett védelme sem valósul meg, például elvi szinten lenne lehetőség távoltartásra, mégsem rendelik el soha.

Sokan azért nem tesznek feljelentést, mert szégyellik a felvételeket, nem akarják, hogy más is lássa, magukat hibáztatják, hogy hogy lehettek olyan ostobák, hogy ezt megengedték, és félnek az igazságszolgáltatás szerveinek áldozathibáztató hozzáállásától. Ami viszont motiválni szokta a nőket – azon kívül, hogy igazságot akarnak az ügyükben –, az az, hogy más nőket a jövőben megvédjenek, mert tudják, hogy a volt partner sorozatelkövető, és ha ők nem állítják meg, akkor az utódaikat is tönkre fogják tenni.

Nem véletlen, hogy nőkkel történik

Az egyesület tudomása szerint Magyarországon nem léteznek bosszúpornóra vonatkozó statisztikák, de saját, nem reprezentatív felmérésük szerint, fiatal nőket ér leginkább ilyen támadás. Halász Sári tanácsadói munkája során szintén kizárólag női áldozatokkal találkozott, ami nem véletlen. Először is, egy férfit kevésbé lehet ilyen eszközökkel megzsarolni, hiszen nem érik ugyanazok a hátrányos következmények, mint egy nőt. Persze egy férfinak sem jó érzés, hogy egy olyan felvétel kerül ki róla, amit nem szeretne, de őket nem titulálják emiatt “kurvának”, és nem lép életbe az áldozathibáztatás.

Másodszor pedig, az elkövetők ugyanazt utánozzák le, amit a pornóban látnak, aminek a tematikája nem a férfiak, hanem a nők szexuális megalázására épül. Arról nem is beszélve, hogy többségében a férfiak kezdeményezik a videók készítését, hiszen a jelenleg normalizált szexuális kultúra szerint a férfiaknak teljesíteni kell, a nőknek pedig ki kell szolgálnia a férfiak igényeit, amibe az is beletartozik, hogy ilyen videók és képek készüljenek róluk.

“Sok lánytól hallottam vissza, hogy rábeszélés miatt, megfelelési kényszerből, vagy mert nem akarja elveszíteni a fiút, engedi, hogy felvételek készüljenek róla. Viszont marad egy görcs a gyomrukban, mert az egy óriási hatalom, hogy másnak meztelen felvételei vannak rólad”

– fűzte hozzá Halász Sári.

Spronz Júlia is arról számolt be, hogy bár igaz, a nők tudtak arról, hogy az az intim felvétel elkészült, de nem ők kezdeményezték, sokszor a férfi még külön nyomást is gyakorolt rájuk. Amikor pedig a nők szakítani akartak vagy szakítottak, akkor fordították a videofelvételeket ellenük, és használták a zsarolás vagy a megszégyenítés eszközeként.

Meg kell tanulniuk ezzel együtt élni

Ez egy olyan életmegváltoztató esemény, amiről pontosan tudják a nők, hogy onnantól kezdve másmilyen lesz az életük. Az egyik fő érzelem, amit ilyenkor éreznek, a szégyen, nem azért, mert valami rosszat csináltak, hanem mert megalázták őket. Hiszen a közvélemény szerint nem a pasijukkal, a szexuális kultúrával vagy a bíróságokkal van a gond, hanem velük, így rájuk hárul ennek az egésznek a felelőssége. A másik érzelem, ami ilyenkor megjelenik, az a düh, de egy nő nem lehet dühös másra, így azt a visszajelzést kapja, hogy nem jó irányú a dühe, hiszen magát kellene hibáztatnia.

Miután kikerülnek az internetre ezek a felvételek, onnan kezdve az áldozatnak meg kell tanulni együtt élni azzal a gondolattal, hogy ami egyszer az interneten megjelent, az kitörölhetetlen. Bár a 2014-es Fappening-botrány különbözik a bosszúpornótól, – hiszen ott hekkerek lopták el a hírességek képeit –, de jól illusztrálja, hogy még Jennifer Lawrence-nek sem sikerült a meztelen fotóit törölni, pedig ő hatalmas privilégiumokkal rendelkezik.

Az áldozatnak meg kell tanulni azzal is együtt élni, hogy a bosszúpornó oldal látogatói egyoldalúan használják őt, ami nem egy könnyen megszokható gondolat, és nagyon igazságtalan, hogy ezen bárkinek keresztül kell mennie.

Társadalmilag pedig nincs elismerve, hogy amin keresztül mennek, az egy szenvedés és egy fenyegetettség, amit meg kéne állítani, de nincsenek lépések ennek felszámolására. Az internetes kommentekben is általában az olvasható, hogy ha ő ehhez anno modellt állt, akkor az egészről ő tehet.

“Felháborító, hogy az ilyen ügyek kapcsán a beleegyezés az egy varázsszó, hiszen attól, hogy megengedem neki, hogy valamit csináljon velem, nem jelenti, hogy élvezem is, vagy hogy kölcsönös volt”

– fűzte hozzá a tanácsadó.

A gyerekeknél már alap a meztelen fotó

A szexuális felvilágosítások során Halász Sári nagyon sokszor találkozik a bosszúpornóval, és azok holdudvarában lévő dolgokkal a gyerekek között is. Majdnem minden osztályban előfordul, hogy a fiú rábeszéli arra a lányt, hogy küldjön egy meztelen képet, ami szinte garantált, hogy ki fog kerülni egy osztályon belüli chatre, onnan pedig a tágabb internetre. Az egyik legfontosabb dolog, amit a szakértő a szexuális felvilágosításokon elmond, hogy nincs az a szerelem és nincs az a bizalom, amibe belefér az, hogy ilyen hatalmat adj a másik ember kezébe.

Nagyon nehéz helyzetben vannak a lányok, mert ma már az első számú szexuális felvilágosító eszköz a világon a pornó, a fiúk ebből tanulják meg, hogy mi a szex, s az osztályokban azt hallja vissza, hogy az arcra élvezés és a meztelen kép küldése teljesen alap, a kapcsolatokat pedig aszerint definiálják, hogy kapnak-e melles képeket.

“Bár nehéz, mert a pornóipar hatása az életükre igen erős, nagyon fontos lenne, hogy a fiúkat megállítsuk, a lányokat pedig erősítsük, hogy ezeknek a normáknak ne akarjanak megfelelni, mert ez nagyon veszélyes. Nem is beszélve arról, hogy az applikációk szerverein ezek mind ott vannak, azon pedig szintén meg szoktak lepődni a gyerekek, hogy ilyen szempontból Mark Zuckerberg sem a barátod.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről
A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.


Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagy eredmény, hogy a hatalom megint meghátrálásra kényszerült” – ilyen volt a Pécsi Pride
Vannak, akik bírságra számítanak, mások szerint a hatalom csak ijesztget. De minden megkérdezett teljes sikernek tartja a Pécsi Pride-ot. Az esemény azért nem múlt el attrocitások nélkül. A Szeretlek Magyarország videóriportja.


Szombatra hirdették meg az ötödik Pécs Pride-ot, amely Magyarország egyetlen vidéki szívárványos megmozdulását. A szervezők egyeztettek ugyan a hatóságokkal, de végül a rendőrség nem engedélyezte előzetesen a felvonulást. A szervezők azonban úgy döntöttek, hogy mégis megtartják a rendezvényt. Az útvonalat azonban módosították, és a Tettyén felállított színpadhoz vonultak. A felvonulás idején több ellentüntetést is tartottak. A két felvonulás ugyan keresztezte egymás útját, de a rendőrség fenntartotta a rendet.

„Szelfizetm is egyet az arcfelismerővel, hogy mostmár a barátom”

- mondta a betiltott felvonulás egyik résztvevője.

Vannak, akik bírságra számítanak, mások szerint a hatalom csak ijesztget. De minden megkérdezett teljes sikernek tartja a Pécsi Pride-ot.

Az esemény azért nem múlt el attrocitások nélkül: egy férfi ütögetni kezdte a menet tagjait, őt rendőrök teperték le, és ellentüntetők próbálták megállítani a menetet, de hiába mondták, hogy őket védi a törvény, a rendőrök arrébb terelték őket.

A Szeretlek Magyarország videóriportja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk