„A bőrömön tapasztaltam meg, mennyire mocskos tud lenni a politika” - Pankotai Lili szerint ez most még nem az ő ideje
Szerinte minden perce próbára teszi az embert, sok erőt kíván. Pankotai arról is beszélt, hogy számára az elmúlt másfél év a veszteségek soráról is szólt.
A pedagógustüntetéseken aktív szerepet vállaló Pankotai Lilivel készített hosszú portrét a 24.hu.
A lap emlékeztet rá, hogy amikor feltűnt a színen, lejárató cikkek tömege jelent meg róla. Pankotai elmondta, hogy tízezerszámra kapta a gyalázkodó, mocskolódó, kioktató üzeneteket, nem egyszer életveszélyes fenyegetéseket. Ebben az időszakban bulvárlapok lesifotósai bukkantak fel a magánéletében.
"Rémisztő érezni és látni, hogyan működik a világ, minden eredeti szándékom ellenében, hogyan és mire használ engem a nyilvánosság. Ha otthon – elsősorban édesanyámtól, aki a mentális egészség területén dolgozó szakember – nem kapok folyamatos lelki támogatást, talán bele is bolondultam volna. De idővel – úgy látszik, fordítva vagyok bekötve – mintha éppen erősített volna engem ez a rám zúduló, folyamatos gyűlöletcunami, ami egyébként már régóta nem a beszédemben előforduló csúnya szavakról szólt. A végén már csak a szüleim miatt remegtem, mert őket is érték súlyos fenyegetések és gyalázkodások. Ők pedig értem remegtek"
- mondta Pankotai Lili, aki arról is beszélt, hogy minden szempontból idegennek érezte magát, amikor felköltözött a fővárosba. Még mindig csak 18 éves volt. Beiratkozott egy gimnáziumba, de a folyamatos, nyilvános támadások miatt olyan lelkiállapotba került, hogy képtelen volt koncentrálni a tanulásra.
Pankotai Lili tudatosan és gőzerővel készül a felnőtt létre.
"Én a bőrömön tapasztaltam meg, mennyire mocskos tud lenni a politika. Minden perce próbára teszi az embert, sok erőt kíván. Szükségem is volt az erőre, hiszen ez a másfél év nekem a veszteségek soráról is szólt: elveszítettem jó néhány hajdani barátot, a nagymamám a színpadi beszédem óta nem igazán beszél velem és a szüleimmel, eleinte a párommal való kapcsolatot is megtépázták az események, bár szerencsére ez rendbe jött, nem érettségizhettem időben, gyerekfejjel kellett szembenéznem életveszélyes fenyegetésekkel, meg kellett tanulnom kezelni a gyűlöletet. Utóbbi már egész jól megy, azt hiszem. Rengeteg ajtó bezárult, viszont sok ki is nyílt, körülbelül látom, mi vár rám, ha a politika lenne a hivatásom a jövőben. De azt gondolom, ez most még nem az én időm, túl korán van, és én túl fiatal vagyok még. Ahhoz, hogy egyszer – talán politikusként, esetleg politológusként, talán jogászként, de az is lehet, hogy újságíróként – hatékonyan tudjak tenni ezért az országért, még rengeteget kell tanulnom."
- mondta az aktivista a lapnak.