prcikk: Fordulat: a bíróság kimondta, mégis vizsgálhatják Rogánék propagandaköltéseit | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Fordulat: a bíróság kimondta, mégis vizsgálhatják Rogánék propagandaköltéseit

A 13. havi nyugdíj elvételével riogató plakátok miatt tett feljelentést egy civil szervezet, amelyet először elutasítottak. Egy felülbírálati indítvány után azonban a bíróság úgy határozott, a hűtlen kezelést is felvető ügyben a rendőrségnek ki kell vizsgálnia, hogy valósak-e a kormányzati hirdetések állításai.


A bíróság kimondta: a rendőrségnek vizsgálnia kell, hogy a kormány milliárdos hirdetései igazat állítanak-e, nem bújhat a „kormányzati irányelv” pajzsa mögé.

A Budai Központi Kerületi Bíróság megsemmisítette a rendőrség korábbi elutasító határozatát, és ezzel gyakorlatilag érdemi nyomozásra kötelezte a hatóságot a kormányzati propagandaköltések ügyében

– írja a K-Monitor.

Az ügy egy feljelentéssel indult, amely szerint a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül rendelt állami hirdetésekre a kormány a választói felhatalmazással ellentétesen, „nyilvánvaló hazugságokra” költi a közpénzt, amivel hűtlen kezelést követhet el. A beadvány konkrét példaként hozta fel a 13. havi nyugdíj „megvédése” érdekében indított kampányt, amelyben a kormány azzal vádolta az Európai Unió Parlamentjét, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert, hogy el akarják venni a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorrekciót.

A rendőrség tavaly júniusban azzal az indokkal utasította el a feljelentést, hogy a hirdetések a kormány irányelveit közvetítik, így a finanszírozásuk nem kötelességszegés, és nem minősülhet hűtlen kezelésnek.

A K-Monitor felülbírálati indítványában azzal érvelt, hogy egy hirdetés közérdekű jellegét nem a közzétevő, hanem a tartalom dönti el. Ezt az érvelést a bíróság most elfogadta. Indokolásában kiemelte, hogy a rendőrség nem derítette fel a tényállást a hirdetések valóságtartalmát illetően.

A végzés szerint „valótlan tényállítások nyilvánosság felé közvetítése nem szolgálhatja a társadalom egészének, de akár annak egy részének a javát sem, az kétségkívül ellentétes a közérdekkel, így értelemszerűen nem is lehet a kormányzati hirdetésekre elkülönített pénzösszegek »nyilvánvaló célja«”. Mivel a nyomozó hatóság ezt elmulasztotta, a bíróság szerint a határozata megalapozatlan volt.

A döntés azért lehet precedensértékű, mert egy hűtlen kezelést felvető büntetőügyben mondta ki, hogy a kormányzati hirdetések tartalmát is vizsgálni kell. Ez utat nyithat más, homályos indokokkal – például nemzetgazdasági, gyermekvédelmi vagy háborús veszéllyel – legitimált közpénzköltések büntetőjogi vizsgálatának is. A hűtlen kezelés vádja azért merülhet fel, mert a Büntető Törvénykönyv szerint az követi el, aki az általa kezelt idegen vagyonnal kapcsolatos kötelességét megszegi, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A feljelentés szerint Rogán Antal és a döntésekben részt vevő kormányzati tisztségviselők felelőssége merül fel, mivel a költségvetési forrást nem kormányzati kommunikációra, hanem pártpolitikai célokra költötték, ami a tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felveti.

A nagy kérdés most az, hogy a nyomozó hatóság a bírósági iránymutatás alapján valóban lefolytat-e érdemi nyomozást, vagy egyszerűen elfekteti az ügyet.

A kormányzati kommunikációs kiadások évek óta százmilliárdos tételt jelentenek. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal piacát évek óta Balásy Gyula cégcsoportja uralja, amely tavaly újabb, 75 milliárd forintos keretmegállapodást kötött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Wáberer György után egy második MÁV igazgatósági tag is állítja: a kormány megkerülte a cégvezetést
Deák Tibor, a MÁV egy másik igazgatósági tagja megerősítette Wáberer György minden állítását a kormányzati beavatkozásról. Wáberer azt mondta korábban, hogy a budapesti pályaudvarok melletti területek eladását, és más lépéseket is csak a kormány akart, a MÁV nem hagyta ezeket jóvá.


Wáberer György után a MÁV igazgatóságának egy másik tagja, a Rothschild & Co szenior tanácsadójaként is dolgozó Deák Tibor is megerősítette, hogy a kormány a testület feje fölött hozott döntéseket egyes ügyekben. Deák a Telexnek azt mondta, Wáberer állításai helytállóak, és azokkal teljes mértékben egyetért. A titoktartási kötelezettségére hivatkozva azonban nem árulta el, pontosan hány ilyen, az igazgatóságot megkerülő ügy volt, és melyek voltak ezek.

Wáberer egy múlt heti műsorban arról beszélt, „nagyon sokat kellett abban csalódniuk”, hogy amit az igazgatóság nem hagyott jóvá, azt a politika kormánydöntéssel vitte keresztül.

Elmondása szerint Lázár János építési és közlekedési miniszter az ezzel kapcsolatos aggályaira többnyire annyit válaszolt: „kormányérdek”.

Wáberer példaként említette a MÁV pályaudvarok melletti ingatlanjainak értékesítését és a debreceni Bek–Degenfeld–Tisza-palota eladását.

Szerinte „a politika sokkal jobban beleszól a MÁV vezetésébe, irányításába, mint amennyire bele kellene szólnia”.

A kormányzati elképzelések szerint a nagy állomások felújításába magántőkét vonnának be, és a vasútüzemhez nem szükséges területek értékesítéséből finanszíroznák a fejlesztéseket. Az Építési és Közlekedési Minisztérium korábban arról beszélt, hogy a budapesti főpályaudvarok környéki ingatlanok egy részét eladnák.

A debreceni MÁV-székház, a Bek–Degenfeld–Tisza-palota esetében már ennél is konkrétabb a helyzet: az épületet az állam árverésre bocsátotta, több milliárd forintos kikiáltási árral.

Wáberer György nemrég egy interjúban a Fidesz felső vezetését árulónak nevezte, és arról beszélt, hogy a jelenlegi adórendszer a gazdagoknak kedvez, ő maga pedig támogatná a vagyonadó bevezetését.

A kijelentései után Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere nyilvánosan felszólította, hogy mondjon le a tisztségeiről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Első ránézésre arányosnak tűnik” - Magyarország egyik leggazdagabb embere reagált a Tisza Párt vagyonadójára
Jellinek Dániel egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez. A Tisza vagyonadó-terve kapcsán szólalt meg az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.


„Egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez” – ezzel a mondattal kommentálta a Tisza Párt vagyonadó-tervét Jellinek Dániel, az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.

Jellinek Dániel a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy

a Tisza Párt programjában megjelölt 1 százalékos mérték, valamint az egymilliárd forintos belépési küszöb „első ránézésre arányosnak tűnik”, de az intézkedés sikeréhez számos kulcskérdést tisztázni kell.

A milliárdos szerint ilyen az adóalap pontos meghatározása, mivel egy cég esetében nem mindegy, hogy a saját tőke vagy a piaci cégérték alapján kell adózni.

Jellinek Dániel szerint indokolt különbséget tenni a holdingstruktúrák és az operatív, termelő vállalatok között is. Utóbbiaknál ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a cégben lévő szabad pénz nem fedezi a fizetendő vagyonadót.

„Összességében tehát az irány érthető, de a részletszabályok kialakítása kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy az intézkedés valóban elérje a célját, és ne okozzon nem kívánt gazdasági mellékhatásokat” – fogalmazott.

A milliárdos arra is figyelmeztetett, hogy egy nem kellően körültekintően kialakított szabályozás a tőketulajdonosok elvándorlásához vezethet. Példaként Norvégiát említette, ahol a vagyonadó emelése után jelentős elvándorlás volt tapasztalható, és Franciaországot, amely részben emiatt alakította át a korábbi, hasonló típusú adóját.

A Tisza Párt álláspontja szerint a vagyonadó az igazságosabb közteherviselést szolgálná, és a bevételekből a munkát terhelő adókat lehetne csökkenteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szolnok kilép a Megyei Jogú Városok Szövetségéből, ha a fideszes vezető nem mond le azonnal
Györfi Mihály, Szolnok polgármestere szerint a szervezetet nem vezetheti tovább olyan ember, aki Fidesz-propagandát terjesztett a nevükben, és nem szólalt fel a városokat sanyargató szolidaritási hozzájárulással szemben.


Ultimátumot kapott a fideszes Szita Károly, Kaposvár polgármestere: Szolnok kilép a Megyei Jogú Városok Szövetségéből, ha a szervezet elnöke nem mond le azonnal – írja a 24.hu. A lépést Györfi Mihály, Szolnok polgármestere egy nyílt levélben jelentette be.

A felszólítás egybeesik a szolidaritási hozzájárulás második részletének befizetési határidejével, amelynek teljesítését Szolnok Magyar Péter kormányának megalakulásáig visszatartja.

Györfi szerint a nagyvárosok szövetségnek pártpolitikán felül álló szakmai szervezetnek kellene lennie, amelynek élén nem állhat olyan ember, aki asszisztált a kormány városokat sújtó pénzelvonásaihoz, és kormány propagandájához.

„Az MJVSZ-t nem vezetheti olyan ember, aki a Fidesz propagandáját szolgálva tevékeny részt vállalt egy bírósági ítélet által is hazugságnak minősített rémhír terjesztésében.”

A polgármester felidézte, hogy Szita Károly korábban kezdeményezte az állítólagos „Tisza-adó” elítélését, miközben szerinte nem emelt szót az önkormányzatokat terhelő szolidaritási adó ellen.

„egy szava sem volt az önkormányzatiságot alapjaiban támadó, a Fidesz–KDNP által kivetett szolidaritási adó ellen.”

Györfi szerint Kaposvár fideszes polgármestere teljességgel alkalmatlan a posztra, és jelezte, hogy amennyiben Szita nem távozik, Szolnok kilép a szövetségből. Egyúttal javasolta a többi tagvárosnak is, hogy fontolják meg ezt a lépést.

Decemberben már tíz polgármester ment neki Szita Károlynak a Tisza-adós felhívása miatt. A városvezetők – köztük Györfi Mihály is – akkor közös nyilatkozatban utasították el Szita javaslatát, mert szerintük az elnök a Fidesz kampánycéljaira használta a szervezetet, és semmilyen felhatalmazása nem volt a felhívásra.

Szita Károly abban a körlevélben arra kérte a polgármestereket, hogy testületi határozatban mondjanak nemet a „Tisza megszorításaira”, és „védjék meg településeiket”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A választás után már nincs is szükség a stratégiai infrastruktúra védelmére, a Honvédség levonul az energetikai létesítményektől
Orbán Viktor korábban hangsúlyozta, hogy a katonák kivezénylése nem a kampány része volt. Az Energiaügyi Minisztérium most arra hivatkozik, hogy az üzemeltető cégek időközben megerősítették saját védelmüket, így már nincs szükség a katonákra.


Szerdától fokozatosan csökkenti a katonai jelenlétet a Magyar Honvédség azoknál a kiemelt energetikai létesítményeknél, amelyeket február vége óta megerősített őrizettel védtek. Az Energiaügyi Minisztérium azt állítja, a döntés oka, hogy az érintett cégek időközben felülvizsgálták és saját erőből fokozták a biztonsági intézkedéseiket.

A Honvéd Vezérkar Kommunikációs Főnöksége a Telexnek küldött válaszában erősítette meg a lépést. Úgy fogalmaztak: „A Magyar Honvédség megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények megerősítése, illetve az őrzés-védelem fokozása kapcsán bevont állomány létszámának racionalizálását”.

A közlemény szerint a haderő eddig mintegy 600 fővel vett részt a kritikus létesítmények védelmében. A kivonulás azokon a helyszíneken kezdődik meg, ahol a minisztérium már nem igényli a honvédségi megerősítést, mert az üzemeltetők már képesek önállóan gondoskodni a fokozott védelemről.

Orbán Viktor miniszterelnök február végén, a Védelmi Tanács ülése után jelentette be a katonai jelenlét növelését. Akkor azzal indokolta a döntést, hogy információi szerint Ukrajna nyomást próbál gyakorolni Magyarországra.

Az intézkedést megelőzően, január végén leállt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, miután annak ukrajnai szakasza megsérült. Áprilisban pedig a vajdasági Oromhegyes közelében, a Magyarország gázellátásában kulcsszerepet játszó Török Áramlat vezeték mellett robbanószert találtak a szerb hatóságok.

Az intézkedést ellenzéki oldalról több kritika is érte, szerintük a katonák kivezénylése a választási kampány része volt, és a kormány „háborús pszichózist” keltett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: