A BBC is beszámolt arról, hogy lemondott Orbán tanácsadója, az MTI viszont semmit nem írt róla
A közpénzből működő állami hírügynökségben nem közölték a hírt, hogy Hegedűs Zsuzsa levelet írt a miniszterelnöknek, amiben bejelentette lemondását és „náci beszédnek” nevezte a kormányfő tusványosi beszédét.
Mint azt megírtuk, Hegedűs Zsuzsa kedden nyílt levélben jelentette be lemondását miniszterelnöki megbízotti posztjáról. Döntését levelében azzal indokolta, hogy vállalhatatlannak tartja Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédét, amelyben a fajok keveredéséről értekezett. Szerinte ugyanis ez egy "náci beszéd" volt.
Nemcsak Orbán tusványosi beszédének, hanem Hegedűs Zsuzsa lemondásának is híre ment a külföldi sajtóban is. A BBC kiemelte, hogy a tanácsadó a miniszterelnök belső körének tagja, 20 éve ismeri Orbánt. Idézték a kormányfő beszédéből a fajkeveredésről szóló kijelentéseit, majd Hegedűs véleményét is a leveléből.
Azt írták: "Hegedűs Zsuzsa lemondának valószínűleg nem lesz további visszhangja Magyarországon. A pártfegyelem szigorú, a lemondásokról szinte soha nem lehet hallani".
A neves politikai lap, a Politico is megírta, hogy Orbán fajelméleti kijelentései körüli vita "egy ritka területet is áttört: a miniszterelnök belső körét". Idéztek Hegedűs "haraggal teli" leveléből, például azt, hogy a kormányfő beszédét "náci beszédnek" nevezte, "ami akár Goebbelsnek is tetszett volna". Közölték Orbán válaszát is a miniszterelnöki megbízott levelére, kiemelve, hogy a kormányfő nem hivatalos levél formájában reagált, és azt is írta benne, hogy Hegedűssel már 20 éve ismerik egymást.
A Magyar Távirati Iroda (MTI), vagyis a közpénzből működő állami hírügynökség azonban eddig egy sort sem írt Hegedűs lemondásáról és Orbánnal való levelezéséről - hívja fel a figyelmet a hvg.hu.
Mint azt megírtuk, Hegedűs Zsuzsa kedden nyílt levélben jelentette be lemondását miniszterelnöki megbízotti posztjáról. Döntését levelében azzal indokolta, hogy vállalhatatlannak tartja Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédét, amelyben a fajok keveredéséről értekezett. Szerinte ugyanis ez egy "náci beszéd" volt.
Nemcsak Orbán tusványosi beszédének, hanem Hegedűs Zsuzsa lemondásának is híre ment a külföldi sajtóban is. A BBC kiemelte, hogy a tanácsadó a miniszterelnök belső körének tagja, 20 éve ismeri Orbánt. Idézték a kormányfő beszédéből a fajkeveredésről szóló kijelentéseit, majd Hegedűs véleményét is a leveléből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Ordító a különbség a Fidesz-tábor mérésében, közel 900 ezer szavazó a tét
A politikai elemző egy podcast után ragadott billentyűzetet. A kormányközeli és a független kutató egészen mást lát, a választás napján valaki nagyon megütheti a bokáját.
Török Gábor politikai elemző egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Válasz Online podcastjéről, melyben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet, és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője beszélgettek. A politológus szerint érdemes meghallgatni a beszélgetést, mert abban „nem a propagandisztikus közlemények nyelvén esik szó a közvélemény-kutatásokról.” Török szerint
a választás szempontjából a lényeg a következő: „A két intézet a Tiszát pontosan ugyanoda méri: a legutóbbi kutatásukban mindketten a teljes népesség 35 százalékára.Ez 2,7 millió választót jelent”
Török szerint az „ordító különbség" a Fidesz mérésében van: a 21 Kutatóközpont a teljes népességben 28, a Nézőpont 40 százalékos kormánypárti tábort jelez. Előbbi 2,15 millió, utóbbi 3 milliónál kicsivel több embert jelent.
Az elemző rávilágít „a különbség majdnem 900 ezer. Ennek magyarázata a Nézőpont szerint az, hogy ők azokat is a Fideszhez sorolják, akik nem mondják ugyan magukat Fidesz-szavazónak, de egyéb kérdések alapján az intézet így azonosítja be őket.”
Török Gábor végezetül kiemeli, hogy „a beszélgetésben többször elhangzott egy fontos kifejezés: »reputációs kockázat«. Április 12-én erről is többet fogunk tudni.”
A Válasz Online podcastjában Benyó Rita vendégeként Róna Dániel és Mráz Ágoston Sámuel vitatták meg méréseiket és módszertanukat. A beszélgetésben szó esett arról, mi számít mérésnek és mi becslésnek, hogyan kezelik a bizonytalanokat, és milyen reputációs kockázatot vállalnak az intézetek az április 12-re kitűzött országgyűlési választásig, amely után el kell majd számolniuk saját méréseik megbízhatóságával.
A 21 Kutatóközpont felmérései szerint a Tisza Párt tartósan vezet a teljes népességben 34–35 százalékkal, míg a Fidesz 28 százalékon áll, a biztos pártválasztók körében pedig a Tisza előnye még nagyobb. Az intézet hibrid módszertant használ, a KSH adatai alapján súlyoz, és hangsúlyozza, hogy az EP-választás előtt az ő mérésük volt a legpontosabb.
Ezzel szemben a Nézőpont Intézet a „legvalószínűbb listás eredmény” mutatójában rendre a Fidesz előnyét közli, ami abból adódik, hogy a bevallott pártpreferenciák mellett segédkérdésekkel „beazonosított” rejtőzködő szavazókat is figyelembe veszik, így a két kutatóintézet adatai közti különbséget a nem válaszoló, de aktív szavazók kezelésének eltérő módja magyarázza.
Török Gábor politikai elemző egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Válasz Online podcastjéről, melyben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet, és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője beszélgettek. A politológus szerint érdemes meghallgatni a beszélgetést, mert abban „nem a propagandisztikus közlemények nyelvén esik szó a közvélemény-kutatásokról.” Török szerint
a választás szempontjából a lényeg a következő: „A két intézet a Tiszát pontosan ugyanoda méri: a legutóbbi kutatásukban mindketten a teljes népesség 35 százalékára.Ez 2,7 millió választót jelent”
Török szerint az „ordító különbség" a Fidesz mérésében van: a 21 Kutatóközpont a teljes népességben 28, a Nézőpont 40 százalékos kormánypárti tábort jelez. Előbbi 2,15 millió, utóbbi 3 milliónál kicsivel több embert jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A kormány végleg ledobta az álarcot, amit tettek, az nyílt jogfosztás” – A TISZA frakcióvezetője szerint a kormány rendelete a fehérorosz útra lépés mérföldköve
Bujdosó Andrea szerint a kormány üzenete egyértelmű: Magyarországon nem a törvény uralkodik, hanem az ő akaratuk. Úgy látja, a színfalak mögött már az önkormányzatiság végleges felszámolását készítik elő, amihez szerinte ez a rendelet a főpróba.
Bujdosó Andrea, a TISZA Párt politikusa egy Facebook-posztban mondta el a véleményét a kormány legújabb, önkormányzatokat érintő rendeletéről, amely Budapest jogi harcának is véget vet a szociális hozzájárulás ügyében.
A TISZA fővárosi frakciójának vezetője szerint a tegnapi éjszaka folyamán a kormány végleg ledobta az álarcot.
„Egy éjjel kihirdetett rendelettel nemcsak Budapestet, hanem a magyar jogállamiság utolsó bástyáit rohamozták meg. Amit tettek, az nem kormányzás, hanem nyílt jogfosztás”
– fogalmazott.
Bujdosó azt írta, a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazásával visszaélve, visszamenőleges hatállyal megtiltotta, hogy Budapest – vagy bármelyik önkormányzat – bírósághoz forduljon az igazságtalan szolidaritási hozzájárulás miatt. Álláspontja szerint ezzel elvágták a jogi utat, megvonták a bírói védelmet, és „egyszerűen betiltották az igazságszolgáltatást”.
„Ez a rendelet a »fehérorosz útra lépés« mérföldköve.
Ha a kormány ma egy tollvonással törölhet egy folyamatban lévő bírósági pert, mert fél, hogy elveszíti, akkor holnap:
– bármilyen civil szervezetet indoklás nélkül felszámolhatnak.
– bármelyik magyar állampolgár tulajdonára rátehetik a kezüket, megfosztva őt a jogorvoslattól.
– bármelyik választott önkormányzatot csődbe vihetnek és államosíthatnak.”
Mint írja, Navracsics Tibor és a kormányzati gépezet a választások előtt még „partnerségről” beszél, de a színfalak mögött már az önkormányzatiság végleges felszámolását készítik elő, amihez szerinte ez a rendelet a főpróba. Bujdosó Andrea úgy véli, ha az emberek csendben maradnak, a jogaik kiüresítése megállíthatatlan lesz.
„Mit üzen ezzel a hatalom? Azt üzenik, hogy Magyarországon nem a törvény uralkodik, hanem a kormány akarata. Azt üzenik, hogy hiába van igazad, ha az sérti az ő zsebüket vagy politikai érdekeiket, a bíróság kapuját egyszerűen lánccal zárják le előtted”
Azt is közölte, hogy „a TISZA nem fogja annyiban hagyni a magyar jogállam szétverését!” Azt ígéri, véget vetnek a rendeleti kormányzásnak és az önkormányzatok „módszeres kirablásának”. „Mi olyan országot építünk, ahol a jog mindenkit véd, nem csak a hatalmon lévőket” – írta Bujdosó Andrea.
Mint arról beszámoltunk, kedd éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, ezért nem minősül hatósági aktusnak, így ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek nincs helye. A veszélyhelyzeti jogalkotás keretében kiadott, Orbán Viktor által aláírt rendelet visszamenőleges hatállyal a folyamatban lévő pereket is megszünteti, és előírja, hogy az önkormányzatoknak a megszüntetést követő 15 napon belül rendezniük kell a 2025-ből fennmaradt tartozást.
Ezzel egy többéves jogvita végére kerülhet pont. 2025-ben a Kúria még a fővárosnak adott igazat a 2023-as ügyben, és kimondta, hogy a Magyar Államkincstár jogszerűtlenül inkasszált mintegy 28,3 milliárd forintot. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor korábbi döntéseiben magát a szolidaritási hozzájárulást nem minősítette alaptörvény-ellenesnek. A rendelet mellékletei szerint Budapest szolidaritási hozzájárulása 2023-ban 57,8 milliárd, 2024-ben pedig 75,5 milliárd forint volt. A 2025-ös, vitatott fővárosi összeg a korábbi miniszteri rendelet szerint 89 milliárd forint volt.
Bujdosó Andrea, a TISZA Párt politikusa egy Facebook-posztban mondta el a véleményét a kormány legújabb, önkormányzatokat érintő rendeletéről, amely Budapest jogi harcának is véget vet a szociális hozzájárulás ügyében.
A TISZA fővárosi frakciójának vezetője szerint a tegnapi éjszaka folyamán a kormány végleg ledobta az álarcot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Vikor döntött Kósa Lajos rokonainak volt cégéről, amiben gazdák százainak a pénze maradt bent
A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a mátészalkai Bászna Gabona Zrt. felszámolási eljárását. A sikkasztás gyanújával is vizsgált cég ügyében így gyorsított eljárás indul.
Stratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány a Kósa Lajos fideszes képviselő rokonságához köthető Bászna Gabona Zrt. felszámolását, noha az illetékes bíróság szerint korábban még felszámolási kérelem sem érkezett a cég ellen. Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kedd este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyről a 24.hu írt.
A kormány azzal indokolta a lépést, hogy „a cég adósságainak rendezéséhez és hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.”
A kormány elrendelte, hogy a társaság ügyében a csődtörvény stratégiai felszámolásokra vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.
Ez a gyakorlatban egy gyorsított, egységesített eljárást jelent, ahol jellemzően állami felszámoló veszi át az ügyet a hitelezői igények minél gyorsabb rendezése érdekében.
A kormánydöntés azért is érdekes, mert korábban ellentmondásos információk láttak napvilágot az eljárás állapotáról. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón bejelentette a felszámolás megindulását, az illetékes Nyíregyházi Törvényszék közölte, a miniszter nem mondott igazat. „A Bászna Gabona Zrt.-vel szemben nincs folyamatban lévő felszámolási eljárás, erre irányuló kérelem a Cégbírósághoz a mai napig nem érkezett” – tájékoztatott a bíróság január közepén.
A kormány emellett a termelők számára rendkívüli, méltányossági alapú kárrendezést is bejelentett múlt héten. A károsultak a meg nem fizetett főkövetelésük erejéig kérhetnek kompenzációt, a kérelmeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bírálja el, a kifizetéseket pedig a Magyar Államkincstár végzi. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A Bászna Gabona Zrt. ügyében érintett minden kistermelőt a kormány megvéd!”
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének ismeretei szerint a cég tartozása meghaladja a tízmilliárd forintot, ennek jelentős része termelői követelés. A fizetési gondok gazdákat, vevőket és finanszírozókat sodortak bizonytalanságba, és közraktári zárolások is indultak.
A társaságot 2018 végén alapították, kft.-ként indult, majd zrt.-vé alakult. A 24.hu írta meg, hogy
a cég 40 százalékos tulajdonosa korábban Kósa Lajos testvére volt, de később az édesanyjával együtt kiszállt az üzletből. A vállalat azonban nem távolodott el a fideszes politikus rokonságától: a jelenlegi tulajdonos-vezérigazgató Szilágyi Gábor, a politikus egyik távoli rokona
a 24.hu szerint. A cégnél sikkasztás gyanúja miatt a rendőrség is nyomoz.
A helyzet súlyát jól mutatják Koncz Máté, a MOSZ elnökének szavai: „A növénytermesztési tevékenység … ha azonban egyáltalán nem érkezik meg a bevétel, az több száz agrárvállalkozást, köztük rengeteg családi gazdaságot tehet végérvényesen tönkre”.
Stratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány a Kósa Lajos fideszes képviselő rokonságához köthető Bászna Gabona Zrt. felszámolását, noha az illetékes bíróság szerint korábban még felszámolási kérelem sem érkezett a cég ellen. Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kedd este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyről a 24.hu írt.
A kormány azzal indokolta a lépést, hogy „a cég adósságainak rendezéséhez és hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.”
A kormány elrendelte, hogy a társaság ügyében a csődtörvény stratégiai felszámolásokra vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Dermesztő az egész” – Karácsony a kormány rendeletéről, amely szerint nem perelhető „a Fővárosi Önkormányzat kirablása”
Az új rendelet gyakorlatilag véget vet a főváros jogi küzdelmének a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A főpolgármester szerint „a kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának”.
„Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt” – írta Karácsony Gergely szerda reggel a Facebook-oldalán egy friss kormánydöntésre reagálva.
Mint megírtuk, a kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Visszamenőlegesen is megszünteti a főváros folyamatban lévő pereit, és előírja, hogy a Kincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajtja a vitatott tartozást.
Mint írja „a kormány kedden az ukrajnai háborúra való hivatkozással alkotott rendeletet azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Budapest bíróság előtti küzdelmét a végtelenül igazságtalan és jogtalan szolidaritási hozzájárulással szemben.”
„Visszamenőleges hatállyal mondja ki a tegnapi kormányrendelet, hogy egyáltalán nem is peresíthető a Fővárosi Önkormányzat kirablása, de a biztonság kedvéért külön is előírja a bíróságok számára, hogy a folyamatban levő pereket meg kell szüntetni.”
Úgy véli, ez a lépés a kormány beismerése arról, hogy egyébként a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, és visszajárna a budapestieknek a pénz.
„Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni”
– írja Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint „a kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának”.
„Remélem, hogy a bíróságok ellen tudnak tartani ennek a rombolásnak. Mert ha nem, az éppen a kormánypárti politikusok számára lesz fájdalmas. Ennek a rendszernek is vége lesz egyszer. Azt pedig hogy hogyan lesz vége, a joguralom keretei között vagy a jogot áthágva, azt az dönti el, hogy mire teremt precedenst a jelenlegi hatalom”
– zárta posztját.
A kedden megjelent kormányrendelet kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a központi költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, ezért ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek nincs helye. A jogszabály a folyamatban lévő, 2023–2025. éveket érintő pereket is megszünteti, a perköltséget az állam viseli. A rendelet szerint ha egy önkormányzat a per megszüntetése után 15 napon belül nem fizeti ki a tartozását, a Magyar Államkincstár hatósági átutalással szedi be azt.
2025-ben több bírósági döntés is a fővárosnak kedvezett. A Fővárosi Törvényszék júniusban azonnali jogvédelmet adott Budapestnek, ideiglenesen megtiltva a vitatott összegek inkasszóját, és elrendelte a korábban levont 10,17 milliárd forint visszautalását is. Emellett ősszel a Kúria is hozott a főváros érvelését támogató döntéseket a beszedés módjáról.
A kormány a 2026-os költségvetési törvénytől eltérve már 2025 végén is rendelettel szabályozta a hozzájárulást: ez 50 millió forintos összeghatár alatt mentesítette az önkormányzatokat a fizetési kötelezettség alól, miközben a sajtó összesítései szerint Budapest 2026-ra közel 98 milliárd forintos befizetéssel számol.
„Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt” – írta Karácsony Gergely szerda reggel a Facebook-oldalán egy friss kormánydöntésre reagálva.
Mint megírtuk, a kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Visszamenőlegesen is megszünteti a főváros folyamatban lévő pereit, és előírja, hogy a Kincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajtja a vitatott tartozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
