A BBC elemzése szerint az autórobbantásos merénylet aláássa azt a narratívát, hogy Putyin biztonságot kínál
Egy Moszkva melletti fesztiválon történt robbantás, amiben az orosz elnök egy fő ideológusának lánya meghalt. A BBC szerint a merénylet megkérdőjelezi a Kreml eddigi propagandáját.
Mint arról mi is beszámoltunk, szombat este életét vesztette Putyin ideológusának, Alekszander Duginnak lánya egy autóba rejtett bombatámadás során. A lány egy Moszkva melletti fesztiválról indult haza apjával, de Dugin az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy külön utazik, ezért élhette túl a támadást. Lánya politikai kommentátorként dolgozott, és támogatta az Ukrajna elleni háborút.
A nyomozóhatóságok is megerősítették, hogy Dugina életét vesztette a robbantásban, de azt továbbra sem tudják, ki állhatott a támadás mögött.
Will Vernon, a BBC moszkvai tudósítója elemzésében azt írja, hogy bár Alekszandr Dugin maga nem tölt be állami tisztséget, mégis szimbolikus alakja az orosz politikának, mivel közeli szövetségese Putyinnak.
Az ehhez hasonló incidensek idegessé teszik a moszkvai tisztviselőket, különösen a megszállt Krímben és az ukrán határhoz közeli orosz régiókban történt sorozatos robbantások és támadások után
- írja a BBC elemzője.
Denisz Pusilin, az oroszbarátnak kikiáltott "Donyecki Népköztársaság" önjelölt vezetője például azt írta Telegram csatornáján, hogy "az ukrán rezsim terroristái követték el a támadást".
A Kreml propagandája évek óta következetesen hangsúlyozza, hogy Putyin biztonságot és stabilitást teremtett Oroszországban a viharos 1990-es évek után, amikor mindennaposak voltak az autós bombák és a merényletek. A mostani moszkvai robbantás azonban teljesen aláássa ezt a narratívát.
Mint arról mi is beszámoltunk, szombat este életét vesztette Putyin ideológusának, Alekszander Duginnak lánya egy autóba rejtett bombatámadás során. A lány egy Moszkva melletti fesztiválról indult haza apjával, de Dugin az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy külön utazik, ezért élhette túl a támadást. Lánya politikai kommentátorként dolgozott, és támogatta az Ukrajna elleni háborút.
A nyomozóhatóságok is megerősítették, hogy Dugina életét vesztette a robbantásban, de azt továbbra sem tudják, ki állhatott a támadás mögött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István: Az előző kormány hibájából áll le a Paksi Atomerőmű
A gazdasági és energetikai miniszter a Paksi Atomerőmű leállását a Duna rekordalacsony vízállásával indokolta. Szerinte a helyzet egy elmaradt tízmilliárdos beruházás következménye, amiért az előző kormányt tette felelőssé.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányfővel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában egyeztetett a kialakult helyzetről, melynek részleteiről közösségi oldalán számolt be.
A miniszter posztja szerint „a Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken.” A vízszint drasztikus esése miatt az atomerőmű termelése leáll, ami 2000 megawatt (MW) kiesést jelent.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kapitány szerint tegnap műszaki hiba miatt a Dunamenti Erőmű is leállt, ami további 400 MW-tal csökkenti a hazai termelést. „Összesen tehát 2400 megawatt hazai termelés esik ki, miközben a hőség miatt a csúcsidőszakban 20 százalékkal magasabb fogyasztásra számítunk az átlagos nyári esti 6000 megawatthoz képest” – írta.
Kapitány hangsúlyozta, hogy szakemberként is fontos kimondania:
„a leállítás nem veszélyhelyzet. Minden lépés a legszigorúbb biztonsági előírások szerint, előre kidolgozott rend alapján történik.”
A munka három szinten zajlik. Az első a termelés biztosítása, ami a hazai erőművi tartalékok mozgósítását és a szükséges áramimportot jelenti.
A második szint a nagyfogyasztókat érinti: a MAVIR a kormány utasítására több tucat céget, köztük akkumulátor-, cement-, vegyi- és autógyárakat szólított fel az áramfelhasználás önkéntes korlátozására a kritikus idősávban. Emellett előkészítik azokat a jogszabályokat is, amelyekkel szükség esetén kötelező jelleggel, ütemezetten és ideiglenesen korlátozható lesz egyes nagyfogyasztók ellátása. A harmadik szinten az állam a kormányzati épületekben csökkenti a fogyasztást.
Létezik egy előre kidolgozott biztonsági rendszer is, a rotációs kikapcsolási rend, amelyről szakmai alapon a MAVIR dönt, és „kizárólag akkor kerül alkalmazásra, ha minden más eszköz együttesen sem elegendő.”
A kórházak, a szociális intézmények és az ország működéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások kiemelt védelmet élveznek.
A miniszter szerint most a teljes magyar lakosság összefogására van szükség. Arra kért mindenkit, aki megteheti, hogy a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket, „különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát, időzítse az esti csúcsidőszakon, vagyis a 17 és 22 óra közötti sávon kívülre.”
Kapitány István arról is írt, hogyan jutott ide az ország, amit szakmai szemmel a legfelháborítóbbnak nevezett. Szerinte a Duna csökkenő vízállása évek óta ismert probléma volt, és egy tízmilliárdos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével a mostani leállás és a költséges áramimport elkerülhető lett volna.
„Az előző kormány ezt nem építette meg, miközben az MVM politikai utasításra százmilliárdokat költött hirdetésekre, szponzorációkra és sportklubokra. Ezt is ki fogjuk vizsgálni”
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányfővel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában egyeztetett a kialakult helyzetről, melynek részleteiről közösségi oldalán számolt be.
A miniszter posztja szerint „a Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken.” A vízszint drasztikus esése miatt az atomerőmű termelése leáll, ami 2000 megawatt (MW) kiesést jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több ezer migráns tört át a spanyol határon, Ceuta elnöke a hadsereget küldené ki eléjük
Tömeges határsértés történt a spanyol exklávéban, ahol csütörtökön 2-3 ezer ember jutott át Marokkó felől. A város 500 fős befogadóközpontja már az események előtt megtelt, a hónapban 11-en haltak meg az átkelés közben.
Káosz alakult ki Ceutában, miután az észak-afrikai spanyol autonóm városba tömegesen jutottak át határsértők Marokkó felől csütörtökön – jelentette az MTI spanyol tudósítója.
A spanyol közszolgálati televízió szerint két-háromezren lehetnek azok, akik úszva, vagy a hullámtörő gáton és a biztonsági kerítéseken átmászva érték el a Spanyolországhoz tartozó területet.
A helyszíni beszámoló szerint a spanyol hatóság tehetetlen volt a főleg fiatalokból, részben gyerekekből álló tömeg ellen. A helyzet már a csütörtöki események előtt is feszült volt. Ceuta vezetése az elmúlt két hétben több mint 1500 ember tengeri átkelése után már segítséget kért a spanyol kormánytól, mivel a város 500 főre tervezett ideiglenes befogadóközpontja teljesen megtelt.
Az átkelési kísérleteknek halálos áldozatai is vannak: az elmúlt 24 órában hárman, ebben a hónapban pedig már 11-en vesztették életüket.
A tömeges határátlépés után Juan Jesús Vivas, Ceuta elnöke ismét a kormányhoz fordult, de most már vészhelyzet kihirdetésére, az érintett határszakasz azonnali lezárására és a hadsereg kivezénylésére szólította fel a spanyol kormányt. Pedro Sánchez spanyol kormányfő egyeztetett Ceuta elnökével, és az X-en jelezte, hogy a kormány azonnali lépéseket készít elő.
„Spanyolország kormánya teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy azonnal reagáljon a Ceutában kialakult helyzetre. Mozgósítjuk az összes szükséges erőforrást, együttműködünk a marokkói és a nemzetközi hatóságokkal, valamint előkészítjük a rend mielőbbi helyreállításához szükséges intézkedéseket.”
A mostani események nem példa nélküliek, példaként említhető, hogy 2021-ben néhány nap alatt nyolcezer migráns jutott be a városba. Akkor a tömeges határátlépést egy diplomáciai konfliktus előzte meg: Spanyolország orvosi kezelésre fogadta be a nyugat-szaharai függetlenségért küzdő Polisario Front vezetőjét. Több nemzetközi beszámoló szerint Marokkót azzal vádolták, hogy válaszul fellazította a határellenőrzést, és politikai nyomásgyakorlásra használta a migrációt. A mostani helyszíni beszámolók szerint a tömeg most is „a marokkói oldalon láthatóan összehangolt módon indult meg”.
Káosz alakult ki Ceutában, miután az észak-afrikai spanyol autonóm városba tömegesen jutottak át határsértők Marokkó felől csütörtökön – jelentette az MTI spanyol tudósítója.
A spanyol közszolgálati televízió szerint két-háromezren lehetnek azok, akik úszva, vagy a hullámtörő gáton és a biztonsági kerítéseken átmászva érték el a Spanyolországhoz tartozó területet.
A helyszíni beszámoló szerint a spanyol hatóság tehetetlen volt a főleg fiatalokból, részben gyerekekből álló tömeg ellen. A helyzet már a csütörtöki események előtt is feszült volt. Ceuta vezetése az elmúlt két hétben több mint 1500 ember tengeri átkelése után már segítséget kért a spanyol kormánytól, mivel a város 500 főre tervezett ideiglenes befogadóközpontja teljesen megtelt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mi Hazánk bejelentette, kit jelöl köztársasági elnöknek
A párt Tóth Máté energiajogászt jelöli államfőnek. A Mi Hazánk szerint a szimbolikus jelölés üzenet az alkotmányosság és az energiabiztonság fontosságáról.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – derül ki a párt pénteken kiadott közleményéből.
A jelölést szimbolikusnak nevezik, amivel azt üzenik, hogy a jelenlegi helyzetben olyan államfőre van szükség, aki képes őrködni az alkotmányosság felett, és komoly tapasztalattal rendelkezik az energiabiztonság területén is.
A párt közleménye szerint a pártfüggetlen, de „következetesen nemzetben gondolkodó” Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, aki a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett diplomát. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, 2019-ben pedig a Wolters Kluwer az Év Jogásza díjjal ismerte el munkásságát.
A Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja és alelnöke. A Mi Hazánk szerint jelölését az is indokolja, hogy kiemelkedő tudása az energiabiztonsági kihívások kezelésében is segítheti Magyarországot - áll a közleményben.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – derül ki a párt pénteken kiadott közleményéből.
A jelölést szimbolikusnak nevezik, amivel azt üzenik, hogy a jelenlegi helyzetben olyan államfőre van szükség, aki képes őrködni az alkotmányosság felett, és komoly tapasztalattal rendelkezik az energiabiztonság területén is.
A párt közleménye szerint a pártfüggetlen, de „következetesen nemzetben gondolkodó” Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, aki a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett diplomát. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, 2019-ben pedig a Wolters Kluwer az Év Jogásza díjjal ismerte el munkásságát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely: Budapesten lekapcsolják a díszkivilágítást
Budapest főpolgármestere az energiatakarékosság jegyében a díszvilágítás lekapcsolására adott utasítást egy esetleges paksi leállás esetére. A döntés több mint 300 épületet érint, de a közvilágítást nem korlátozzák.
Karácsony Gergely főpolgármester arra utasította a Budapesti Közműveket, hogy készüljön fel a fővárosi díszvilágítás lekapcsolására a Paksi Atomerőmű esetleges leállásának idejére. A csütörtöki bejelentés szerint a korlátozás több mint 300, a főváros által kezelt épületet érintene, de a közvilágítást nem.
A főpolgármester a közösségi oldalán azzal indokolta a döntést, hogy „Budapestnek ki kell vennie a részét az energiatakarékosságból.”
Karácsony hangsúlyozta, hogy a közvilágítás biztonságát a lépés nem érinti. Azt írta, az intézkedés éppen az energiafelhasználás szempontjából kritikus időszakot célozza, és a díszvilágítás elhagyásával „jelentős mennyiségű energia takarítható meg.”
Ezért a díszkivilágított magánépületek tulajdonosait is hasonló megtakarításra kérem.
Úgy fogalmazott: „A látvány ugyan szerényebb lesz egy ideig, de több energia marad a létfontosságú célokra, és most nincs ennél fontosabb.”
Karácsony Gergely főpolgármester arra utasította a Budapesti Közműveket, hogy készüljön fel a fővárosi díszvilágítás lekapcsolására a Paksi Atomerőmű esetleges leállásának idejére. A csütörtöki bejelentés szerint a korlátozás több mint 300, a főváros által kezelt épületet érintene, de a közvilágítást nem.
A főpolgármester a közösségi oldalán azzal indokolta a döntést, hogy „Budapestnek ki kell vennie a részét az energiatakarékosságból.”
Karácsony hangsúlyozta, hogy a közvilágítás biztonságát a lépés nem érinti. Azt írta, az intézkedés éppen az energiafelhasználás szempontjából kritikus időszakot célozza, és a díszvilágítás elhagyásával „jelentős mennyiségű energia takarítható meg.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
