Még valamikor 2013 júniusa és augusztusa között dobta ki véletlenül 7500 bitcoint tartalmazó merevlemezét egy brit informatikus. James Howells négy évvel korábban bányászta az akkor alig valamit érő kriptovalutát, melynek árfolyama azonban ma már meghaladja a darabonkénti 37 ezer dollárt (11 millió forint). Így az informatikus összesen 277 millió dollártól (82 milliárd forint) szabadult meg nyolc éve, írja a CNN.

Howells úgy számolt, hogy ha Newport városa az esetleges sikeres szeméttúrás után szétosztja az emberek között a semmiből az ölükbe pottyant pénzt, akkor mind a 316 ezer helyi lakosnak jutna fejenként 239 dollár (71 ezer forint). A város vezetői azonban elutasították az informatikus kérését.

Howells elképzelései szerint a pénzből 50 százalék lenne a gigantikus területet átkutató művelet résztvevőinek részesedése, neki pedig a teljes összes 25 százaléka maradna meg. Ehhez azonban aprólékos módszerrel szektorról szektorra kellene átfésülni a szeméttelepet, majd ha megvan a merevlemez, egy speciális eljárással és alkatrészek cseréjével juthatna hozzá a milliárdokat rejtő memóriához.

A férfi először akkor kereste fel ötletével a városi tanácsot, amikor a lemezen tárolt bitcoin értéke elérte a 9 millió dollárt (2,7 milliárd forint). Azóta a kriptovaluta értéke több mint a harmincszorosára emelkedett. Newport egyik képviselője a CNN-nek azt mondta, azért nem járultak hozzá egyszer sem Howells tervéhez, mert a szeméttelep átkutatása hatalmas környezeti károkat okozhat a szomszédos területekben, ráadásul rengeteg pénzbe kerülne a projekt és semmi sem garantálja, hogy végül sikerrel járnak.

Nem a walesi informatikus az egyetlen, aki az elmúlt időszakban nagyot erősödő virtuális pénz nagy vesztese lehet. Néhány napja egy San Franciscó-i férfiről derült ki, hogy elfelejtette a nagyjából 72 milliárd forintot érő jelszavát:

Szombattól új kormányrendelet alapján lehet belépni Lengyelország területére. - írja az Átlátszó.

Hogyha valaki külföldről érkezik és be van oltva, vagy van negatív PCR tesztje, az szabadon közlekedhet az országban. Akinek ilyen nincs, arra 14 napos karantén vár.

A cseh-lengyel, illetve a cseh-szlovák határ átlépését szombattól kötelezően tíznapos karantén követi, ez alól csak a negatív (antigén vagy PCR) vírusteszt vagy

Ez azt jelenti, hogy a "keleti vakcinák" - amelyek több típusát is engedélyezték Magyarországon (az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm) - alapján kiállított oltásigazolások nem lesznek érvényesek Lengyelországban.

A lap megemlíti, hogy a lengyelországi rendelet azért is érdekes, mert Európában elsőként kimondja, hogy csak az EU által igazolt vakcinákat ismerik el hivatalosan.

A közel 38 millió lakosú Lengyelországban szerdai adatok szerint 12 146 új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt. Múlt szerdán 8700 új fertőzöttet mutattak ki. Kifejezetten a Covid-19 miatt 67, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 305 ember hunyt el. A halálos áldozatok száma 93-mal több, mint egy héttel ezelőtt.

A lengyel kormányfői hivatal szerdán a Twitteren közölte: a Varmia-Mazúriai vajdaság kivételével március 14-ig országszerte meghosszabbítják a jelenlegi járványügyi korlátozásokat.

– így írta le helyettes-államtitkári feladatait az ELTE Politológus Műhelyének beszélgetésén Rácz Zsófia, írja a Népszava.

A fiatalokért felelős helyettes államtitkár hosszú idő elteltével most vállalt először olyan nyilvános fellépést, ahol nem csak kormánypárti médiumok kérdezhették.

Rácz Zsófia tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az első kérdés után faképnél hagyta az RTL Klub riporterét, illetve, hogy posztja ellenére a Pedagógusok Szakszervezetének ifjúsági tagozatával többszöri egyeztetés után sem ült le a tanárhiány okozta problémákról tárgyalni.

A politológusokkal folytatott keddi hosszú beszélgetésen azt is elmondta, hogy korábban kerülte a nyilvánosságot, legalábbis különféle fellépéseit nem hirdette meg a kormány, így rendszerint csak a meghívottak értesülhettek róla.

A lap szerint Rácz Zsófia most arról beszélt, hogy

– ezen a ponton pedig ellent is mondott korábbi mondatának, miszerint nem olyan a feladatköre, amihez szakmai végzettség kell.

Mint elmondta, mindenképp szeretné megszerezni jogi diplomáját, hogy a megszerzett tudással „komplexen láthassa át” a problémákat.

Később szívesen foglalkozna nemzetközi joggal, külszolgálati munkát is vállalna diplomata vagy nagyköveti szinten.

Az elmúlt egy év legnagyobb eredményének a 25 éven aluliak jövőre – azaz a választási évben – bevezetésre kerülő szja-mentességét nevezte, igaz, elárulta, hogy többször is a kormány elé kellett terjeszteni a javaslatot. Megjegyezte, az elmúlt év viszont inkább arról szólt, hogy reagáljanak a koronavírus miatti kihívásokra.

4385 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 414 514 főre nőtt Magyarországon a járvány kezdete óta beazonosított fertőzöttek száma - közölték a koronavirus.gov.hu oldalon csütörtök délelőtt.

A halálos áldozatok száma is nagyon magas, 120, többségében idős, krónikus beteg halt meg az elmúlt 24 órában. Az elmúlt egy hétben többször is 100 felett volt ez a szám, 120 közelében viszont január közepén volt utoljára.

Az elhunytak száma így 14 672 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 315 781 fő, az aktív fertőzöttek száma 84 061 fő.

A kormányzati tájékoztató honlapon azt is kiemelik, hogy

A háziorvosok megkezdték az oltást a kínai Sinopharm-vakcinával, minden háziorvos átlagosan 50-55 fő regisztrált időset tud beoltani, emellett folytatják a 60 év alatti krónikus betegek oltását az AstraZeneca-vakcinával, amellyel praxisonként 10 fő beoltására van lehetőség. A kórházi oltópontokon is folytatják a regisztrált idősek oltását a Pfizer-vakcinával.

A kormány szerdai ülésének döntéseiről a csütörtöki kormányinfón adnak részletes tájékoztatást.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint Magyarországon a legaggasztóbb a jogállamiság helyzete Európában, a testület átfogóan vizsgálja majd a választások tisztaságát is.

Vera Jourová, az uniós végrehajtó testület értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a Central European University (CEU) budapesti székhelyű Demokrácia Intézetének szervezésében tartott videokonferencián beszélt - adta hírül a Népszava.

A politikus a demokrácia jövőjéről beszélve egy kérdésre adott válaszban kitért Magyarországra is:

– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy fenntartásai vannak a magyarországi választások tisztaságával kapcsolatban is.

„Értékelnünk kell a teljes képet, az igazságszolgáltatás, a média, a civil szervezetek, az oktatás helyzetét. Ha a kedvezőtlen folyamatok összeadódnak egy tagállamban, akkor súlyos csorbát szenved a demokrácia, márpedig a demokratikus elvek betartását minden országtól elvárjuk” – mondta Vera Jourová.