Nyugodtan mondhatjuk, hogy már most bevonult a történelembe a 16 éves, svéd diáklány, Greta Thunberg, a gyerekek és fiatalok globális, klímavédő mozgalmának ikonikus alakja.

A lány fáradhatatlan: pár napja Berlinben, egy tüntetésen mondott nagy hatású beszédet, július 23-án pedig a párizsi parlament alsóházában, a Nemzetgyűlésben olvasott be - körülbelül a világ összes politikusának, üzleti moguljának és újságírójának.

Greta így kezdte: "A politikusok, üzletemberek, újságírók azt mondják, nem értenek egyet velünk. Hogy amit mondunk, az túlzás, fölösleges vészharang-kongatás. Nekik ez a válaszom: olvassák el a legújabb IPCC jelentés második fejezetének 108. oldalát."

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb, 2018-as jelentésének elkészítésére a kormányok és nemzetközi intézmények 40 ország 91 tudósát választották ki. Több, mint 6 ezer tudományos tanulmány következtetéseinek és 42 ezer szakértői, kormányzati véleménynek a szintézisét adja.

A jelentés Greta által idézett adataiért és a videóért kérjük, lapozz.

A Fővárosi Törvényszék egyik bírája a múlt héten arról beszélt, hogy a munkájukat külső és belső módon is megpróbálják befolyásolni.

A Magyar Nemzet válaszul egy cikkében azt írta: Vasvári „Wikipédia-oldaláról azonban eltűnt egy szövegrész, amely segítene kontextusba helyezni Vasvári Csaba évek óta folytatott kormányellenes agitálását: a 2006-os szerepvállalása a gyurcsányi terrorban.”

A cikkre az Országos Bírói Tanács egy közleményben válaszolt.

Szerintük

Hozzátették, hogy a bírósági igazgatással kapcsolatban megfogalmazott bírói kritika vagy vélemény „nem minősíthető az ország elleni támadásnak, az a bírákat is megillető véleménynyilvánítási szabadság része”.

A tanács emlékeztet arra, hogy már a 2022. február 2-i nyilatkozatban is kifejtették, hogy a magyar bírói karra az utóbbi években egyre erősödő nyomás nehezedik.

A Telex a cikkében felidézi, hogy Vasvári Csaba korábban egy büntetőügy miatt az Európai Unió Bíróságáig is elment azért, hogy állásfoglalást kérjen. Ekkor az uniós bíróság főtanácsnoka úgy ítélte meg, hogy a magyar legfőbb ügyész és a Kúria is az uniós joggal ellentétesen járt el Vasvárival szemben.

Még pár napig tombol a hőség, de aztán jön az enyhülés. Ráadásul esővel, így a súlyos aszályon is segíthet.

Csütörtökön tovább fokozódik a kánikula, 33 és 38 fok közötti maximumokra van kilátás. Sok napsütésre számíthatunk, legfeljebb nyugaton és északkeleten lehet egy-egy zápor. A déli-délnyugati szél nyugaton időnként élénk, erős lehet.

Pénteken egy hidegfront hatására nyugat felől megnövekszik a felhőzet, és több helyen alakulhatnak ki záporok, zivatarok. A front előoldalán a déli szél többfelé feltámad. A legtöbb napsütés keleten várható, itt lesz a legmelegebb, 36-40 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A nyugati határszélen eközben 30 fok köré hűl le a levegő.

Szombaton a keleti, északkeleti tájakon lesz zártabb a felhőzet, nagyobb számban itt alakulhatnak ki záporok, zivatarok, míg nyugatabbra már szakadozott lesz a felhőzet és elszórtan számíthatunk záporokra. Az északnyugati szél többfelé erős, a Dunántúlon néhol viharos lehet. A maximumok 25-31 fok között alakulhatnak.

Vasárnap szeles marad az idő, a Dunától keletre még többfelé számíthatunk záporra, zivatarra – írja az Időkép.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleménye szerint a hétvégére jelzett csapadék "stabilizálhatja a vízrendszereket". A Duna külföldi vízgyűjtőin jellemzően 10-63 milliméter közötti eső valószínű, a csapadék zöme péntektől vasárnapig hullik majd. A Tisza vízgyűjtő területén is csapadékot várnak a szakemberek, elsősorban a szlovákiai és a magyarországi részeken, ahol akár 50-74 milliméternyi csapadék is hullhat szombat és kedd között.

A legfrissebb előrejelzés szerint „az átlagosnál nagyobb bizonytalansággal” a következő 6 napban főleg a középső és keleti országrészben, területi átlagban jelentős mennyiségű csapadék érkezhet.

A legfrissebb vízállás-előrejelzések szerint a Dunán Budapestnél szombattól határozott vízállás-emelkedés valószínűsíthető. A Balatonon szerda reggel 74 centiméter volt az átlagvízállás. A Velencei-tó reggel 56 centiméter volt.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta az orosz propagandagépezet teljesen elszabadult. Oroszországban rengeteg embernek ez a legfőbb, vagy egyetlen hírforrása, így a sok erőforrást fordítanak arra, hogy a nekik tetsző világképet mutassák az embereknek – írja a Telex.

Mióta háború van, szinte csak a "különleges katonai műveletről" szól az orosz közmédia, a témában megszólaló szakértők pedig egészen vad dolgokat mondanak. Persze ezek semmiképpen sem tekinthetők beismerésnek, vagy a Kreml hivatalos álláspontjának bármiről is, egyszerűen csak ezeket a dolgokat szeretnék az átlag oroszok fejébe ültetni.

Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az orosz közmédia szerint Trumpot Putyin juttatta hatalomra, de most újabb szintre léptek. Vlagyimir Szolovjov, az orosz köztévé legismertebb arca konkrétan "Trump ügynök" néven hivatkozott rá.

– magyarázta a műsorban Szolovjov.

Az oroszoknak persze van külföldre szánt propagandája is. Ebben egyre jellemzőbb elem, hogy a novemberi amerikai félidős választáson áll vagy bukik a háború sorsa. Az oroszok számolnak egy olyan forgatókönyvvel, hogy kedvező eredmény születik a számukra, ebben az esetben pedig az USA és a NATO leáll Ukrajna támogatásával, amivel szerintük Oroszország automatikusan megnyeri a háborút. Ezen túl azt hangoztatják, hogy ennek érdekében a világnak hallania kell a valódi orosz híreket, így ősszel még több orosz propagandára számíthatunk.

A 34 év börtönre ítélte a szaúdi különleges terrorbíróság egy nőt, akit azzal vádolnak, hogy disszidensek és aktivisták követésével olyanoknak segített, akik „nyilvános nyugtalanságot okoznak az országban, és destabilizálják a polgári és nemzetbiztonságot” – írja a Guardian.

Eredetileg három év börtönbüntetésre ítélték, mert a vád szerint egy „internetes weboldalt zavargások előidézésére, valamint a polgári és nemzetbiztonság destabilizálására” használt. A fellebbviteli bíróság azonban hétfőn meghozta az új ítéletet, ami szerint 34 év börtönre, majd 34 év utazási tilalomra ítélik a nőt, az ügyész pedig más állítólagos bűncselekmények vizsgálatát is kérte a bíróságtól.

A szaúdi bíróság pár héttel azután hozta meg az ítéletet, hogy az amerikai elnök, Joe Biden az országba utazott. Az emberi jogi aktivisták előre figyelmeztették az elnököt, hogy látogatása azt eredményezheti, hogy a királyság még élesebben fog fellépni a másként gondolkodók és demokrácia-párti aktivisták ellen.

A cég egyik legnagyobb befektetője a szaúdi milliárdos, Alwaleed bin Talal herceg, aki Kingdom Holdings befektetési társaságán keresztül a Twitter több mint 5%-át birtokolja.

Dentálhigiénikus, valamint a Leedsi Egyetem doktorandusz hallgatójaként és a Princess Nourah bint Abdulrahman Egyetem oktatójaként dolgozott. A koronavírusssal kapcsolatos tweetek és a kisgyermekeit ábrázoló képek között néha száműzetésben élő szaúdi disszidensek tweetjeit is megoszotta, amelyekben a királyság politikai foglyainak szabadon bocsátását követelték. Úgy tűnt, támogatja Loujain al-Hathloul, szaúdi feminista aktivista ügyét, akit korábban bebörtönöztek, és állítólag megkínoztak a nők vezetési jogainak támogatása miatt, és most utazási tilalmat rendeltek el ellene.

A Twitter nem volt hajlandó kommentálni az esetet, és nem válaszolt az arra vonatkozó kérdésekre, hogy Szaúd-Arábia milyen befolyással bír a cégre.