News here

HÍREK

70 rakétát lőttek az oroszok Ukrajnára szerdán: civilek haltak meg, több megyében elment az áram

Kijevben nincs vezetékes ivóvízellátás, Harkivban leállt a metró és az elektromos közösségi közlekedés, és a mobilkommunikációban is fennakadások vannak.

Link másolása

Ismét orosz rakétacsapás érte szerdán az ukrán fővárost, Kijevet, az első információk szerint legalább három civil életét vesztette, hatan megsérültek - közölte a kijevi katonai adminisztráció a Telegram üzenetküldő alkalmazáson

A közlés szerint egy kétemeletes lakóépületet ért találat. Vitalij Klicsko kijevi polgármester hozzátette, hogy egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt is eltaláltak az orosz rakéták. Később közölte, hogy az egész fővárosban leállították a vezetékes ivóvízellátást.

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök egy tévéműsorban elmondta, hogy az eddigi adatok szerint

az egész országban hat civil vesztette életét, és 36-an sérültek meg a szerdai rakétatámadások következtében.

Kora délután Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el. Az ukrán légierő pontosította korábbi közlését és arról tájékoztatott, hogy

Oroszország szerdán mintegy hetven, H-101, H-555 és Kalibr típusú rakétát lőtt ki, ebből az ukrán légvédelem 51-et semmisített meg. Ezen felül a légvédelem lelőtt öt Lancet típusú csapásmérő drónt az ország déli része fölött.
Olekszij Kuleba, Kijev megyei kormányzó közölte, hogy lakóövezetet és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket értek találatok a régióban. Szavai szerint az egész megyében elment az áram.

Andrij Nyebitov megyei rendőrfőnök később arról tájékoztatott, hogy eddig egy halálos áldozatról és legalább húsz sérültről tudnak a megyében.

A Kharkiv Today című helyi hírportál közlése szerint Harkiv egyes részeiben sincs áram, leállt a metró és az elektromos közösségi közlekedés, és a mobilkommunikációban is fennakadások vannak.

Dnyipropetrovszk, Poltava és Mikolajiv megye helyi vezetői arról számoltak be, hogy nap közben működésbe lépett a légvédelem a régióik területén. Mikola Lukasuk, a dnyipropetrovszki megyei tanács elnöke arra kérte a lakosokat, hogy fotókat, videókat ne tegyenek közzé a közösségi portálokon.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közölte, hogy az ukrán villamosenergia-rendszer frekvenciájának csökkenése miatt a rivnei, a dél-ukrajnai és a hmelnickiji atomerőművekben működésbe lépett a vészhelyzeti védelem, aminek következtében minden energiablokk automatikusan lekapcsolt.

Jelenleg egyetlen ukrajnai atomerőmű sem termel áramot az országnak

- tette hozzá az Enerhoatom. Az ország negyedik működő atomerőműve, a zaporizzsjai már régóta nem termel áramot Ukrajnának.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukranai Lviv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők két rakétatámadást hajtottak végre egy elektromos alállomás ellen a régióban, aminek követketében másfél millióan maradtak áram nélkül a megyében.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren kijelentette, hogy a Kreml az ágyúzással nem fogja elérni, hogy Ukrajna tárgyaljon az agresszor országgal.

Az orosz erők még szerdára virradó éjjel rakétacsapást mértek a Zaporizzsja megyében lévő Vilnyanszk kórházának szülészeti osztályára. A támadás következtében meghalt egy újszülött - hozta nyilvánosságra Olekszandr Sztaruh, a régió kormányzója.

Harkiv megyében reggel Kupjanszk városát ágyúzták az orosz erők, két helyi lakos életét vesztette és kettő megsérült - közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó. Hozzátette, hogy károk keletkeztek egy kilencemeletes lakóházban és egy orvosi rendelőintézetben.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy szerdán megjelent lapinterjúban nem zárta ki, hogy legrosszabb esetben az ukrán főváros lakosainak egy részét ki kell menekíteni.

Az Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját ért orosz rakétacsapások és az áramtakarékosság miatt Klicsko "a második világháború óta a legrosszabb télről" beszélt, mondván, hogy Kijevnek azóta nem volt ilyen "szörnyű tele". "A fővárosnak néhány óránként le kell kapcsolnia egyes kerületeiben az áramot, különben túlterhelődik a rendszer" - mutatott rá.

"Putyin a polgári infrastruktúra megtámadásával arra akarja kényszeríteni az embereket, hogy meneküljenek el a fővárosból. De ennek az ellenkezőjét éri el. Fel kell készülnünk ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyvre is. Ez akkor fordulhat elő, ha teljes körű áramszünet lesz, és a hőmérséklet még hidegebbre fordul. Akkor a város egy részét ki kell üríteni, de nem akarjuk, hogy idáig fajuljon a helyzet" - fogalmazott Klicsko. Kiemelte: az áramszünet nemcsak a villamos áram hiányát jelenti, hanem azt is, hogy nincs vezetékes vízszolgáltatás, és a fűtés is korlátozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Exhumálták egy 22 évvel ezelőtti gyilkossági ügy áldozatát, így jutottak el a rendőrök a gyanúsítottakhoz
A két férfit kedden fogták el Kecskeméten.

Link másolása

Egy 22 éve történt gyilkossági ügyben fogtak el két férfit kedden Kecskeméten – derül ki a Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtöki közleményéből. Az áldozat egy 24 éves férfi volt, az orvosszakértő véleménye alapján azonban akkor megszüntették az eljárást.

Az eset 2000. október elsején történt Kecskeméten. Az Izsáki úton található Silver diszkóban hajnalban az egyik vendéget a biztonsági őrök megverték majd kidobták a szórakozóhelyről. A 24 éves férfit nem sokkal később a közelben lévő vasúti síneken egy vonat halálra gázolta. Az ügyben akkor indított államigazgatási eljárás – elsősorban az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére alapozva –

nem állapított meg idegenkezűséget, így az eljárást meg is szüntették.

Később azonban, amikor a Készenléti Rendőrség Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztályán egy orgazdaság ügyében nyomoztak, akkor olyan információkhoz jutottak, amelyek alapján feltételezhető volt, hogy a 24 éves férfi halála mégsem egyszerű baleset volt.

Ekkor már aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt rendelték el a nyomozást, ennek során pedig „a modernkori technika vívmányait is segítségül hívták”.

Az áldozatot exhumálták, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes vizsgálata megállapította, hogy a férfi koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte.

A nyomozók a begyűjtött bizonyítékok és a felkutatott közel száz tanú vallomása alapján jutottak el 47 éves kecskeméti N. Tamáshoz és a 49 éves nagyvenyimi V. Lajoshoz. A két férfit november 29-én hajnalban fogták el a nyomozók: N. Tamást az otthona közelében, V. Lajost pedig a munkahelye előtt.

Mindkettőjük otthonát átkutatták, a két férfit pedig előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki őket emberölés miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Újabb 30 tiltakozó tanár kapott figyelmeztetést, 14 az ország legjobb gimnáziumában
A legközelebbi polgári engedetlenség után őket is kirúghatják.

Link másolása

Az iskolaigazgatók csütörtökön a tankerületek kérésére 30 tanárt figyelmeztettek levélben, ebből 14 fő a 8. kerületi Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban dolgozik – írja a 444.hu.

A figyelmeztetés azt jelenti, hogy ha még egyszer ún. polgári engedetlenségi mozgalom keretein belül nem veszik fel a munkát, akkor várhatóan őket is elbocsátják – hasonlóan a tegnap kirúgott 8 pedagógushoz.

Az intézmény 2022-ben is az ország egyik legjobb iskolája címet kapta meg, csütörtök reggel a tanárai és diákjai tüntetést tartottak az iskola épülete előtt a kirúgott tanárokkal szolidaritást vállalva. A figyelmeztető levelekről az egyik tanár posztolt.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, szerdán három budapesti középiskola újabb nyolc tanárát rúgták ki, mert korábban részt vettek polgári engedetlenségi akciókban. A diákok válaszul már szerda estére tüntetést szerveztek a Belügyminisztérium épülete elé, csütörtökön pedig a Tanárok a Tanárokért csoport újabb polgári engedetlenségi akciót hirdetett, amihez már 61 intézmény csatlakozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nem veszi fel többé a munkát egy budai iskola tanára: „Nem tudok többet osztályterembe lépni, tükörbe nézni, amíg a kollégáimat megfenyítik”
Diákjait arra kéri, vegyék kezükbe a jövőjüket, mert „ez itt most történelem”.

Link másolása

Szenvedélyes Facebook-posztban jelentette be a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium (SZLI) egyik tanára, hogy többé nem tanít – szúrta ki a Blikk.

„Nem tudok többet osztályterembe lépni, tükörbe nézni, amíg a kollégáimat megfenyítik, amíg félelembe löknek, ahelyett, hogy meghallgatnának. Nem vagyok bátor, mert megbénít a tudat, hogy többet nem taníthatok, nem nézhetek a szemetekbe, nem vitatkozhatunk, nem utazhatunk, együtt rácsodálkozva a világra, nem ámulhatok és nem haragudhatok, ha valamit elfelejtettetek. A tőletek sugárzó energia tartott idáig a pályán, mert éreztem, hogy érdemes dolgoznom, fejlődnöm, és nemcsak tanítottam, de nagyon sokat tanultam tőletek” – írta a Facebookon a tanárnő, aki hozzáteszi:

„Én mától nem megyek be tanítani.”

„Kérlek Titeket, gondolkodjatok és vegyétek a kezetekbe a jövőtöket. Ez rólatok szól és a ti jövőtökről. Ez most nem egy irodalmi szólam, ez itt most történelem” – üzente diákjainak.

Mindez azután történt, hogy szerdán újabb nyolc tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt 3 budapesti gimnáziumból. A diákok ezután virrasztást szerveztek a Belügyminisztérium elé, majd csütörtökön több iskolában tiltakozó akciókat tarottak. Két, a kirúgások által érintett középiskolában nem kezdték meg a tanítást, mert nem volt meg hozzá az elegendő számú tanár. Csütörtökön azután újabb 30 tanár kapott elbocsátás előtti utolsó figyelmeztetést, ebből 14-en az ország legjobb iskolájában, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban tanítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nem kell betartani a személyi előírásokat a szociális intézményeknek egy új kormányrendelet szerint
Jámbor András ellenzéki képviselő szerint ez nyílt beismerése annak, hogy nincsen pénz, és inkább az ellátások színvonalát csökkentik az intézmények.

Link másolása

Korábban mi is írtunk róla, hogy az ellenzéki és civil tiltakozások ellenére Novák Katalin aláírta az ellenzéki pártok által csak Lex Megdöglesz-nek hívott szociálistörvény-módosítást.

Jámbor András a Szikra Mozgalom és a Párbeszéd ellenzéki képviselője azonban felhívta a figyelmet egy kiegészítésre is.

„Novák Katalin aláírta a szociális törvény modósítását, majd ma meg is jelent egy kormányrendelet, amely szerint a szociális ellátórendszerben a pénzhianyt úgy orvosolják, hogy mostantól a nehéz helyzetben lévő hajléktalan-, fogyatékos-, illetve idősellátási intézményekben, vagy például a gyerekvédelemben elég kevesebb dolgozó, ellátás, vagy kevesebb hely is juthat egy emberre”

– írta a politikus a Facebookon. A szóban forgó szöveg „A Kormány 485/2022. (XI. 30.) Korm. rendelete a szociális ellátórendszer veszélyhelyzeti működéséről” címmel jelent meg nemrég a közlönyben.

„A nappali ellátás, a szakosított ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak biztosítása során

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (3) bekezdésében,

b) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági

nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Sznyr.),

c) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai

feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM rendelet),

d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben (a továbbiakban: SzCsM rendelet),

e) a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

40/2018. (XII. 4.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: EMMI rendelet), valamint

f) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben

meghatározott személyi és tárgyi feltételektől a fenntartó döntése alapján – az ellátottak emberi méltóságának és törvényben biztosított jogainak sérelme nélkül – el lehet térni

– áll a rendeletben.

„Egy ápolási intézményben 10 dolgozónak kell jutnia 150 ápoltra. Ez egy brutálisan rossz szám, de innentől kezdve akár egy dolgozó is foglalkozhat 150 ápolttal. Ugyanígy a hajléktalanellátásban, gyerekvédelemben simán megengedhető, hogy rossz helyzetben lévő intézmények egyszerűen ne töltsék be az álláshelyeket, mert nem tudják azt megoldani pénzügyileg” – írja Jámbor, aki szerint:

arról szól a rendelet, hogy nincs pénz, úgyhogy az ellátások színvonalát csökkentsék az intézmények ha túl akarnak élni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: