„Szokatlanul későn kezdődött az ostrom” – 6+1 érdekesség, amiért érdemes ellátogatni az egri várba
Találkozhatsz Dobóval és Szulejmánnal, megismerheted Veronka életét, átélheted a csatát, és izgalmas tényeket is megtudhatsz az ostromról. Ráadásnak pedig kiderül, mi köze volt Gárdonyi fiának a regényhez.
Eger az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont Magyarországon. Ebben a gyönyörű vidék, a híres borok mellett az egri vár védőinek dicső története is közrejátszik. Az Egri csillagok című Gárdonyi-regény az egyik legismertebb magyar könyv, és a belőle készült filmet is generációk látták. Így nem csoda, hogy Dobó vagy Szulejmán története a mai napig rengeteg látogatót vonz az egri várba.
A várban pedig sok érdekességgel várják az ideérkezőket. A kiállítások mellett korhű ruhákba öltözött hagyományőrzők várnak, a Panoptikumban találkozhatsz a regény hőseivel, a fegyverkiállításon megnézheted, mivel küzdöttek a régi vitézek. De átsétálhatsz a közeli minaretbe is, ahol a török építészettel ismerkedhetsz. És hogy még izgalmasabb legyen a felfedezés, elárulunk pár érdekességet az ostromról és a regényről is.
1. A vár egyik különös hangulatú helyén találkozhatsz Dobóval vagy Szulejmánnal
A várban a tárgyi emlékek mellett a bátrabbak megnézhetik a börtönkiállítást, a kazamatákat, és szembenézhetnek a Panoptikumban Dobóval és Szulejmánnal is. A Föld-bástya alsó részében található a Panoptikum, ahol Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének hőseivel találkozhatsz. Az életnagyságú viaszfigurák visszaidézik a vár ostromát, a korszakot, amelyben a hősies várvédők szembeszálltak a hatalmas túlerővel felvonuló, Szulejmán vezette török hadakkal. Hogy ki mindenkivel találkozhatsz, az is kiderül cikkünkből:
2. A hős egri nők hétköznapjairól mesél Veronka a sütőasszony
1552-ben Dobóék hősies győzelmét a törökök elleni harcban többek között a sokszor vakmerő, sokszor furfangos, sokszor halált megvető bátorsággal harcoló nőknek is köszönhették a várvédők. A csaták közti szünetekben azért ők is nők voltak, szerelembe estek, vagy éppen segítettek másoknak. Ahhoz, hogy mindezt jobban elképzelhessük, egy asszonynak eredhetünk a nyomába, aki útközben elmeséli életét is. Hogy milyen volt a törökök ostromolta várban a nők élete, azt Veronka meséjén keresztül ismerheted meg cikkünkből:
3. A várban, a Fegyvermustra kiállításon megnézheted, mivel harcoltak a magyarok és törökök
A középkortól az első világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhatsz a fegyverek között. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek mellett a kiállítás igyekszik a harcászat átalakulásának lépéseit, a lőpor forradalmi hatását is áttekinteni. Ha érdekel, hogy a katonák mivel küzdöttek, akkor nézz szét ezen a kiállításon is:
Eger az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont Magyarországon. Ebben a gyönyörű vidék, a híres borok mellett az egri vár védőinek dicső története is közrejátszik. Az Egri csillagok című Gárdonyi-regény az egyik legismertebb magyar könyv, és a belőle készült filmet is generációk látták. Így nem csoda, hogy Dobó vagy Szulejmán története a mai napig rengeteg látogatót vonz az egri várba.
A várban pedig sok érdekességgel várják az ideérkezőket. A kiállítások mellett korhű ruhákba öltözött hagyományőrzők várnak, a Panoptikumban találkozhatsz a regény hőseivel, a fegyverkiállításon megnézheted, mivel küzdöttek a régi vitézek. De átsétálhatsz a közeli minaretbe is, ahol a török építészettel ismerkedhetsz. És hogy még izgalmasabb legyen a felfedezés, elárulunk pár érdekességet az ostromról és a regényről is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Értékmegőrzés, nosztalgia, múltidézés, időutazás? A város egyik fotósa szívesen megy utána egy-egy régi képnek, hogy megnézze, ma mit látni ugyanabból a szemszögből.
Eger egyik ismert fotósa szinte naponta örökíti meg kedvenc városa hétköznapjait, ünnepeit. Ugyanakkor szívesen tesz időutazást is: régi képek, képeslapok nyomába ered, hogy a sok évtizede készült képeket újrafotózza és megmutassa, mennyit őrizett meg, vagy alakított át a város napjainkra.
Íme egy újabb válogatás:
Eger egyik ismert fotósa szinte naponta örökíti meg kedvenc városa hétköznapjait, ünnepeit. Ugyanakkor szívesen tesz időutazást is: régi képek, képeslapok nyomába ered, hogy a sok évtizede készült képeket újrafotózza és megmutassa, mennyit őrizett meg, vagy alakított át a város napjainkra.
Íme egy újabb válogatás:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eger az egyik legnaposabb városunk, és ezt a koraőszi időben meg is mutatta. A történelmi falak között szinte tapintható a napsugarak melege, amelyek egy kiadós sétára hívnak. Íme pár kedvcsináló fotó hozzá:
Eger az egyik legnaposabb városunk, és ezt a koraőszi időben meg is mutatta. A történelmi falak között szinte tapintható a napsugarak melege, amelyek egy kiadós sétára hívnak. Íme pár kedvcsináló fotó hozzá:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ha azt mondjuk: Eger, akkor nem sokat kell győzködni senkit sem, hogy érdemes ebbe a csodás, napfényes városba kirándulni. A történelem szinte minden kőben, falban ott van. A belvárosban sétálva csak egy kicsit kell feljebb pillantani, hogy a vár egyik bástyáját, vagy a kapuját, esetleg egyik épületének tetejét meglássuk. De ott van a török időket megidéző szoborcsoport, az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza és a regény két hősének, a kis Gergőnek és Vicuskának is a szobra. Csak követni kell őket, hogy eljussunk a nagy időket megélt vár bejáratához.
A régmúlt idők után pedig tehetünk egy sétát a szintén szép kort megélt belvárosban, hogy eljussunk a Bazilika impozáns épületéhez. Útközben is van bőven néznivaló, még akkor is, ha csak andalgunk, bámészkodunk a városban. Egerbe jó "elugrani" csak úgy, élvezni a friss levegőt, átadni magunkat a melengető napnak, kiülni egy teraszra, gyönyörködni a virágokban, hallgatni a gyerekek zsibongását... még a turistacsoportok kerülgetése sem zavar, hiszen a hely feltölt, megnyugtat, mosolyra késztet.
Mi most nem a város és a vár történetével, hanem néhány tavaszi pillanatképpel igyekszünk kedvet csinálni Eger felfedezéséhez. Tartsatok velünk:
Képgaléria: Az egri vár a város fölött (Képekért kattins a fotóra)
Ha azt mondjuk: Eger, akkor nem sokat kell győzködni senkit sem, hogy érdemes ebbe a csodás, napfényes városba kirándulni. A történelem szinte minden kőben, falban ott van. A belvárosban sétálva csak egy kicsit kell feljebb pillantani, hogy a vár egyik bástyáját, vagy a kapuját, esetleg egyik épületének tetejét meglássuk. De ott van a török időket megidéző szoborcsoport, az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza és a regény két hősének, a kis Gergőnek és Vicuskának is a szobra. Csak követni kell őket, hogy eljussunk a nagy időket megélt vár bejáratához.
A régmúlt idők után pedig tehetünk egy sétát a szintén szép kort megélt belvárosban, hogy eljussunk a Bazilika impozáns épületéhez. Útközben is van bőven néznivaló, még akkor is, ha csak andalgunk, bámészkodunk a városban. Egerbe jó "elugrani" csak úgy, élvezni a friss levegőt, átadni magunkat a melengető napnak, kiülni egy teraszra, gyönyörködni a virágokban, hallgatni a gyerekek zsibongását... még a turistacsoportok kerülgetése sem zavar, hiszen a hely feltölt, megnyugtat, mosolyra késztet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az egri vár: fedezd fel a magyar történelem egyik legdicsőbb csatájának helyszínét
Az ország legkiemelkedőbb turisztikai látványossága sok érdekességgel kalauzol vissza a múltba. Mesélnek a régi tárgyak, a képek, a viaszfigurák és animációk a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.
Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A történelmi emlékekben gazdag város egyik fő nevezetessége az egri vár. A település fölé magasodó dombon álló régi várkomplexum pár órára visszarepít minket a múltba. Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye sokat mesél a vár múltjáról, Dobó István és a várvédők hősies helytállásáról. A most odalátogatók pedig mindezt elképzelhetik a bástyákon sétálva, a kiállításokat végignézve. Megismerhetik ennek a korszaknak a tárgyi emlékeit is, de mesélnek a képek, a viaszfigurák, a vetítések, az animációk is a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.
Az egri vár ma is számos történelmi emléket őriz:
A belső vár északnyugati részén áll a régi püspöki palota, amelynek földszintje még a 15–16. századból való, emelete pedig a 18. században épült. Az épületben található a Hősök terme, ahol Dobó István vörös márvány sírkövét és az 1552-es várvédők nevét is meg lehet tekinteni. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás látható, a korábbi termekben pedig időszaki tárlatokat rendeznek.
A keleti oldalon találhatók a háromhajós székesegyház falmaradványai, a legmagasabb pilléren Szent István szobrával. A közelben kápolnasor, rotundaalapok és a provizori palota maradványai is láthatók. A vár más részein több egykori épület nyomai fedezhetők fel, köztük egykori kaszárnyák és gótikus házak.
Képgaléria: Az egri vár (Képekért kattints a fotóra)
A látogatók számos kiállítást tekinthetnek meg: az Egri Képtárat, a vár történetét bemutató tárlatot, a Börtönt, a Hősök termét, a kazamatákat bemutató „Lőporfüst – kövek között” kiállítást, a Dobó-bástyát, valamint a Panoptikumot, ahol Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének szereplői életnagyságú viaszbábuként jelennek meg.
A várfalon sétálva pedig érdemes letekinteni Egerre, és elképzelni, hogy a ma nyüzsgő belváros helyén régen török katonai sátrak álltak, a most felszűrődő hangok helyett pedig odaképzelhetjük az ágyúk hangját, a török kardok csattogást.
Képgaléria: Az egri vár kiállításai (Képekért kattints a fotóra)
Az egri vár nemcsak az 1552-es ostrom hőseiről híres, története sokkal régebbre nyúlik vissza:
A dombtetőn, az Eger-patak fölé emelkedő magaslaton már a magyar államalapítás idején is állt egy udvarház és egy kápolna, amit később egy lakótoronnyal bővítettek ki. A XI. század második felében ide költözött Liduinus püspök, és ettől kezdve a terület az egyik legfontosabb egyházi központtá vált.
A következő évszázadokban folyamatosan épült és bővült a székesegyház, a püspöki palota és a környező erődítmények. A román stílusú katedrálisban temették el 1204-ben Imre királyt. A tatárjárás idején az egész egyházi központ súlyos károkat szenvedett, de Lampert püspök és utódai újjáépítették az épületeket, és új védelmi falakat is emeltek.
A XIV–XV. században több püspök is jelentős bővítéseket végzett. Beckensloer János például teljesen átépítette a püspöki palotát, Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás és Estei Hippolit pedig új, késő gótikus szentélyt építtettek a székesegyházhoz.
1541-ben, Buda eleste után Perényi Péter csapatai megszállták a várat. Az ostrom alatt tűzvész pusztította el az épületek nagy részét. Később Dobó István lett a várkapitány, ő vette át az irányítást, ő hozatta rendbe a károkat, és tovább építtette a védelmi rendszert. Ezek a munkálatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1552-ben a magyar védők sikeresen megállították a túlerőben lévő török sereget. Az ostrom közel egy hónapig tartott, a törökök október 17-én vonultak vissza. (Az esemény emlékére ezt a napot az Egri Vár Napjának nyilvánították, és ilyenkor ingyenesen látogatható a vár.)
Az ostrom után tovább folyt a vár megerősítése. Új bástyák és belső épületek készültek, és 1569-től már Ottavio Baldigara hadmérnök irányította a munkálatokat. 1596-ban a törökök elfoglalták az erődöt, és csak hosszú évek alatt tudták helyreállítani az ostrom okozta károkat. Egerben új vilajetet (tartományt) szerveztek, amely a hódoltság egyik legfontosabb tartománya lett.
A keresztény seregek 1687-ben visszafoglalták a várat. Ekkor azonban már elavultnak számított, és 1702-ben a külső várat le is bontották. A Rákóczi-szabadságharc alatt még egyszer fontos szerep jutott a belső várnak, melyet 1705-ben a kurucok, 1710-ben a császáriak vették birtokba.
A 18. század végétől a püspökség megkezdte a várfalak, bástyák és a belső épületek bontását. A pusztítást Pyrker János László érsek állította meg, ő volt az első, aki felismerte a vár történelmi jelentőségét. Az első régészeti feltárások az 1860-as években kezdődtek, majd az 1950-es évektől az 1980-as évekig folyamatosan zajlottak az ásatások. Az elmúlt évtizedekben már csak kisebb kutatásokat végeztek. 2016–2017-ben újraindultak a feltárások, a vár tervezett rekonstrukciója miatt.
Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A történelmi emlékekben gazdag város egyik fő nevezetessége az egri vár. A település fölé magasodó dombon álló régi várkomplexum pár órára visszarepít minket a múltba. Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye sokat mesél a vár múltjáról, Dobó István és a várvédők hősies helytállásáról. A most odalátogatók pedig mindezt elképzelhetik a bástyákon sétálva, a kiállításokat végignézve. Megismerhetik ennek a korszaknak a tárgyi emlékeit is, de mesélnek a képek, a viaszfigurák, a vetítések, az animációk is a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.
Az egri vár ma is számos történelmi emléket őriz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
