News here

HÍREK

504 100 forint volt a bruttó átlagkereset szeptemberben a KSH szerint

A nettó átlagfizetés pedig a kedvezmények nélkül 335 200 forintra jött ki.

Link másolása

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 17,8 százalékkal 504 100 forintra nőtt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,4 százalékkal magasabb, 347 500 forint volt - ismertette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 335 200 forintot ért el, szintén 17,8 százalékkal nőtt egy év alatt.

A reálkereset 1,9 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző évhez mért, 20,1 százalékos növekedése mellett.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 480 900 forintra becsülhető, ez 18,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 409 200 forintot ért el, 17,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 284 900 forint volt, 19,2 százalékkal felülmúlta a tavaly szeptemberit.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó és nettó átlagkereset 17,1 százalékkal 513 200, illetve 341 300 forintra nőtt, a 415 300 forint bruttó medián kereset 17,3 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél.

A vállalkozásoknál 16,8 százalékos éves emelkedéssel 512 100 forint volt a bruttó és 340 600 a nettó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül, a költségvetési szektorban 17,3 százalékos volt a növekedés és 513 500 forint volt a bruttó és 341 500 forint a nettó átlagkereset.

Január-szeptemberen a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 000 forintot tett ki.

A reálkereset 5,1 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző évihez mért, 11,8 százalékos növekedésével számolva.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb, 839 600 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 315 700 forint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Exhumálták egy 22 évvel ezelőtti gyilkossági ügy áldozatát, így jutottak el a rendőrök a gyanúsítottakhoz
A két férfit kedden fogták el Kecskeméten.

Link másolása

Egy 22 éve történt gyilkossági ügyben fogtak el két férfit kedden Kecskeméten – derül ki a Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtöki közleményéből. Az áldozat egy 24 éves férfi volt, az orvosszakértő véleménye alapján azonban akkor megszüntették az eljárást.

Az eset 2000. október elsején történt Kecskeméten. Az Izsáki úton található Silver diszkóban hajnalban az egyik vendéget a biztonsági őrök megverték majd kidobták a szórakozóhelyről. A 24 éves férfit nem sokkal később a közelben lévő vasúti síneken egy vonat halálra gázolta. Az ügyben akkor indított államigazgatási eljárás – elsősorban az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére alapozva –

nem állapított meg idegenkezűséget, így az eljárást meg is szüntették.

Később azonban, amikor a Készenléti Rendőrség Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztályán egy orgazdaság ügyében nyomoztak, akkor olyan információkhoz jutottak, amelyek alapján feltételezhető volt, hogy a 24 éves férfi halála mégsem egyszerű baleset volt.

Ekkor már aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt rendelték el a nyomozást, ennek során pedig „a modernkori technika vívmányait is segítségül hívták”.

Az áldozatot exhumálták, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes vizsgálata megállapította, hogy a férfi koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte.

A nyomozók a begyűjtött bizonyítékok és a felkutatott közel száz tanú vallomása alapján jutottak el 47 éves kecskeméti N. Tamáshoz és a 49 éves nagyvenyimi V. Lajoshoz. A két férfit november 29-én hajnalban fogták el a nyomozók: N. Tamást az otthona közelében, V. Lajost pedig a munkahelye előtt.

Mindkettőjük otthonát átkutatták, a két férfit pedig előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki őket emberölés miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Nem veszi fel többé a munkát egy budai iskola tanára: „Nem tudok többet osztályterembe lépni, tükörbe nézni, amíg a kollégáimat megfenyítik”
Diákjait arra kéri, vegyék kezükbe a jövőjüket, mert „ez itt most történelem”.

Link másolása

Szenvedélyes Facebook-posztban jelentette be a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium (SZLI) egyik tanára, hogy többé nem tanít – szúrta ki a Blikk.

„Nem tudok többet osztályterembe lépni, tükörbe nézni, amíg a kollégáimat megfenyítik, amíg félelembe löknek, ahelyett, hogy meghallgatnának. Nem vagyok bátor, mert megbénít a tudat, hogy többet nem taníthatok, nem nézhetek a szemetekbe, nem vitatkozhatunk, nem utazhatunk, együtt rácsodálkozva a világra, nem ámulhatok és nem haragudhatok, ha valamit elfelejtettetek. A tőletek sugárzó energia tartott idáig a pályán, mert éreztem, hogy érdemes dolgoznom, fejlődnöm, és nemcsak tanítottam, de nagyon sokat tanultam tőletek” – írta a Facebookon a tanárnő, aki hozzáteszi:

„Én mától nem megyek be tanítani.”

„Kérlek Titeket, gondolkodjatok és vegyétek a kezetekbe a jövőtöket. Ez rólatok szól és a ti jövőtökről. Ez most nem egy irodalmi szólam, ez itt most történelem” – üzente diákjainak.

Mindez azután történt, hogy szerdán újabb nyolc tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt 3 budapesti gimnáziumból. A diákok ezután virrasztást szerveztek a Belügyminisztérium elé, majd csütörtökön több iskolában tiltakozó akciókat tarottak. Két, a kirúgások által érintett középiskolában nem kezdték meg a tanítást, mert nem volt meg hozzá az elegendő számú tanár. Csütörtökön azután újabb 30 tanár kapott elbocsátás előtti utolsó figyelmeztetést, ebből 14-en az ország legjobb iskolájában, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban tanítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Újabb 30 tiltakozó tanár kapott figyelmeztetést, 14 az ország legjobb gimnáziumában
A legközelebbi polgári engedetlenség után őket is kirúghatják.

Link másolása

Az iskolaigazgatók csütörtökön a tankerületek kérésére 30 tanárt figyelmeztettek levélben, ebből 14 fő a 8. kerületi Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban dolgozik – írja a 444.hu.

A figyelmeztetés azt jelenti, hogy ha még egyszer ún. polgári engedetlenségi mozgalom keretein belül nem veszik fel a munkát, akkor várhatóan őket is elbocsátják – hasonlóan a tegnap kirúgott 8 pedagógushoz.

Az intézmény 2022-ben is az ország egyik legjobb iskolája címet kapta meg, csütörtök reggel a tanárai és diákjai tüntetést tartottak az iskola épülete előtt a kirúgott tanárokkal szolidaritást vállalva. A figyelmeztető levelekről az egyik tanár posztolt.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, szerdán három budapesti középiskola újabb nyolc tanárát rúgták ki, mert korábban részt vettek polgári engedetlenségi akciókban. A diákok válaszul már szerda estére tüntetést szerveztek a Belügyminisztérium épülete elé, csütörtökön pedig a Tanárok a Tanárokért csoport újabb polgári engedetlenségi akciót hirdetett, amihez már 61 intézmény csatlakozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nem kell betartani a személyi előírásokat a szociális intézményeknek egy új kormányrendelet szerint
Jámbor András ellenzéki képviselő szerint ez nyílt beismerése annak, hogy nincsen pénz, és inkább az ellátások színvonalát csökkentik az intézmények.

Link másolása

Korábban mi is írtunk róla, hogy az ellenzéki és civil tiltakozások ellenére Novák Katalin aláírta az ellenzéki pártok által csak Lex Megdöglesz-nek hívott szociálistörvény-módosítást.

Jámbor András a Szikra Mozgalom és a Párbeszéd ellenzéki képviselője azonban felhívta a figyelmet egy kiegészítésre is.

„Novák Katalin aláírta a szociális törvény modósítását, majd ma meg is jelent egy kormányrendelet, amely szerint a szociális ellátórendszerben a pénzhianyt úgy orvosolják, hogy mostantól a nehéz helyzetben lévő hajléktalan-, fogyatékos-, illetve idősellátási intézményekben, vagy például a gyerekvédelemben elég kevesebb dolgozó, ellátás, vagy kevesebb hely is juthat egy emberre”

– írta a politikus a Facebookon. A szóban forgó szöveg „A Kormány 485/2022. (XI. 30.) Korm. rendelete a szociális ellátórendszer veszélyhelyzeti működéséről” címmel jelent meg nemrég a közlönyben.

„A nappali ellátás, a szakosított ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak biztosítása során

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (3) bekezdésében,

b) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági

nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Sznyr.),

c) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai

feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM rendelet),

d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben (a továbbiakban: SzCsM rendelet),

e) a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló

40/2018. (XII. 4.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: EMMI rendelet), valamint

f) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben

meghatározott személyi és tárgyi feltételektől a fenntartó döntése alapján – az ellátottak emberi méltóságának és törvényben biztosított jogainak sérelme nélkül – el lehet térni

– áll a rendeletben.

„Egy ápolási intézményben 10 dolgozónak kell jutnia 150 ápoltra. Ez egy brutálisan rossz szám, de innentől kezdve akár egy dolgozó is foglalkozhat 150 ápolttal. Ugyanígy a hajléktalanellátásban, gyerekvédelemben simán megengedhető, hogy rossz helyzetben lévő intézmények egyszerűen ne töltsék be az álláshelyeket, mert nem tudják azt megoldani pénzügyileg” – írja Jámbor, aki szerint:

arról szól a rendelet, hogy nincs pénz, úgyhogy az ellátások színvonalát csökkentsék az intézmények ha túl akarnak élni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: