Díjat kell fizetni a klímakárosító CO2 után októbertől Ausztriában. Az ökoszociális adóreformok részeként az így befolyó pénzt közvetlenül az emberek kapják vissza - olvasható a magyar nyelven is elérhető osztrák Klimabonus oldalon.
A klímabónuszt évente fizetik ki mindenkinek, akinek elsődleges lakhelye az év legalább hat hónapjában Ausztriában van, származásuktól és állampolgárságuktól függetlenül.
A drágulás miatt 2022-ben, egyszeri alkalommal minden felnőtt 500 eurót kap, míg a gyermekek és fiatalkorúak ennek az összeg felét, 250 eurót.
2023-tól azonban a klímabónuszt már régiók szerint sávosan állapítják majd meg
– ahogyan azt eredetileg is tervezték. Ennek mértéke attól függ majd, hogy az adott lakóhelyen milyen az infrastruktúra és a tömegközlekedés.
A klímabónuszban mintegy 9 millió ember részesül. A kifizetés automatikus, az összeget vagy közvetlenül a bankszámlára utalják, vagy postai úton küldik ki, utalványok formájában.
Az intézkedés része annak a hatmilliárd eurós csomagnak, amit az osztrák kormány azért osztana szét, hogy megvédje a lakosságot az inflációtól.
Díjat kell fizetni a klímakárosító CO2 után októbertől Ausztriában. Az ökoszociális adóreformok részeként az így befolyó pénzt közvetlenül az emberek kapják vissza - olvasható a magyar nyelven is elérhető osztrák Klimabonus oldalon.
A klímabónuszt évente fizetik ki mindenkinek, akinek elsődleges lakhelye az év legalább hat hónapjában Ausztriában van, származásuktól és állampolgárságuktól függetlenül.
A drágulás miatt 2022-ben, egyszeri alkalommal minden felnőtt 500 eurót kap, míg a gyermekek és fiatalkorúak ennek az összeg felét, 250 eurót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette” - Trump Iránra mutogat 168 gyerek halála után, miközben a nyomok az amerikai hadsereghez vezetnek
A dél-iráni Minab városában egy általános iskolát ért légicsapásban 14 tanár is életét vesztette. A Pentagon vizsgálatot indított, a CNN pedig műholdképekre hivatkozva valószínűsíti az amerikai felelősséget.
Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.
A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint
műholdfelvételek, geolokációs videók és fegyverszakértői elemzések is arra utalnak, hogy az iskolát nagyjából akkor érte találat, amikor az amerikai erők a közelben támadást indítottak az Iráni Forradalmi Gárda egyik haditengerészeti bázisa ellen.
Trump az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetén egyértelműen fogalmazott az újságíróknak.
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette”
– mondta, majd hozzátette, hogy az iráni fegyverek „nagyon pontatlanok”. Pete Hegseth védelmi miniszter, ha óvatosabban is, de szintén Iránra utalt. „Természetesen vizsgáljuk az ügyet. De az egyetlen fél, amely civileket vesz célba, Irán.”
Az amerikai kormányzati kommunikáció ugyanakkor nem volt végig ennyire egységes: a Fehér Ház korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy amerikai hadsereg követte el a támadást. Az iráni állami média ezzel szemben következetesen az Egyesült Államokat teszi felelőssé a csapásért.
Több nemzetközi hírügynökség is közzétett olyan „előtte-utána” műholdfelvételeket, amelyek egyértelműen dokumentálják a súlyos pusztítást az iskolánál.
A támadás miatt a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet független, hiteles nyomozást sürgetett, és felvetette a háborús bűncselekmény gyanúját. A Pentagon hivatalosan megerősítette, hogy vizsgálatot indított az incidens ügyében.
Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.
A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István az oktatásról és a gazdaságról: Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt
A Shell korábbi alelnöke egy focis hasonlattal vázolta fel a súlyos helyzetet. Szerinte az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.
Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.
Miközben az extenzív növekedési modell kifulladt, kevés valódi lépés történt azért, hogy az ország a tudásra, termelékenységre és innovációra építve lépjen ki a közepes jövedelem csapdájából.”
Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.
„Az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.
Csökkent az intézményi autonómia, a közoktatás túlterhelt és nehezen alkalmazkodik a 21. századi készségigényekhez, miközben a tankötelezettségi korhatár csökkentése sok fiatal számára idő előtt zárja le az oktatási pályát.”
Állítása szerint a folyamat hatásai már most látszanak: stagnál a fiatal diplomások aránya, a tehetséges diákok közül sokan külföldön folytatják, a gazdaság pedig képzett munkaerőhiánnyal küzd.
Posztját azzal zárja, hogy: „Egy versenyképes ország alapja a minőségi, hozzáférhető oktatás. Ha Magyarország valóban ki akar törni a közepes fejlettség csapdájából, akkor a tudásba és az emberekbe kell befektetnie. Ez nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem gazdasági és nemzetstratégiai ügy is.”
Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.
Miközben az extenzív növekedési modell kifulladt, kevés valódi lépés történt azért, hogy az ország a tudásra, termelékenységre és innovációra építve lépjen ki a közepes jövedelem csapdájából.”
Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Túszejtés és szankciók: Ukrajna az EU-hoz fordul a magyar hatóságok akciója után
Az Ukrán Nemzeti Bank az Európai Központi Bankhoz és az Európai Bizottsághoz fordul hét Oscsadbank-alkalmazott magyarországi elfogása miatt. A lépés tovább mélyíti a diplomáciai konfliktust.
Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.
Kijev szerint a magyar hatóságok jogellenesen foglalták le a vagyont, ezért visszakövetelik azt, és egy független vizsgálathoz kérik Budapest támogatását.
A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.
Az ukrán jegybankelnök vasárnapi közlése szerint az Oscsadbank nem sértett törvényt, az ügyet pedig európai szintre viszik.
„Az Európai Központi Bank vezetéséhez, az Osztrák Központi Bankhoz, az Európai Bizottság Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságához, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és másokhoz fogunk fordulni” – írta Pisnij a Facebook-oldalán. Hozzátette,
az incidensnek megfelelő jogi értékelést és választ kell kapnia az európai közösségtől.
Pisnij arról is beszélt, hogy az eljárás alatt a magyar hatóságok akadályozták a konzuli és ügyvédi hozzáférést. „Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a konzul nem juthat el az országának állampolgáraihoz, az ügyvéd nem fér hozzá ügyfeleihez, politikai nyilatkozatok hangzanak el mindenféle megerősítés nélkül, és a lejáratás lesz a fő cél – ilyen cselekmények nem maradhatnak megfelelő értékelés nélkül” – fogalmazott. Ukrajna ezért független ellenőrzést kezdeményez, és egy nemzetközi céget bízna meg a szállítás szerződéses hátterének vizsgálatával.
„Külön szeretném felkérni a magyar felet, hogy támogassa a független ellenőrzést. Például az Európai Bizottság független, harmadik félként léphetne fel az incidens összes körülményének objektív és pártatlan kivizsgálása érdekében.”
A magyar hatóságok ezzel szemben pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást. A NAV tájékoztatása szerint a járművekben mintegy 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak. A magyar kormány a lehető legmélyebb vizsgálatot ígérte, és a hatóságok azt is közölték, hogy a konzuli értesítést megtették.
Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.
Kijev szerint a magyar hatóságok jogellenesen foglalták le a vagyont, ezért visszakövetelik azt, és egy független vizsgálathoz kérik Budapest támogatását.
A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„16 év után nyertünk” – Orbán Viktor hatalmas győzelmet hirdetett Kazincbarcikán a Tisza felett, pedig ők nem is indultak
A Fidesz-KDNP jelöltje 45 szavazattal nyerte a kazincbarcikai időközi választást. A miniszterelnök a helyi eredményt országos, Tisza Párt feletti győzelemként kommunikálta.
Tizenhat év után nyert egyéni önkormányzati körzetet a Fidesz Kazincbarcikán: a vasárnapi időközi választáson a kormánypárti Kaló Attila nyert a szavazatok 43,21 százalékával.
A város 7-es számú választókerületében azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert a körzet képviselője, Pásztor Gábor tavaly decemberben elhunyt. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2821 választásra jogosult polgárból 658-an mentek el szavazni, ami 23,33 százalékos részvételt jelent.
Hárman indultak a mandátumért: a Fidesz-KDNP jelöltje, Kaló Attila 283 szavazattal nyert. A függetlenként induló, de a város MSZP-s polgármestere által támogatott Sütő Ágnes 238 voksot kapott, míg a Városvédők Egyesületének jelöltje, Séllyei Erzsébet 134-et.
A választási eredményt a miniszterelnök és a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás is a párt sikereként könyvelte el.
„Hatalmas győzelem Kazincbarcikán az időközi választáson. Valóság vs. Tisza: 2:0.
Ezen a településen 16 év után nyertünk egyéni önkormányzati körzetet”
Magyar Péter pártja viszont el sem indult a voksoláson. A kormánypárti kommunikáció Séllyei Erzsébet, a Városvédők Egyesületének jelöltje miatt hozhatta összefüggésbe a választást a Tisza Párttal.
Séllyei korábban a 444-nek arról beszélt, hogy bár a városvédők között vannak tiszások és fordítva, semmilyen hivatalos kapcsolat nincs a két szervezet között, sőt, a 2029-es önkormányzati választáson külön is indulnának. A kormánypárti narratíva szerint Séllyei „saját bevallása szerint erősen a Tisza Párt támogatását is” élvezi.
Nem ez az első alkalom, hogy a Fidesz az időközi választásokat a Tiszával szembeni küzdelemként keretezi. Korábban egy balmazújvárosi időközi választás után Kubatov Gábor pártigazgató egy olyan grafikont osztott meg, amelyen a nem fideszes jelöltek alá tévesen a „Tisza” megjelölést írták.
Tizenhat év után nyert egyéni önkormányzati körzetet a Fidesz Kazincbarcikán: a vasárnapi időközi választáson a kormánypárti Kaló Attila nyert a szavazatok 43,21 százalékával.
A város 7-es számú választókerületében azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert a körzet képviselője, Pásztor Gábor tavaly decemberben elhunyt. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2821 választásra jogosult polgárból 658-an mentek el szavazni, ami 23,33 százalékos részvételt jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
