50 ezret hagytam a magándokinál, de nem vagyok elégedett. Mit tehetek?
Egyre több magyar választja a magánegészségügyet, ezt támasztja alá egy tavalyi felmérés, amely azt is közli, hogy a fizetős rendelések közül a legtöbben a fogászati kezelést, a nőgyógyászati ellátást és a szemészetet veszik igénybe. Igen ám, de mi van akkor, ha valaki hiába fizet súlyos tízezreket, nem elégedett az ellátással? Esetleg továbbra is panaszai vannak, vagy épp úgy érzi, az őt ellátó orvos lekezelően bánt vele, megsértette?
Míg az állami egészségügyi intézményekben rendszerint a rendelők melletti "üzenő falon" fel van tüntetve a területileg illetékes betegjogi képviselő, addig sok magán rendelőben ezzel nem biztos, hogy találkoznak a betegek. Pedig a betegjogi képviselő az egészségügyi ellátórendszer valamennyi, hatósági működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szolgáltatásait – vagyis az alapellátás, a járóbeteg-szakellátás, a fekvőbeteg-szakellátás, és az egyéb egészségügyi ellátások, beleértve az illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Osztálya, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott működési engedéllyel rendelkező valamennyi magán egészségügyi szolgáltatót is - igénybevevők számára elérhető – írta megkeresésünkre az Integrált Jogvédelmi Szolgálat. Azt, hogy ki az illetékes betegjogi képviselő, bárki könnyen megtalálhatja itt.
Mégis milyen panaszt esetén érdemes segítséget kérni?
Arra a kérdésre, hogy mégis milyen sérelmek esetén érdemes a betegjogi képviselőhöz fordulni, eléggé komplex választ kaptunk. A betegjogokat és azok tartalmát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rögzíti.
Ezek a következők:
1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog
2. Az emberi méltósághoz való jog
3. A kapcsolattartás joga
4. Az intézmény elhagyásának joga
5. A tájékoztatáshoz való jog
6. Az önrendelkezéshez való jog
7. Az ellátás visszautasításának joga
8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
9. Az orvosi titoktartáshoz való jog
Amennyiben ezek közül valamelyik sérül az ellátás során, akkor érdemes a betegjogi képviselőhöz fordulni. Vagyis ha például a beteg olyan zárójelentést kap, amely tudomása szerint nem fedi a valóságot, ha valaki úgy érzi, megsértették az emberi méltóságát, durva megjegyzést tettek rá, vagy épp nem tájékoztatták megfelelően, érdemes felkeresni a betegjogi képviselőt. Utóbbi eset áll fenn akkor is, ha valaki felkeres egy orvost a magánrendelésén és előzetesen sem a rendelőben, sem a honlapon, sem sehol nem tudatja az adott orvos, adott kezelésenként milyen összeget kell fizetni.
Az egészségügyi szolgáltatónak ugyanis az intézményben jól látható helyre kell kifüggesztenie az érvényes térítési díjszabályzatát, melyben fel kell tüntetni térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, valamint a szolgáltatónál érvényes térítés díjakat is.
"A térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatás megkezdése előtt, a beteget tájékoztatni kell, az általa igénybe veendő szolgáltatások térítési díjáról. Amennyiben a betegjogi képviselő jogsértő gyakorlatot észlel, mindenképpen köteles erre felhívni a szolgáltató vezetőjének a figyelmét"
– tudtuk meg.
A betegjogi képviselők felkeresése plusz költséggel sem jár, az általuk nyújtott szolgáltatás térítésmentes.
Miben tud segíteni nekem a betegjogi képviselő?
A betegjogi képviselő segít, hogy a beteg hozzáférjen az egészségügyi dokumentációhoz, megértse azt, és panasz esetén pedig segít a megfogalmazásában, és a kivizsgálását is kezdeményezheti.
"Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga a betegjogok egyike. A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációban szereplő adatokkal a beteg rendelkezik"
– hangsúlyozta az Integrált Jogvédelmi Szolgálat, amely megjegyezte, hogy a beteg jogosult arra is, hogy az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazza a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen. Vagyis meghatalmazás esetén a betegjogi képviselő is betekinthet az iratokba.
Fontos azt is tudni, hogy az egészségügyi ellátás befejezését követően viszont csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére.
