50 éve nem volt olyan drágulás Magyarországon, mint most, de az árstop után még rosszabb lesz a helyzet
Ha az árbefagyasztás májusban véget ér jelenlegi formájában, az étolaj és a hús 30 százalékkal, a liszt és a cukor 10-15 százalékkal kerülhet majd hirtelen többe.
Ötven éve nem volt a mostanihoz hasonló drágulás Magyarországon, de a következő hónapokban még rosszabb lesz a helyzet – mondta Raskó György agrárközgazdász az RTL Reggeli című műsorában.
Jelenleg egész Európát sújtja a drasztikus áremelkedés. Az élelmiszerek drágulásának két fő oka van. Az egyik az energiaválság, hiszen a mezőgzadasági nyersanyagok előállításához komoly energia szükséges. A másik pedig az orosz ukrán-háború, amely miatt Ukrajna hatalmas vetésterületeit nem tudják megművelni.
Magyarországon május elsejéig tart a februárban bevezetett élelmiszerár-stop, ha ezt a kormány eltörli, az étolaj és a hús legalább 30 százalékkal lesz hirtelen drágább, de a liszt és a cukor esetében is legalább 10-15 százalékos áremelkedés várható.
Az agrárközgazdász szerint ha ezt hirtelen ráereszti a kormány a fogyasztókra, az belpolitikai válságot idézhet elő. Úgy véli, ki fognak találni egy olyan megoldást, hogy ez ne egyszerre történjen meg. A fogyasztóknak viszont
fel kell készülni arra, hogy az alapvető élelmiszerek árszintje egész évben magas marad, sőt elképzelhető, hogy a következő években még tovább emelkedik.
A szakember szerint az alapvető élelmiszerekre kivetett ÁFA 5 százalékra csökkentésével lehetne mérsékelni az elszabadult árakat, a rászorulóknak pedig utalványt vezetne be. Az alapvető élelmiszerek pár év alatt akár 50-100 százalékkal is drágulhatnak, ami társadalom nagy részének már elviselhetetlen szint.
Ötven éve nem volt a mostanihoz hasonló drágulás Magyarországon, de a következő hónapokban még rosszabb lesz a helyzet – mondta Raskó György agrárközgazdász az RTL Reggeli című műsorában.
Jelenleg egész Európát sújtja a drasztikus áremelkedés. Az élelmiszerek drágulásának két fő oka van. Az egyik az energiaválság, hiszen a mezőgzadasági nyersanyagok előállításához komoly energia szükséges. A másik pedig az orosz ukrán-háború, amely miatt Ukrajna hatalmas vetésterületeit nem tudják megművelni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A régóta bíróként dolgozó húgom felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük
A leendő miniszterelnök bemutatta a 16 fős Tisza-kormányt, amelyben sógora, Melléthei-Barna Márton kapja az igazságügyi tárcát. Magyar Péter a családi szerepvállalás miatt szigorú átláthatósági szabályokat is ígért.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.
A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.
Magyar Péter szerint az új kormányzással „Magyarország nem lesz többé következmények nélküli ország”.
„Példátlan gyorsasággal találtuk meg az ország vezetésére legalkalmasabb embereket, akik saját területükön már mindvint bizonyítottak” – fogalmazott. Szerinte óriási feladat áll előttük, haladéktalanul el kell kezdeniük az ország rendbetételét, az uniós források hazahozatalát, a gazdaság beindítását, a közszolgáltatások fejlesztését, valamint a nemzet újraegyesítését és az igazságtételt.
„Világosan szeretném kimondani újra. Bárki, aki azt hiszi, hogy politikai támogatás, párthűség vagy személyes lojalitás felmentést vagy megbocsájtást jelent az elmúlt 20 év törvénysértései, visszaélései és a közvagyon sérelmire elkövetett cselekmények alól, az súlyosan téved” – szögezte le. Állítása szerint a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd, és az új Országgyűlés megalakulása után az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A célja egyértelmű: „Ami a nemzeti, az vissza fog kerülni a nemzethez. És aki a törvényt megsértette, annak számot kell adnia és felelnie kell a tetteiért.”
Magyar Péter közölte, a 16 miniszter felé egyértelművé tette, hogy másféle kormányzást vár el tőlük.
„A miniszterek nem a miniszterelnök, hanem a nemzet szolgái” – írta, hozzátéve, hogy a most kapott bizalom nem pozíciókról, hanem alázattal elvégzett munkáról szól.
Elismerte, hogy a miniszterelnök és egy kormánytag közötti családi kapcsolat aggályokat vethet fel, és a helyzet neki is komoly dilemmát okozott. Éppen ezért, állítása szerint, szigorú szabályokat vezetnek be. „A miniszterek döntései átláthatóak lesznek. Az összeférhetetlenségi helyzeteket nyilvánosan kezeljük. Ezek a szabályok mindenkire érvényesek lesznek. Rám is” – jelentette ki.
Az igazságügyi miniszteri posztra dr. Melléthei-Barna Mártont kérte fel, akinek személyéről már korábban is jelentek meg sajtóértesülések. Magyar Péter szerint a Fidesz lerombolta a jogállamot, ezért olyan embert keresett, akinek „a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen”. Azt írta, a jelöltet egyetemista kora óta ismeri, és azóta bizonyítja rátermettségét és a jogállamiság iránti elkötelezettségét.
Arról is beszélt, hogy Melléthei-Barna Márton 2024 februárja óta a mozgalom tagja és egyik motorja, és jóval a közösséghez való csatlakozása után vette feleségül a húgát. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy munkáját a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett végezze.
A poszt végén egy személyes áldozatvállalást is bejelentett.
„Most a régóta bíróként dolgozó húgom is hoz egy újabb áldozatot, és a férje, illetve az én kormányzati megbízatásom idejére felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük” – közölte.
Zárásként azt írta, egy olyan korszakot zárnak le, amelyben az öncélú hatalom fontosabb volt a nemzet szolgálatánál, és egy olyat nyitnak meg, amelyben „a törvény, a tisztesség és a hazánkért érzett felelősség az iránytű”. Elismerte, hogy lesznek vitáik és hibáik, de amit vállaltak, azt megvalósítják. A Tisza-kormány azért fog dolgozni, hogy „visszaadjuk a hitet abban, hogy érdemes itt élni, dolgozni, jövőt tervezni és családot alapítani”.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.
A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csendben távolítanák el Várhelyi Olivért az Európai Bizottságból
Brüsszeli értesülések szerint intenzív egyeztetés indult Várhelyi Olivér uniós biztos jövőjéről. A cél nem egy nyílt menesztés, hanem egy olyan, személyéhez köthető indokokra épülő távozás, amely nem teremt precedenst.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hírlevele szerint Brüsszelben csendes, de intenzív egyeztetés indult Várhelyi Olivér jövőjéről. A cél nem egy nyílt menesztés, hanem egy olyan, a magyar biztos személyéhez köthető, egyedi indokokra hivatkozó távozás, amellyel elkerülhető egy politikailag veszélyes precedens megteremtése.
A VSquare arról írt, hogy bár a Bizottság elnökének meglenne a joga az eltávolításhoz, Brüsszelben inkább az önkéntes távozást szorgalmaznák. Az ügyet a magyarországi kormányváltás teszi különösen aktuálissá, Várhelyi távozásával ugyanis a leendő Tisza-kormány új biztost jelölhetne.
A nyílt kirúgás azért is kockázatos, mert ha egy biztost egy kormányváltásra hivatkozva távolítanának el, az később más tagállamok számára is hivatkozási alapot teremthetne.
Panyi forrásai szerint ha például Spanyolországban vagy Franciaországban radikális jobboldali kormány kerülne hatalomra, Várhelyi esetére hivatkozva követelhetnék a jelenlegi spanyol és francia biztos leváltását. Brüsszelben ezért olyan megoldást keresnének, amely Várhelyi személyéhez kötött körülményekre hivatkozik.
Az egyik lehetséges hivatkozási pont a magyar kémbotrány lehet. A Direkt36/VSquare és partnereik cikkei szerint a 2010-es években diplomáciai fedésben dolgozó magyar hírszerzők uniós intézményeknél dolgozó magyarokat próbáltak beszervezni. A Bizottság az állítások nyomán vizsgálatot indított.
Az oknyomozó cikkek forrásai szerint a hálózat 2017-ben lebukott, és gyakorlatilag újra kellett építeni. Várhelyi Olivér, aki 2015 és 2019 között Magyarország EU melletti állandó képviseletét vezette, tagadta, hogy tudomása lett volna a beszervezési kísérletekről.
Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő ezután Várhelyi lemondását sürgette, a Guardian szerint úgy fogalmazott: „Az ilyen vezetési hibák súlyos kérdéseket vetnek fel. Ehhez jönnek még a kémkedési vádak, és a következtetésem egyértelmű: Várhelyinek le kell mondania.”
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy posztban azt állította, hogy brüsszeli évei alatt őt is megfigyelték és lehallgatták a magyar titkosszolgálatok.
Magyar Péter a posztban saját brüsszeli tapasztalatairól is írt, és azt állította, első kézből tapasztalta, hogy miután Lázár János átvette az uniós ügyek irányítását, „szakpolitikai felkészültséggel nem rendelkező fura figurák érkeztek Brüsszelbe fedett, diplomata munkakörbe”.
Az ügynek egyelőre nincs nyilvános lezárása. A Bizottság belső vizsgálatának eredménye, az Európai Parlament további lépései és a leendő magyar kormány esetleges jelölési szándéka egyaránt befolyásolhatja a végkifejletet.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hírlevele szerint Brüsszelben csendes, de intenzív egyeztetés indult Várhelyi Olivér jövőjéről. A cél nem egy nyílt menesztés, hanem egy olyan, a magyar biztos személyéhez köthető, egyedi indokokra hivatkozó távozás, amellyel elkerülhető egy politikailag veszélyes precedens megteremtése.
A VSquare arról írt, hogy bár a Bizottság elnökének meglenne a joga az eltávolításhoz, Brüsszelben inkább az önkéntes távozást szorgalmaznák. Az ügyet a magyarországi kormányváltás teszi különösen aktuálissá, Várhelyi távozásával ugyanis a leendő Tisza-kormány új biztost jelölhetne.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Vagy már leszedtek?” – Németh Szilárd a bíróságon nem tudta, betölti-e még a posztját
A fideszes politikus tanúként jelent meg a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia elleni 534 millió forintos perben. Németh Szilárd a tárgyaláson több kulcsfontosságú kérdésre nem emlékezett.
„Most is az vagyok, jelenleg. Vagy már leszedtek? Nem tudom” – ezzel a válasszal reagált Németh Szilárd a Fővárosi Törvényszéken arra a kérdésre, hogy betölti-e még a Magyar Birkózók Szövetségének elnöki posztját. A fideszes politikus tanúvallomásával folytatódott a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia ellen indított 534 millió forintos kártérítési per.
Németh Szilárd megjelent a csütörtöki tárgyaláson, miután a bíró korábban az elővezetését is kilátásba helyezte.
A politikus a CsepelInfo beszámolója alapján a vallomásában több kulcsfontosságú kérdésre nem emlékezett – írta a 24.hu. Németh Szilárd nem tudta megmondani, hogy 2015-ben mi történt az önkormányzatban a pert indító Csepeli Birkózó Club pénzeivel, arra hivatkozva, hogy akkor már nem volt önkormányzati képviselő.
A pert a csepeli klub azért indította, mert álláspontjuk szerint eredetileg ők voltak a kedvezményezettjei azoknak az állami támogatásoknak, amelyeket Németh Szilárd alapítványa használt fel a csepeli Duna-partra tervezett akadémia felépítéséhez.
A per tétje 534 millió forint: a Csepeli Birkózó Club a 400 millió forintos támogatás összegét, valamint 134 millió forint kártérítést kér vissza.
A 24.hu összefoglalója szerint a klubvezetés azért engedte át a pénzeket, mert arra számítottak, hogy az új épület egy részét saját edzőcsarnokként használhatják majd. A Csepeli Birkózó Club álláspontja szerint azonban az akadémia elkészülte után olyan magas bérleti díjat kértek tőlük, amit nem tudtak kifizetni.
A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia és a Magyar Birkózók Szövetsége korábban politikai támadásnak nevezte az ügyet, és azt állította, hogy a felajánlott bérleti díj kedvezményes lett volna.
A mostani vallomás azért is figyelemre méltó, mert a per menetét korábban több technikai hiba is hátráltatta. Egy májusi tárgyalásról készült hivatalos videófelvétel ugyanis egy rendszerhiba miatt eltűnt, ami miatt az eljárást meg kellett ismételni.
Az ismételt tárgyaláson azonban ismét leállt a videórendszer, a bíró pedig maga is megjegyezte, hogy amióta a rendszerrel dolgozik, soha nem fordult elő hasonló.
A májusi tárgyalás felvételének eltűnése miatt az eljárást decemberre kellett megismételni, ahol ismét gond adódott a videórendszerrel.
„Most is az vagyok, jelenleg. Vagy már leszedtek? Nem tudom” – ezzel a válasszal reagált Németh Szilárd a Fővárosi Törvényszéken arra a kérdésre, hogy betölti-e még a Magyar Birkózók Szövetségének elnöki posztját. A fideszes politikus tanúvallomásával folytatódott a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia ellen indított 534 millió forintos kártérítési per.
Németh Szilárd megjelent a csütörtöki tárgyaláson, miután a bíró korábban az elővezetését is kilátásba helyezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült a kínai gigahitel titkos kamata, milliárdos díjat is fizettünk érte
Az Államadósság Kezelő Központ közérdekű adatigénylésre közölte a kínai hitel eddig titkolt pénzügyi feltételeit. A kamat változó, a 6 havi EURIBOR-hoz kötött, amihez 1,5 százalékpontos felár társul.
A jelenlegi kamatperiódusban évente 3,916 százalékos kamatot fizet a magyar állam az egymilliárd eurós kínai hitelre, amihez egy egyszeri, 0,8 százalékos díj is társult. Ez a költség a hitelösszeg 0,8 százalékát, vagyis 8 millió eurót, átszámítva több mint 3 milliárd forintot jelent.
Az eddig titkolt adatok az Államadósság Kezelő Központ válaszából derültek ki, amelyet a 444.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki. A most nyilvánosságra hozott számok szerint a hitel változó kamatozású, a 6 havi EURIBOR-hoz van kötve, amelyhez 1,5 százalékpontos kamatfelárat kell fizetni.
A felvételkor a magyar államnak egy 0,4 százalékos szerződéskötési, valamint egy szintén 0,4 százalékos szervezési díjat is ki kellett fizetnie, ami összesen 8 millió eurós, vagyis több mint 3 milliárd forintos pluszköltséget jelentett.
A hároméves futamidejű, egymilliárd eurós hitelt a magyar állam 2024 áprilisában egy összegben hívta le a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól és a Bank of China magyarországi fióktelepétől.
A pénzt hivatalosan infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre lehet fordítani. A tőketartozást a futamidő végén, 2027 áprilisában kell egy összegben visszafizetni.
A teljes szerződést és annak minden mellékletét az állami adósságkezelő továbbra sem hozta nyilvánosságra.
A hitel létezésére 2024 júliusában derült fény, miután a sajtó kiszúrta az Államadósság Kezelő Központ statisztikáiban, kormányzati bejelentés nem előzte meg.
Azóta több közérdekű adatigénylés és per is indult a részletek megismeréséért, de a legfontosabb pénzügyi kondíciókat egészen mostanáig titokban tartották.
Az Államadósság Kezelő Központ a szerződés teljes kiadását azzal indokolja, hogy az aránytalanul sértené az állam pénzügyi és külpolitikai érdekeit.
A kínai hitel után is erős maradt a külső finanszírozási kényszer: 2025 júniusában az ÁKK új devizafinanszírozási tervet készített, amely az eredeti nettó 838 milliárd forint helyett 1685 milliárd forintos devizahitelfelvétel növeléséről döntött.
A kormány korábban azzal védte a megállapodást, hogy a pénzügyi feltételek kedvezőek. Varga Mihály akkori pénzügyminiszter szerint a hitelről „a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban” állapodtak meg. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a kormányinfón vitatta, hogy a hitel gigahitelnek minősülne.
A kritikusok ezzel szemben a titkolózást kifogásolták, és szerintük a kínai finanszírozás növeli Magyarország kínai kitettségét. Azt is felvetették, miért nem az uniós helyreállítási alap kedvezményes hitelkerete jelentett megoldást, amelyhez Magyarország módosított terve szerint 3,9 milliárd eurónyi hitel is tartozik, de a kifizetések feltételekhez kötöttek.
Varga Mihály akkori pénzügyminiszter szerint a hitelről „a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban” állapodtak meg.
A mostani ügy nem előzmény nélküli. A kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását szintén kínai hitelből finanszírozza, a projekthez kapcsolódó iratokat pedig tíz évre titkosították. Bár 2026 februárjában a teherforgalom elindult a magyar szakaszon, a személyforgalom indítása a legfrissebb hírek szerint továbbra is csúszik, részben műszaki problémák miatt.
Hasonlóan jártak el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának ügyében is, ahol a nyilvánosságra hozott dokumentumokból a kormány éppen a kínai hitelfelvételre vonatkozó részeket kitakarta. A kínai forrásokból finanszírozott nagyberuházások komoly politikai vitákat is kiváltottak, Vitézy Dávid például a reptéri gyorsvasút terve kapcsán arról beszélt, „Budapestet nem szabad Kína játszóterévé tenni”.
A jelenlegi kamatperiódusban évente 3,916 százalékos kamatot fizet a magyar állam az egymilliárd eurós kínai hitelre, amihez egy egyszeri, 0,8 százalékos díj is társult. Ez a költség a hitelösszeg 0,8 százalékát, vagyis 8 millió eurót, átszámítva több mint 3 milliárd forintot jelent.
Az eddig titkolt adatok az Államadósság Kezelő Központ válaszából derültek ki, amelyet a 444.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki. A most nyilvánosságra hozott számok szerint a hitel változó kamatozású, a 6 havi EURIBOR-hoz van kötve, amelyhez 1,5 százalékpontos kamatfelárat kell fizetni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
