5 ravasz és meglepő csábítási trükk az ókorból
A görög mitológia tanulsága szerint az antik istenek sokszor a legkülönfélébb trükköket vetették be egy-egy szerelmi légyott érdekében. A halhatatlanok gyakran folyamodtak ahhoz a cselhez, hogy alakot váltva férkőztek a kiszemelt hölgy kegyeibe. Akadt olyan halandó nő, akit bika, hattyú, sőt aranyeső, alakjában tettek magukévá a rámenős istenek. Volt azonban jó pár olyan eset is, amikor egyszerűen elrabolták, és valamilyen fortéllyal magukhoz láncolták szerelmüket.
Nem csoda, hogy ezek az erotikus szerelmi történetek a legnagyobb művészeket is megihlették. Íme 5 bizonyíték arra, hogy a régi istenek trükkös csábítók voltak, gyönyörű festményekkel és szobrokkal illusztrálva.
Gustave Moreau
Léda és a hattyú
Zeusz a görög mitológia főistene kétség kívül az egyik legtrükkösebb és legmohóbb csábító volt. Leleményes átváltozásai révén számtalan halandó nőnek csinált gyereket. Így járt Léda is, Spárta legendás királynéja. Zeusz nem tudott ellenállni a halandó királyné szépségének, és egy nap hattyú alakjában csábította el. Az együttlét után Léda megijedt férje haragjától, és hogy saját lelkiismeretét rendbe hozza, még aznap éjjel együtt hált királyi férjével Tündareosszal is.
A szerelmi kalandot követően az asszony két hattyú tojást hozott világra. Az egyikből Tündareósz gyermekei, a dioszkuroszok keltek ki, vagyis a halandó Kastór (latinosan Castor) és Polydeukés (Pollux). A másik tojásból pedig Zeusz gyermeke a halhatatlan szép Helena született meg, aki miatt később kirobbant a Trójai háború.
Peter Paul Rubens
Salvador Dali
Lányi Dezső alkotása - Köztérkép, Göröntsér Vera fotója
Melocco Miklós alkotása - Köztérkép, Neszták Béla fotója
Arany eső
Akriszioszt király meglehetősen féltette lányát, Danaét az udvarlóktól. Egy delphoi jóslat szerint ugyanis saját unokája öli meg őt. Daneét éppen ezért egy ércszobába zárta el, ahol semmilyen halandó férfi nem érhette el. A trükkös istenekről azonban megfeledkezett. Zeus, aki Daneének sem tudott ellenállni, a tetőn keresztül arany eső képében termékenyítette meg a királylányt.
Miután megszületett Perszeusz, a király éktelen haragra gerjedt. Saját lányát és a babát egy ládába záratta és a tenger habjaiba vetette. A szirének segítségének köszönhetően azonban a királylány és gyermeke megmenekült. Perszeusz felnőve megölte medúzát, és a delphoi jóslat is beteljesedett, amikor egy diszkosszal véletlenül agyonütötte nagyapját.
Gustav Klimt
Tiziano
Rembrandt
Ferenczy Béni alkotása
Európé elrablása
A szépséges Európé a görög mitológia szerint Agénór föníciai király leánya volt, akire Zeusz szintén szemet vetett. Hogy elcsábíthassa, a főisten egy gyönyörű, aranyos szőrű fehér bika képében jelent meg a királylány előtt, és rávette, hogy másszon fel a hátára. Amikor azonban Europé felült a hátára, Zeusz nekiiramodott, átúszott a tengeren, és meg sem állt Kréta szigetéig, ahol magáévá tette az elrabolt Európét. Egy legenda szerint Zeusz e kaland emlékére alkotta meg a bika csillagképet.
A nász után a királylány három gyermeket szült: Minószt, Rhadamanthüszt és Szarpédónt. Európét később a krétai király, Asztérion vette feleségül, akinek mivel nem volt utóda, vállalta Zeusz gyermekeinek felnevelését.
Rembrandt
Tiziano
Francisco de Goya
Megyeri Barna alkotása - Köztérkép, TundeK62 fotója
Perszephoné elrablása
Nem Európé volt az egyetlen, akit elraboltak. Ironikus módon Zeusz lányát is hasonlóképpen szerezte meg magának az alvilág istene. Hádész először szép szóval kérte Zeuszt, engedje hozzá Perszephonét. A főisten nem adott határozott választ, Hádész pedig türelmetlen lett. Perszephoné épp a barátnőivel szedett virágot, amikor meghasadt a föld és a mélyből előbukkanó Hádész fekete szekerén, sötétséget fújó lovaival elragadta.
Amikor a termékenység istennője, Démétér megtudta, hogy lányát elrabolták, gyászba borult. Mivel nem figyelt a termésre, az emberiséget éhínség sújtotta, ám csak akkor volt hajlandó visszatérni, ha Hádész elengedi Perszephonét. Hádész ebbe beleegyezett, azonban csalfa módon gránátalmát adott kedvesének, mert tudta, hogy aki az Alvilág étkeiből eszik, az végérvényesen soha nem hagyhatja el az Alvilágot. Perszephoné így végül csak az év kétharmad részét töltheti anyjával, a maradékot pedig az Alvilágban, Hádésszal. A mítosz érthetővé tette az ókori görögök számára, hogy a termőföld miért lesz kietlen nyáron, az év egyharmadában.
Bernini
Albrecht Durer
Rembrandt
Dante Gabriel Rossetti
Kalüpszó szigetén
Hogy ne csak a férfi istenek trükkjeiről essék szó, említsük meg Kalüpszó nimfát is, aki a nagy tengeri utazót, Odüsszeuszt láncolta magához, nem is kevés időre. Homérosz története szerint az ithakai királyt eszméletlenül sodorta Kalüpszó szigetére a víz.
A nimfa a palotájába vitette a hőst, vendégül látta, közben pedig bele is szeretett. Halhatatlanságot ígért a hősnek, ám amivel az visszautasította, hét évig nem engedte el a szigetről. A felesége és családja után vágyódó Odüsszeusz így mi mást is tehetett volna, mint hogy rabsága évei alatt az őt foglyul ejtő nimfával vigasztalódjon.
Idősebb Jan Brueghel festménye Odüsszeusz és Kalüpszó történetéről
Arnold Böcklin
Henri Lehmann
Odüsszeusz - Colin Foster alkotása, Köztérkép, Czigány Árpád fotója
Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!